106 éves korában meghalt az ország egyik legidősebb embere – Erzsike néni tavaly még kezdőrúgást végzett el
Szomorú hír rázta meg Győrt és különösen Győrszentivánt: 106 éves korában elhunyt Nagy Ferencné, vagy ahogyan szinte mindenki ismerte, Erzsike néni, aki nemcsak a település, hanem az egész ország egyik legidősebb embere volt. Élete, derűje, munkaszeretete és hihetetlen vitalitása sokak számára jelentett példát, hiszen még tavaly is mosolyt csalt az emberek arcára, amikor 105 évesen elvégezte egy futballmérkőzés kezdőrúgását.
A gyászhírt Győr város önkormányzata tette közzé hivatalos oldalán, ahol megható szavakkal búcsúztak a köztiszteletben álló asszonytól. Erzsike néni 1919. augusztus 23-án született Győrszentivánon, és egész életét ezen a településen töltötte, amelyhez minden szállal kötődött. Egy hétgyermekes család legidősebb lányaként nőtt fel, gyermekkorára pedig később is szeretettel emlékezett vissza. Egyszer úgy fogalmazott: „Csoda szép gyermekkorunk volt, heten voltunk testvérek és a család udvarán éjjel-nappal fociztunk a magunk által készített focilabdával.”
Már ebből is jól látszik, hogy a labdarúgás szeretete egészen kislánykorától része volt az életének. Ez a rajongás aztán végigkísérte egész hosszú életét, és még időskorában is különleges pillanatokat köszönhetett neki a közösség. Először 103 évesen végzett el kezdőrúgást a Győrszentiván SE–Kajárpéc SE mérkőzésen, majd három évvel később, 2025-ben ismét pályára lépett a Győrszentiván SE–Üstökös FC Bácsa meccs előtt. A jelenlévők számára felejthetetlen pillanat volt, amikor a 105 éves Erzsike néni magabiztosan és boldogan végezte el a kezdőrúgást – mintha csak azt üzente volna mindenkinek: az élet szeretete kortalan.
Erzsike néni azonban nemcsak a sport iránti lelkesedésével vált különlegessé. Egész életét végigkísérte a munka, az aktivitás és az a szemlélet, hogy mindig kell valami feladat, valami cél, amiért érdemes reggel felkelni. Dolgozott a győri textilgyárban, később pedig egy helyi kertészetben is. Idős korában sem adta fel a tevékeny mindennapokat, sokáig besegített a Fekete Paripa nevű helyi presszóban is, mert – ahogyan ő maga mondta – fontos volt számára, hogy mindig legyen elfoglaltsága. Még százéves korán túl is reggel hétkor kelt, és ebéd után szívesen üldögélt a napon, élvezve az élet egyszerű örömeit.
A hosszú élet titkáról is több alkalommal kérdezték, ő pedig mindig a rá jellemző egyszerűséggel és bölcsességgel válaszolt. 2022-ben a Győr+ Médiának azt mondta: „Sokat kell dolgozni és meg kell enni mindent, ez a hosszú élet titka!” Ebben a mondatban benne volt egész életszemlélete: a munka becsülete, a természetesség, a mértékletesség és az a régi világot idéző józanság, amelyből ma is sokat tanulhatnánk.
Családjában egyébként nem volt ritka a szép kor. Édesapja és nagyapja egyaránt 94 évesen hunyt el, édesanyja pedig 91 éves koráig élt. Tavaly két húgát is köszöntötték, akik akkor 91, illetve 97 évesek voltak, így a három győrszentiváni lánytestvér együtt összesen 294 évet számlált. Ez már önmagában is figyelemre méltó, de talán még különlegesebbé teszi Erzsike néni történetét az a szeretet és tisztelet, amely egész életében körülvette.
Tavalyi születésnapján egész Győrszentiván együtt ünnepelte őt, ami jól mutatta, mennyire fontos alakja volt a közösségnek. Nem csupán egy szépkorú asszony volt, hanem élő emlékezet, egy korszak tanúja, aki generációkat kötött össze. Olyan ember, akinek a történeteiben múlt századi gyermekkor, kemény munka, háborúk utáni újrakezdés, családi összetartás és sok-sok hétköznapi bölcsesség sűrűsödött össze.
A Kisalföldnek tavaly még derűsen arról beszélt, hogy két évet mindenképpen szeretne még élni, mert már be van fizetve az egyházi hozzájárulása. Ez a mondata is jól tükrözte azt a kedves humort és életigenlést, amely miatt annyian szerették. Nem panaszkodott, nem kesergett, inkább mosolygott, dolgozott, emlékezett és jelen volt – egészen az utolsó évekig aktívan.
Győr hivatalos oldala most így búcsúzott tőle: „Tapasztalata, emlékei és életbölcsessége felbecsülhetetlen értéket jelentettek nemcsak családja, hanem a közösség számára is.” Ennél talán nehéz is lenne szebben megfogalmazni, mit jelentett Erzsike néni azoknak, akik ismerték. Egy ember távozott, aki több mint egy évszázadon át volt része egy közösség mindennapjainak, és akinek neve még sokáig szeretettel és tisztelettel hangzik majd el Győrszentivánon.
Erzsike néni életútja azt üzeni mindannyiunknak, hogy a hosszú élet nemcsak években mérhető, hanem abban is, mennyi szeretetet, emléket, derűt és példát hagyunk magunk után. Ő pedig ebből nagyon sokat adott.