Újabb komoly fejlemény történt Orbán Áron, Orbán Viktor volt miniszterelnök testvérének ügyében. A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség november 10-én indítványozta mind a négy gyanúsított letartóztatását az embercsempészés miatt indult büntetőeljárásban. A hatóságok szerint fennáll annak veszélye, hogy szabadlábon megnehezítenék a bizonyítást, miközben a nyomozás már legalább száz vietnámi állampolgár ügyét érinti.
Az ügyészség Orbán Áron és három társa letartóztatását kéri
A november 9-i rendőrségi akció után egy nappal az ügyészség is megtette a következő lépést: a bírósághoz fordult, hogy rendeljék el a négy őrizetbe vett személy letartóztatását.
Az érintettek között van Orbán Áron, akit a hatóságok üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítanak.
Az ügyészség indítványa azonban önmagában még nem jelent letartóztatást. Arról, hogy a gyanúsítottaknak a továbbiakban is fogva kell-e maradniuk, a nyomozási bíró határoz.
A döntés jelentősége nem csekély: az ügyészség már nem pusztán a nyomozás folytatását tartja szükségesnek, hanem a gyanúsítottak szabadságának további korlátozását is.
Bagoly Bettina elmondta, miért tartják szükségesnek a letartóztatást
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az RTL Híradónak ismertette az ügyészség álláspontját.
A vádhatóság szerint a jelenlegi adatok alapján a gyanúsítottak eljárásban való jelenléte csak letartóztatással biztosítható. Emellett attól is tartanak, hogy szabadlábon befolyásolhatnák vagy megnehezíthetnék a bizonyítás folyamatát.
A Fővárosi Főügyészség hivatalos közleménye szerint a vizsgált bűncselekmény kiemelkedő súlyú, a bizonyítottság esetén alkalmazható büntetési tétel pedig 5–10 év szabadságvesztés.
Az ügyészség a gyanúsítottak kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerét is figyelembe vette a letartóztatási indítvány indokolásakor.
Ez már jóval több annál, mint hogy a rendőrség néhány kérdésre választ szeretne kapni. A hatóság álláspontja szerint a büntetőeljárás eredményessége is veszélybe kerülhet, ha a gyanúsítottak szabadon távozhatnak.
Legalább száz vietnámi állampolgár és a gyanús vízumügyek
A nyomozás középpontjában egy olyan rendszer áll, amelynek segítségével a gyanú szerint vietnámi állampolgárok juthattak magyarországi vízumhoz, majd az országon keresztül Nyugat-Európába.
A Fővárosi Főügyészség november 10-i közleménye már 2022-től kezdődő tevékenységről beszél, míg a rendőrség előző napi tájékoztatója különösen a 2024-ben történtekre összpontosított.
A hatóságok szerint a négy érintett színlelt képzési programok segítségével működhetett közre a vízumok megszerzésében. A külföldiek hivatalosan rövid magyarországi képzésekre érkeztek, a nyomozás adatai alapján azonban sokuknak nem az oktatás volt a valódi célja.
A rendőrség szerint egy részük valóban részt vett a megjelölt programokon, a többség viszont meg sem jelent az oktatáson. A gyanú szerint a cél Nyugat-Európa elérése volt, a közreműködők pedig személyenként úgynevezett toborzási díjat kértek.
A történet egyik legkülönösebb részlete éppen ez: a papíron oktatási célú beutazások mögött a hatóságok egy szervezett embercsempészési rendszert feltételeznek.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek jelenleg nyomozati megállapítások és gyanúsítások, nem jogerősen bizonyított bűncselekmények.
A TEK is részt vett az akcióban, Orbán Áron ügyvédje tiltakozik
A november 9-i összehangolt műveletben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársai négy helyszínen intézkedtek Budapesten, Fóton és Dunakeszin.
Két helyszínen a Terrorelhárítási Központ egységeit is bevetették, mert a hatóságok előzetes információi szerint fegyverek jelenlétével lehetett számolni.
A házkutatások során iratokat, elektronikus adatokat és más lehetséges bizonyítékokat foglaltak le. Az akciót az Europol is támogatta.
Orbán Áront hétfő este a Gyorskocsi utcai fogdához szállították, ahol a HVG fotóriportere lefényképezte.
Védője, Schalkház Éva Edit ugyanakkor vitatja az intézkedés indokoltságát. Az Indexnek elmondta, hogy ügyfele már hetekkel korábban kapcsolatba lépett az illetékes hivatallal, megadta az elérhetőségeit, és tájékoztatást adott arról is, hol találhatók a nyomozás szempontjából fontos iratok.
A Telex beszámolója szerint Orbán Áron panasszal élt a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is.
Így a két álláspont élesen eltér: miközben a védelem az együttműködési szándékot hangsúlyozza, az ügyészség a bizonyítás veszélyeztetésére és az eljárásban való jelenlét biztosítására hivatkozik.
November 11-én dönthet a bíróság – ez lehet a következő fordulat
Az ügyészség november 10-i közleménye szerint a nyomozási bíró várhatóan november 11-én, szerdán határoz a letartóztatási indítványról.
Amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek, Orbán Áron és társai a további büntetőeljárás idejére letartóztatásba kerülhetnek. Ha nem, a bíróság elutasíthatja az indítványt, illetve a jogszabályi feltételektől függően enyhébb kényszerintézkedés is szóba jöhet.
A nyomozásban ráadásul nem kizárólag embercsempészés miatt folyik eljárás. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal külön szálon befolyással üzérkedés gyanúját is vizsgálja, amelyben az egyik férfit felbujtóként gyanúsították meg.
A következő fontos kérdés tehát az, hogy a bíróság elfogadja-e az ügyészség érveit. A letartóztatásról szóló döntés ugyanakkor nem azonos a bűnösség megállapításával: arról kizárólag a büntetőeljárás későbbi szakaszában, megfelelő bizonyítékok alapján lehet határozni.