Életének nyolcvankilencedik évében elhunyt Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke. A hírt maga az Akadémia közölte, megrendülten búcsúzva attól az alkotótól, aki évtizedeken át meghatározó szereplője volt a magyar és a nemzetközi művészeti életnek.
Maurer eredetileg festészet és képgrafika szakon végzett, ám nagyon hamar eltávolodott a Képzőművészeti Főiskola hivatalos, szocialista humanizmusra épülő irányvonalától. Ahogy az MMA Lexikon is kiemeli, „az emberalakokat, -csoportokat egyre inkább puszta felületekként, a tárgyakkal egyenrangú, így végső soron dehumanizált képelemekként ábrázolta”.
A hatvanas évek végére már teljesen az absztrakció, a formai reflexió és a saját vizuális nyelv kialakítása foglalkoztatta. Kísérletei nemcsak festészetében, hanem a mozgókép felé tett lépéseiben is megjelentek: ilyen volt a Keressük Dózsát című filmje, amely egyszerre tekinthető formai kutatásnak és a szocialista emlékezetpolitika finom kritikájának. A művet a konceptuális korszak egyik legpolitikusabb alkotásaként tartják számon.
A kilencvenes évektől kezdve Maurer egyre határozottabban fordult a geometrikus absztrakció és a színkísérletek felé. Művei mára a világ számos jelentős közgyűjteményében megtalálhatók, kiállításai pedig olyan ikonikus intézményekben szerepeltek, mint:
Az utóbbi években is több jelentős retrospektív tárlat nyílt: 2019–2021 között a londoni Tate Modernben, 2020-ban a zürichi Haus Konstruktiv, 2021-ben a Kunsthalle Bielefeld, 2023-ban pedig a balatonfüredi Vaszary Galéria rendezett életmű-kiállítást.
Maurer Dóra a magyar vizuális kultúra egyik legnagyobb hatású személyisége volt, akinek művészete generációkon át inspirálta both hazai, both nemzetközi alkotókat. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett művész február 14-én hajnalban hunyt el, hátrahagyva egy rendkívül gazdag, szellemi bátorsággal és formai újítással teli életművet.