Brüsszelig ment az ismert boltlánc: nem fogadja el a kormány megoldását
Akár 130 millió eurós együttes teherrel számol idén a Spar Magyarországon a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt. Újabb panaszában a vállalat azt kifogásolja, hogy a kormány által bevezetett változtatás szerinte nem jelent használható megoldást az országos üzlethálózat számára. Az APA 2026. október 12-i beszámolója szerint a beadvány az Európai Bizottsághoz került.
Kilencvenmillió euró különadóval kalkulálnak
Különadóból közel 90 millió eurós költséget vár 2026-ban a Spar. Ehhez az árréskorlátozás hozzávetőleg 40 millió eurós hatása társulhat a vállalat becslése szerint.
Tavaly ennél alacsonyabb összegekről számoltak be: a különadó mintegy 80 millió euróval, az árréskorlátozás körülbelül 30 millió euróval terhelte a működést. Most mindkét tételnél növekedésre számítanak.
Ezeket az adatokat a vállalat közölte, az idei számok pedig várakozásokat jelentenek. Nem azonosak a Spar éves veszteségével: a különadó összegéről és az árréskorlátozás becsült pénzügyi hatásáról van szó.
Árbevétel után fizetnek, nem a megmaradó nyereségből
A konfliktus megértéséhez lényeges, hogy a kiskereskedelmi különadó az árbevételhez kapcsolódik. Hiába marad egy vállalatnál kevés nyereség a beszerzés, a bérek, az energia és más működési költségek kifizetése után, az adó alapját nem ez a megmaradó összeg adja.
Sávosan emelkedő adóról van szó, amelynek legmagasabb kulcsa 4,5 százalék. Külföldi tulajdonú, egységes vállalatként működő láncoknál jelentős forgalom összpontosulhat egy társaságban, míg a franchise-hálózatok üzletei több különálló vállalkozáshoz tartozhatnak.
Éppen ezt a szerkezeti különbséget kifogásolja a Spar. Álláspontja szerint a szabályozás emiatt eltérő terhet jelent az egyes üzleti modellek számára.
Feldarabolással csökkenthetnék az adót, de ezt vitatja a cég
Magyar Péter kormánya nem szüntette meg az előző kabinet által bevezetett különadót. Ehelyett olyan módosítás született, amely lehetővé teszi, hogy a nagy kereskedők kisebb társaságokra bontva alacsonyabb adóterhelés alá kerüljenek.
Peter Manhartsberger, a Spar képviselője szerint egy több száz üzletes országos hálózatot nem lehet egyszerűen több száz külön cégre felosztani. Véleménye szerint a megoldás „abszurd és zaklató jellegű”.
Csakhogy a vállalat egy másik problémát is felvetett. Érvelése szerint az adóelkerülés elleni magyar szabályok miatt a hatóságok nem fogadnák el azokat az átszervezéseket, amelyek elsősorban adózási célt szolgálnak.
Így a Spar szerint ugyanaz a lépés, amely lehetőséget kínálna az adó mérséklésére, később adójogi kifogás alapjává is válhatna. Ez a panaszos álláspontja, nem pedig egy ilyen átalakításról született hatósági döntés.
Korábbi uniós eljárásokhoz kapcsolódik az új panasz
Áprilisban az Európai Bizottság már a kiskereskedelmi adó miatt döntött Magyarország uniós bíróság elé utalásáról. Kifogása szerint a rendszer kialakítása korlátozza a letelepedés szabadságát, mert eltérően érinti az integrált vállalatokat és a franchise-rendszerben működő kereskedőket.
Júliusban az árréskorlátozás ügyében is bírósági fellépésről határozott a testület. Hivatalos tájékoztatóján a Bizottság arról beszélt, hogy megítélése szerint a kifogásolt helyzet továbbra is fennáll.
Uniós jogsértés fennállását tehát a Bizottság állítja. Végleges bírósági ítélettel ezt nem lehet összekeverni: a mostani panaszról szóló beszámoló ilyen döntést nem ismertet.
Üzleteladást emlegetett a vállalat képviselője
Manhartsberger szerint a különadó és az árréskorlátozás olyan helyzetbe hozhatja a külföldi láncokat, amelyben felmerülhet üzleteik eladása és magyarországi tevékenységük feladása. Állítása szerint vevőként elsősorban magyar befektetők jelenhetnének meg.
Ez a vállalat képviselőjének értelmezése a szabályozás lehetséges következményeiről. Konkrét kivonulási döntést vagy boltonkénti bezárási menetrendet az ismertetett nyilatkozat nem tartalmaz.
Vásárlói szempontból ezért továbbra is nyitott kérdés, lesz-e közvetlen következménye az új panasznak. Amennyiben az uniós bírósági eljárás végül jogsértést állapítana meg, szükségessé válhatna a magyar szabályozás módosítása; ennek tartalma azonban jelenleg nem kezelhető eldöntött tényként.
Felhasznált források