Aki ilyesmit szed, érdemes megfontolnia, a helytelen, rendszertelen alkalmazás mit művel a szervezetével...
Egy kis kamillateás borogatás… A dédanyáink tanácsa hatásos lehet napjainkban? Nyilván akkoriban sem segített a komoly tüdőgyulladáson, de gyulladt bőrfelület vagy kötőhártya-gyulladás kezelésére szívesen alkalmazták. Ma már nem hogy a gyógynövények, de még a nagyon komoly antibiotikumok sem hatnak. A baj sokkal nagyobb, mint gondolnánk! A Magyar Tudományos Akadémia figyelmeztetése szerint már egy generáción belül katasztrofális következményei lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának.
Európában már most több mint 30 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, a világon pedig 700 ezer ember hal meg emiatt.
Ha nem történik változás, a világ vezető halálokai közé emelkedik az antibiotikum-rezisztencia. Pesszimista becslések szerint 2050-re 10 millióra emelkedhet azok száma, akik életét ezért nem fogják tudni megmenteni.
Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa a tudomany.hu számára összefoglalta az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos tudnivalókat, és hogy milyen következményei lehetnek a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedésének.
Az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak.
Az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.
Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett mortalitáson kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.
A kórházak sajnos az antibiotikum-rezisztens fertőzések melegágyának tekinthetők, különösen az intenzív osztályok, ahol a kórházi fertőzések a kritikus állapotban lévő betegek felét érintik, megduplázva a halálozási kockázatot.
Bár a legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek (idősek, kórházban fekvők, szoptató anyák, koraszülöttek, HIV-fertőzöttek), az antibiotikum-rezisztencia bárkit érinthet, bárhol a világon, bármilyen korban.
Mit tehetünk az antibiotikum-rezisztencia terjedésének csökkentése érdekében?.
• Csak akkor használjunk antibiotikumokat, ha azokat orvos írta fel, és szigorúan tartsuk be a használattal kapcsolatos előírásokat. Soha ne hagyjuk abba az antibiotikum-kezelést az orvos által meghatározott időtartam előtt.• Soha ne szedjünk antibiotikumokat vírusfertőzésekre (pl. nátha, vírus okozta megfázás esetén).• Soha ne osszunk meg másokkal megmaradt antibiotikumokat, vagy ne használjuk őket saját belátásunk szerint.• Előzzük meg a fertőzések kialakulását a megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával (rendszeres kézmosás, ételek megfelelő módon való előkészítése, beteg emberekkel való közvetlen kontaktus elkerülése, biztonságos szex, megfelelő oltások beadatása).
[LAPOZAS]
Vannak lépések, amiket a politikai döntéshozók szintjén lehet megtenni:• nemzeti cselekvési tervek kidolgozása, hogy az antibiotikum-rezisztenciát lokálisan megfelelően kezeljük, és ne tudjon továbbterjedni;• az antibiotikum-használatra vonatkozó törvények szigorítása mind az egészségügyben, mind az állattenyésztésben;• az antibiotikum-rezisztens fertőzések ellenőrzésére/felügyeletére vonatkozó stratégiák javítása;• az egész világon oktatóprogramok kidolgozása a lakosság széles rétegei számára az antibiotikum-rezisztencia problémájának súlyosságáról és arról, milyen óvintézkedéseket tehetünk ellene egyéni szinten.
Mik az antibiotikumok? Mi ellen hatnak, és hogyan alakulhat ki ellenük a rezisztencia?
Az antibiotikumok (elnevezésük alapján „élet elleni ágensek”) olyan vegyületek, amelyek különböző mikroorganizmusokban (baktériumok, gombák, más egysejtűek) a sejtek életben maradása szempontjából létfontosságú folyamatokat gátolnak. Lehetnek természetes, más mikroorganizmusok által termelt vegyületek (például a Penicillium notatum penészgomba által termelt penicillin) vagy az ember által előállított félszintetikus vagy szintetikus származékok.
Az emberiség nem feltalálta, csak felfedezte az antibiotikumokat, és a természetben előforduló antibiotikumokat használva kiindulásnak, kémiai kísérletezéssel állít elő újabbakat.
Gyógyászati szempontból az antibiotikumok népszerűsége abban rejlik, hogy hatásukat specifikusan a mikroorganizmusokra fejtik ki, anélkül, hogy jelentősen beleavatkoznának az emberi szervezet életfolyamataiba.
Az úgynevezett szerzett rezisztencia lényege, hogy az adott baktérium érzékeny volt az antibiotikumra, de rezisztenciát szerzett ellene.
A világ azon részein, ahol recept nélkül lehet hozzájutni antibiotikumokhoz mind emberi mind állati használatra, vagy nincsenek standard kezelési protokollok kidolgozva, a rezisztenciahelyzet még kritikusabb.