Meghalt Timár Sándor
Életének 96. évében, pénteken elhunyt Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Timár Sándort családja körében érte a halál, a Magyar Művészeti Akadémia pedig saját halottjának tekinti. A magyar néptáncélet egyik legnagyobb alakja távozott, aki nemcsak színpadon, hanem tanárként, koreográfusként és közösségteremtőként is maradandót alkotott.
A tanyavilágból indult, a néptánc lett az élete
Timár Sándor a szolnoki tanyavilágban született parasztcsaládban, amelyet az ötvenes években kuláknak minősítettek. Már kisgyermekként a nagyapjától tanult táncolni, és ettől kezdve egész életében rajongott a néptáncért. A nagy hagyományú szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium táncegyüttesének vezetője lett, bár eredetileg kutatóorvos szeretett volna lenni. Az orvosi egyetemre származása miatt nem vették fel, később a Színművészeti Főiskola néptánc szakával is próbálkozott, de ott sem járt sikerrel. A sors végül mégis a tánc felé terelte, és ez nemcsak az ő életét, hanem a magyar néptánc történetét is megváltoztatta.
Molnár István hívta társulatába, innen indult a nagy pálya
A fiatal Timár Sándort a SZOT Művészegyüttes akkori vezetője, a kolozsvári születésű Molnár István hívta a társulatába, így kezdődött néptáncos élete. A szintén táncos Martin Györggyel az erdélyi néprajzkutató, népdalgyűjtő Kallós Zoltán meghívására mentek Székre, ahol filmre vették az ottani táncokat, majd ezeket itthon visszanézve tanulták meg. Később a Budapesti Táncegyüttes szólistája lett, majd 1958-ban megalapította a Bartók Béla Táncegyüttest. A társulatnak negyedszázadon át volt művészeti vezetője és koreográfusa, az első tíz évben Vásárhelyi László társaként dolgozott.
Új módszert teremtett, amely a táncházmozgalom alapja lett
A Bartók Béla Táncegyüttesben alakította ki azt az új néptánc-pedagógiai módszert, amely később alapot adott a táncházmozgalom elindításához az 1970-es években. Kísérő zenekaruk a Sebő-együttes lett, és munkájuk nyomán a néptánc nemcsak színpadi műfajként, hanem közösségi élményként is új erőre kapott. Timár Sándor 1970-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus szakát, 1971-től az Állami Balettintézet néptánc tagozatának tanára, később tanszékvezetője volt 1990-ig. A Magyar Állami Népi Együttest 1980-tól tizenhat éven át vezette, számos hazai és külföldi turnén szerepeltek, legtöbbször Észak-Amerikában. A társulat megújuló arculatának kialakítása az ő nevéhez fűződik.
Feleségével közös társulatot alapított, rangos díjakkal ismerték el
Feleségével, Timár Böskével 1993-ban hozták létre saját társulatukat, a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest, amellyel Európán kívül a világ több pontján is képviselték Magyarországot. Pedagógusként is egyedülálló hazai és nemzetközi sikereket ért el, tanítványok százai tekinthetik mesterüknek, sokan közülük vezető táncművészek, sikeres koreográfusok, együttesvezetők és pedagógusok lettek. Timár Sándort kétszer is kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrenddel, 1997-ben és 2010-ben. 1977-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 2014-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozásáért, a hazai táncházmozgalom elindításáért és fenntartásáért, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítéséért. Ugyancsak 2014-ben elnyerte a Nemzet Művésze kitüntető címet is.