Szirákon karnyújtásnyira a lakott területtől, a fenyőerdő szélén állították fel a kamerát. Közvetlenül a közelébe eleséget tettek ki a vadaknak. Ezt nézd!
Mintha egy mesében bukkannának elő álomszerű alakok a rengetegből, úgy gyűlnek az erdő vadjai a kiszórt zabra. Az éjszakai vadkamera tökéletesen lát sötétben is, mozgásra lép működésbe, akkor exponál.
Az első, legbátrabb alak azért megvárja, hogy teljes sötétség boruljon a fenyvesre: fenséges szarvas, hatalmas aganccsal.
Nem sokkal éjfél után éhes vaddisznók érkeznek és jó étvággyal túrják szét az ízletes szemeket.
Többször odébbállnak és visszatérnek az éjszaka során a dús lelőhelyre. Egy bátor vadkan farkasszemet néz a készülékkel. Vicces pofa...
Azt gondolnánk, hogy hajnalban, amikor már dereng a világosság, a vadak beljebb húzódnak az erdőbe, oda, ahol nem háborgatja őket az ember. Hát ez tévedés, itt élnek velünk, karnyújtásnyira tőlünk. Ez a fiatal szarvasbika is kíváncsian leseget a kamerába, pedig alig pár lépésre innen már kezdődnek a házak.
Ők látnak minket, mi pedig többnyire nem látjuk őket...