Elhunyt Henrik Irén, a magyar animáció egyik meghatározó alakja
2026. 07. 01.-én érkezett a szomorú hír: életének 90. évében, kedd éjjel elhunyt Henrik Irén Balázs Béla-díjas animációs operatőr, a magyar rajzfilm egyik fontos alkotója, Dargay Attila egykori alkotótársa és özvegye. Halálhírét a művész hozzátartozói tudatták az MTI-vel. Henrik Irén neve nem mindig került a reflektorfény közepébe, mégis olyan filmek mögött állt ott a munkája, amelyek generációk gyerekkorát, családi estéit és a magyar animáció aranykorát jelentették. Olyan szakember volt, akinek a képei, pontossága és látásmódja nélkül egészen másképp emlékeznénk a magyar rajzfilm nagy klasszikusaira.
Pályája a Pannónia Filmstúdióban indult
Henrik Irén 1937. június 11-én született Budapesten. Pályáját 1956-ban kezdte a Pannónia Filmstúdióban, ahol kezdetben a rajzolt képek kifestésével foglalkozott. Később gyártásvezetőként, segédoperatőrként, majd 1963-tól operatőrként dolgozott. Munkássága során a magyar animáció kiemelkedő alkotóival, köztük Ternovszky Bélával, Nepp Józseffel, Reisenbüchler Sándorral és Dargay Attilával dolgozott együtt. Közreműködött számos reklámfilm, rajzfilmsorozat és egész estés animációs film elkészítésében, emellett fényképezte a Gusztáv- és a Peti-sorozat epizódjait is. Csendes, de nélkülözhetetlen alkotóként volt jelen a magyar rajzfilm történetének legfontosabb éveiben.
Nevéhez legendás rajzfilmek kötődnek
Operatőrként olyan meghatározó alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Lúdas Matyi 1977, a Vuk 1981, a Hófehér 1984, a Szaffi 1985, Az erdő kapitánya 1988 vagy a Vízipók-csodapók sorozat. Korábbi munkái között szerepel egyebek mellett A telhetetlen méhecske, A ceruza és a radír, A piros pöttyös labda, a Variációk egy sárkányra, az Össztánc, a Modern edzésmódszerek és a Megalkuvó macskák.
Ezek az alkotások nemcsak filmek voltak, hanem sokaknak a gyerekkor biztonságát, a régi tévék előtti estéket és a magyar rajzfilm különleges világát jelentették. Henrik Irén munkája ott volt a képek ritmusában, a jelenetek hangulatában és abban az aprólékos szakmai igényességben, amely miatt ezek a filmek ma is élnek.
Dargay Attila örökségét is gondozta
Henrik Irén Dargay Attila 2009-es halála után a rendező hagyatékának gondozásán dolgozott, mentorként, tanácsadóként segítette a hazai animációs szakmát. 2017-ben részt vett a Dargay-díj megalapításában, amit fiatal animációs rendezőknek adnak át minden évben a miskolci CineFesten. 2025-ben mutatták be a magyar mozikban a Csongor és Tündét, amelyet Dargay eredeti figuratervei alapján készített Pálfi Zsolt és Máli Csaba, a film munkálatait pedig Henrik Irén is végigkísérte. Máli Csaba kifejtette, hogy Henrik Irén „a legelejétől részt vett a munkában és folyamatosan bejárt a stúdióba, minden munkafolyamatot ellenőrzött, sőt, alá is írta, amiket elfogadott. Belevitte a filmbe Dargay jellemző kézjegyeit, és szólt, hogyha valami nem igazán stimmelt, vagy amiről úgy gondolta, hogy Attila ezt másképpen oldotta volna meg." Henrik Irén energiája, szakmai elhivatottsága, kedvessége és életvidámsága meghatározó része volt a magyar animációs közösségnek. Halálával a hazai animációs szakma egyik kiemelkedő alkotóját veszítette el.