Újabb fordulatot vehet a Varga Judit körüli politikai vita: a rendelkezésünkre bocsátott beszámoló szerint Keserű Sándor büntetőfeljelentést helyezett kilátásba a volt igazságügyi miniszter ellen, a Schadl–Völner-ügyben betöltött szerepét kifogásolva. A bejelentésről szóló beszámoló a politikus 2026. november 11-i parlamenti meghallgatása után került előtérbe. A feljelentés tényleges benyújtását azonban egyelőre nem sikerült függetlenül megerősíteni, ahogyan új büntetőeljárás megindításáról sincs ellenőrzött információ.
Keserű Sándor büntetőfeljelentést ígért Varga Judit ellen
A megadott beszámoló egy Facebook-videóra hivatkozik, amelyben Keserű Sándor élesen bírálta a korábbi igazságügyi minisztert és az őt meghallgató parlamenti vizsgálóbizottság munkáját.
A cikk szerint Keserű úgy vélte, Toroczkai László, a bizottság elnöke nem kérdezte kellő alapossággal Varga Juditot. Szerinte egy felkészült jogásznak kellett volna részletesen szembesítenie a volt tárcavezetőt a végrehajtási rendszerrel kapcsolatos kérdésekkel.
Ezt követően a beszámoló szerint így fogalmazott:
„Büntetőfeljelentést is teszek ellene.”
Keserű állítólag a Büntető törvénykönyv 305. paragrafusára, vagyis a hivatali visszaélés tényállására hivatkozott.
A bejelentés súlyát az adja, hogy nem pusztán politikai felelősségről beszélt, hanem büntetőjogi következményeket is sürgetett. Ugyanakkor fontos különbség van a feljelentés nyilvános bejelentése és annak tényleges benyújtása között.
A hivatkozott Facebook-felvétel tartalmát közvetlenül nem sikerült ellenőriznünk, így a Keserűnek tulajdonított kijelentések a rendelkezésünkre bocsátott beszámolón alapulnak.
Varga Judit egy nappal korábban éppen a saját ártatlanságát hangsúlyozta
A történet különösen azért keltett figyelmet, mert Varga Judit november 11-én, az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága előtt határozottan tagadta, hogy köze lett volna a Schadl–Völner-ügyben feltárt visszaélésekhez.
Az MTI tudósítása szerint a volt miniszter arról beszélt, hogy Völner Pál államtitkárára bízta a végrehajtási terület irányítását. Állítása szerint nem tudott arról, hogy helyettese a minisztériumon kívül milyen tevékenységet folytatott.
Varga Judit a meghallgatáson a sajtót is számon kérte. Azt állította, hogy az elmúlt öt évben több mint 800 cikk kapcsolta össze a nevét az üggyel, és bocsánatkérést követelt azoktól, akik szerinte megalapozatlanul támadták.
„Tartoznak nekem ennyivel!” – jelentette ki.
A meghallgatás egyik központi kérdése éppen az volt, mennyit tudhatott a miniszter a saját tárcájához tartozó végrehajtási rendszer működéséről.
Az időzítés mindenesetre figyelemre méltó: miközben Varga a nyilvánosságtól vár elégtételt, egy másik megszólaló a büntetőjogi felelősségének vizsgálatát sürgeti. Egyik álláspont sem helyettesíti azonban a bizonyítékokat.
Hivatali visszaélés: ezt kellene bizonyítani Varga Judittal szemben
Keserű bejelentett szándékának jogi háttere a Büntető törvénykönyv 305. paragrafusa.
A rendelkezés értelmében hivatali visszaélést az a hivatalos személy követhet el, aki jogtalan előny megszerzése vagy jogtalan hátrány okozása érdekében megszegi hivatali kötelességét, túllépi hatáskörét, vagy más módon visszaél hivatali helyzetével.
A bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés.
A Kúria jogértelmezése szerint ugyanakkor célzatos bűncselekményről van szó. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő egy hibásnak vagy vitathatónak tartott vezetői döntésre hivatkozni: a törvényben meghatározott szándékot is bizonyítani kell.
Varga Judit esetében tehát önmagában az a körülmény, hogy a visszaélések idején ő vezette az Igazságügyi Minisztériumot, nem alapozza meg a büntetőjogi felelősségét.
Keserű beszámolóban ismertetett állításai sem tartalmaznak olyan nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékot, amely alapján kijelenthető lenne, hogy Varga Judit hivatali visszaélést követett el.
A Schadl–Völner-ügyben súlyos korrupciós vádak szerepelnek
A politikai vita hátterében az elmúlt évek egyik legjelentősebb korrupciós büntetőügye áll.
A Schadl–Völner-ügy vádirata szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak azért, hogy befolyását felhasználva különböző ügyeket intézzen el.
A Telex összefoglalója szerint az ügyészség álláspontja alapján Völner legalább 83 millió forintot kaphatott Schadltől. A vádak között jól jövedelmező végrehajtói kinevezések befolyásolása is szerepel. Ezek a vádirat állításai, nem jogerősen megállapított tények.
Varga Judit már 2025 júliusában, bírósági tanúkihallgatásán is arról beszélt, hogy miniszterként nem foglalkozott érdemben a végrehajtási ügyek napi irányításával, mert azt az államtitkárára bízta.
A mostani parlamenti meghallgatásán szintén ezt az álláspontját képviselte.
Az igazságügyi miniszter politikai és vezetői felelősségéről természetesen lehet vitát folytatni. A büntetőjogi felelősség azonban egészen más kérdés: annak megállapításához konkrét bizonyítékokra van szükség.
Mi következhet most? Valóban eljárás indulhat Varga Judit ellen?
A legfontosabb kérdés egyelőre megválaszolatlan: Keserű Sándor valóban benyújtotta-e a bejelentett feljelentést?
Amennyiben ez megtörténik, az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia a benne foglaltakat, és döntenie kell arról, hogy indokolt-e büntetőeljárás megindítása.
A feljelentés önmagában nem jelent sem megalapozott gyanút, sem bűnösséget. Jelenleg nincs függetlenül megerősített információ arról, hogy Keserű bejelentése nyomán Varga Judit ellen új nyomozás indult volna.
Közben a parlamenti vizsgálóbizottság munkája folytatódik. A Telex november 11-i tudósítása szerint a testület december 16-ra Schadl Györgyöt és Völner Pált is meghívta meghallgatásra.
Az ügyben tehát további érdemi információk kerülhetnek nyilvánosságra. Az azonban, hogy ezek bármilyen új büntetőjogi következménnyel járnak-e Varga Juditra nézve, egyelőre nem állapítható meg.
A politikai állítások után most a bizonyítékokon lenne a sor.
Felhasznált források