Van az a sült csirke, amelynek az illata már a kapuban megcsapja az embert, a bőre hangosan roppan a villa alatt, a húsa pedig olyan omlós, hogy szinte magától válik le a csontról. Ez nem a modern konyhák trükkje, hanem a régi falusi technika eredménye, ahol minden mozdulatnak jelentősége volt, és semmit nem siettek el. Ez a recept pontosan ezt a vasárnapi, nagymamás élményt hozza vissza – sallang nélkül, őszintén, úgy, ahogy annak idején készült.
A csirkecombokat alaposan mosd meg, majd papírtörlővel töröld teljesen szárazra, mert ez az egyik legfontosabb titok: a nedves bőr nem sül, hanem párolódik, és sosem lesz igazán ropogós. A sertészsírt egy kis tálban keverd össze a sóval, a borssal, a majorannával és a fűszerpaprikával, amíg sűrű, illatos fűszeres pasztát kapsz, majd ezzel alaposan dörzsöld be a combokat minden oldalukon.
Egy klasszikus, zománcozott tepsit vékonyan kenj ki zsírral, majd fektesd bele a csirkecombokat szorosan egymás mellé, a bőrös felükkel felfelé. Szórd közéjük a fokhagymagerezdeket – a héjuk megvédi őket az odaégéstől, belül pedig krémesen puhára sülnek. A vizet óvatosan, a tepsi sarkánál öntsd alá, ügyelve arra, hogy a fűszeres zsírt ne mosd le a hús tetejéről.
Fedd le a tepsit szorosan alufóliával, és tedd 200 fokra előmelegített sütőbe, ahol 45–50 percig sül. Ebben az időszakban a csirke a saját gőzében vajpuhára párolódik. Ezután vedd le a fóliát, locsold meg a combokat a tepsi alján összegyűlt szafttal, majd emeld a hőmérsékletet 220 fokra, és ha van rá lehetőség, kapcsold be a légkeverést. Süsd további 15–20 percig, amíg a bőr mélyvörös, hólyagos és kopogósan ropogós nem lesz.
A tepsiben maradt szaft aranyat ér, ezért véletlenül se öntsd ki: locsold friss krumplipürére, vagy tunkold ki egy vastag szelet házi kenyérrel. Köretnek tökéletes mellé a savanyított almapaprika vagy egy jó adag klasszikus csalamádé, mert ettől lesz igazán teljes a falusi vasárnapi ebéd hangulata.