Kivonulás lett Hankó Balázs elnémításából
Egyre súlyosabb a helyzet az Országgyűlésben. Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök korábban már állásfoglalást kért az Országgyűlés Igazságügyi és alkotmányügyi bizottságától arról, hogy hogyan kell értelmezni a személyes érintettséget.
Az állásfoglalás a jövő hétre elkészülhet – mondta Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnök a házbizottság hétfői rendkívüli ülését követően. A politikus hangsúlyozta, hogy ha elkészül a válasz, az talán megnyugtató lesz a frakciók számára.
A házbizottság ülését a Fidesz és a KDNP kérésére azután hívták össze, hogy az ellenzéki pártok hétfőn kivonultak a parlament üléséről. A két frakció tagjai azt követően hagyták el a termet, hogy a miniszterelnök felszólalását követően személyes érintettség okán Hankó Balázs kezdett felszólalásába.
Az elnöklő Hallerné Nagy Anikó azonban arra hivatkozva, hogy Hankó Balázs eltért a tárgytól, megvonta tőle a szót. Az eset újabb komoly vitát indított el arról, milyen körülmények között lehet elnémítani egy képviselő mikrofonját, illetve milyen szankciókat alkalmazhat az ülés vezetője.
A kialakult helyzet miatt ismét előtérbe került a személyes érintettség pontos meghatározása. A frakciók számára azért is lehet fontos az Igazságügyi és alkotmányügyi bizottság állásfoglalása, mert ez határozhatja meg, milyen felszólalások engedélyezhetők, és mikor lépheti túl egy képviselő a házszabály által biztosított kereteket.
Kemény szankciók jöhetnek a felszólalások miatt
Latorcai Csaba (KDNP), a parlament alelnöke az ülés után az MTI kérdésére közölte, a házbizottságban már régóta zajlik a „diskurzus” erről a témáról. A vita tehát nem most kezdődött, a parlamenti felszólalások hangneme és a személyes érintettségre hivatkozó szókérések száma azonban új szintre emelte a konfliktust.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott:
„Magyar Péter egy olyan hangot hozott be az Országgyűlés üléstermébe, ami korábban nem volt szokványos”.
Hangsúlyozta, a házbizottságban is elhangzott, hogy korábban egy teljes ülésszak alatt fordult elő „annyi személyes szókérés annyi megszólítás után, mint ami most egy ülésnapon megvalósul”.
A megszaporodott szókérések miatt egyre nehezebb fenntartani az ülések eredeti menetét. A vita középpontjába ezért nemcsak a képviselők hangneme, hanem az elnöklő személy jogköre is bekerült. A kérdés az, hogy mikor elegendő egy figyelmeztetés, és milyen esetben indokolt azonnal megvonni a szót a felszólalótól.
@index.hu A Fidesz kivonult az ülésteremből, miután Hankó Balázstól megvonták a szót az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén. #magyarország #parlament #hankóbalázs #fidesz #indexhu ♬ eredeti hang – Index.hu - Index.hu
Latorcai Csaba hangsúlyozta, az országgyűlési törvény és a házszabály alapján a szó megvonása előtt minden esetben fel kell szólítani a képviselő arra, hogy térjen a tárgyra, „én nem emlékszem, hogy a mai napon ez így történt volna”.
Rapid szómegvonásra akkor van lehetőség, ha a felszólalás különösen sérti akár az Országgyűlés tekintélyét, akár valamelyik képviselőt vagy közéleti szereplőt – tette hozzá. Az ügyben készülő állásfoglalás ezért meghatározó lehet: pontosíthatja a személyes érintettség szabályait, és egyértelműbb keretet teremthet a szómegvonás, valamint az esetleges további parlamenti szankciók alkalmazásához.
(MTI nyomán)