Már nagyon sok helyen olvastam ennek elkészítéséről. Két fajtája is kering a neten. Az egyik az úgymond a nedves verzió, amikor a felaprított zöldségeket húsdarálón ledarálják, majd hozzáadott sóval üvegekbe rakják és mehet is a kamrapolcra. A másik esetben pedig a zöldségeket nagyon vékonyra szeletelik, kiszárítják (több lehetőség is van erre, aszalógép, sütő és a napfény) és összedarálják. Én az utóbbival kezdtem a kísérletezésemet, ez az első alkalom, hogy ilyet csináltam.
Végül is az aszalógéppel történő szárítás mellett maradtam. Az az igazság, hogy az öt macskám mellett nem mertem volna egész napokra kint hagyni több tálcányi zöldséget, mert a kíváncsiságuk az egeket veri. Zoli pedig még nem ért rá nekem aszalókeretet csinálni (pedig már öt darabra leadtam nála a rendelést), így a napon szárított verzió majd csak jövőre lesz kipróbálva.
Az alapkoncepcióm az volt, hogy amit a kertben találok abból fog készülni. Először leszedtem egy-egy csokor petrezselymet és zellerlevelet. A szárakról ledaraboltam a leveleket, öt tálcával került az aszalógépbe. Mivel nagyon vékonyak ezek a levelek, ennek aszalása elég hamar, pár órán belül meg volt, zörögtek a levelek mikor kipakoltam azokat egy tálba.
Zeller zöld aszalás előtt
Petrezselyem zöld aszalás előtt
A már megaszalt zöldek, az illat csak úgy terjengett a lakásban
Ezek után következtek a zöldségek. Folyamatosan hordtam fel ezeket a kertből, pucolás után a gyaluval nagyon vékonyra felszeleteltem és tettem őket az aszalóba.
Gyökér aszalás előtt
Zellergumó aszalás előtt
Sárgarépa aszalás előtt
Vöröshagyma aszalás előtt
Fokhagyma aszalás előtt
Lila hagyma aszalás előtt
Paprika (sárga, piros és zöld) aszalás előtt
Karalábé aszalás előtt
Állandóan nézegettem, hogy már mi készült el a gépben és folyamatosan szedegettem ki, majd pakolgattam bele a még aszalandókat. Olykor a tálcákat is cserélgettem, a lentieket feljebb raktam, a felsőket meg lentebb. És csak akkor aszaltam mikor otthon tartózkodtam, mert ha sokáig van a gépben az aszalandó termék, egy idő után képes megégni. Estére is inkább csak a felső 3 tálcára raktam zöldséget, az alsó kettőt üresen hagytam. Az elkészült aszalványokat egy tálcán gyűjtögettem.
Felül jobb oldalon a zöldek, bal oldalon pedig a parika
Bal oldalon a gyökér és a zellergumó, mellette a sárgarépa, mellette felül a vöröshagyma, alatta a karalábé, az alatt a lila hagyma és lent a fokhagyma, jobb szélen pedig a paradicsom. A paradicsom már meg volt aszalva, most is vár egy adag, hogy olajba kerüljön
Az így kapott zöldségeket jól összeforgattam. Zoltánom jöttében mentében mindig belemarkolászott és csak úgy magában majszolta, nagyon bejött neki. De az illat sem volt akármilyen.
Az összeforgatott zöldségek a zöldek nélkül
Először késes robotgéppel próbáltam volna összeaprítani, de az meg sem kottyant neki. Ekkor bevetettem a békebeli kávédarálónkat, na ezzel már sikerült porrá őrölni, de azért hagytam benne nagyobb darabokat is.
Mikor az egészet ledaráltam akkor hozzákevertem az összetört zöldségleveleket illetve tettem még hozzá két evőkanál sót is. Ennél többet nem is akartam, majd az étel külön lesz sózva amibe ez az ízesítő bele fog kerülni.
Összesen 424g lett az ízesítőm. :)
Majd egy jól záródó csatos üvegbe raktam az egészet és bekerült a spájzba a helyére. Hétvégén lesz a főpróba, Zolikám egy jó kis tyúkhúslevest rendelt tőlem :)
Összegezve a következő mennyiségek kerültek bele:
Azt hiszem még idén csak elteszek a nedves verzióból is egy kisebb adagot, csak az összehasonlítás végett is.
Nedves verzió itt:mindenegybenblog.hu