A 1993/94-es Recski Ércbányász SE bajnokcsapat, Bódi József az álló sorban jobbról a harmadikForrás: Heves Megyei Hírlap
Gyászba borult a hevesi futballélet: életének 73. évében, február 18-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Bódi József labdarúgó, sportvezető, a Recski Ércbányász örökös ikonja. A recski futballélet emblematikus alakját otthonában érte a halál, és bár a pályán számtalanszor talpra állt egy-egy kemény ütközés után, ezúttal már nem volt visszaút.
A település 90 éves labdarúgó-története sok kiváló játékost adott a megyének, de kevesen írták be nevüket olyan vastag, aranybetűs sorokkal a krónikákba, mint ő. Bódi József neve egyet jelentett a bányászegylettel, a hűséggel, a küzdeni tudással és a góllal – sok-sok góllal.
Amikor 2015-ben átvehette a megyei igazgatóság által adományozott Heves megye labdarúgásáért díjat, méltatásában elhangzott:„hűségével és gólérzékenységével példaként áll a fiatalok előtt, aki aranybetűkkel írta be magát a megyei futball történetébe”.
Az 1975/76-os idény örökre bevonult a helyi sporttörténelembe. A bronzérmes recski csapat tagjaként 34 találattal gólkirályi címet szerzett. Egy olyan korszakban, amikor a megyei bajnokság meccsei igazi közösségi eseménynek számítottak, és a futball még a hétvégi beszélgetések fő témája volt a kocsmában, a bolt előtt és a családi ebédeken is.
„Pályafutásom óta kedvem szerint mindig csatárt játszottam, mert szeretem a góllövés örömeit. Most leírhatatlanul boldog vagyok, mert ezt az örömöt 34-szer érezhettem”
– nyilatkozta az Aranycipős anno a Népújságnak.
A következő szezonra már a bajnoki cím volt a cél, ráadásul különleges felállásban:
„A következő bajnokság új színfoltja lesz, hogy bátyámmal, Istvánnal együtt játszom majd, mivel ő is visszatért Recskre, a DMTE-től. Úgy készülünk fel a nyári szünetben, hogy lelkes közönségünknek sok örömet szerezzünk az 1976/77-es bajnokságban is.”
A szavakat tettek követték. A Recski Ércbányász megnyerte a pontvadászatot – és ezzel elindult egy aranykorszak.
A 1993/94-es Recski Ércbányász SE bajnokcsapat, Bódi József az álló sorban jobbról a harmadikForrás: Heves Megyei Hírlap
A csapat 1994-ig összesen ötször lett megyei bajnok, és Bódi József mind az öt elsőségből vastagon kivette a részét. Az 1976/77-es diadal után újabb sikerek következtek, majd a ’80-as évek végén és a ’90-es évek elején ismét a csúcsra értek.
Az 1993/94-es bajnoki cím különösen emlékezetes volt, hiszen ekkor már 41 évesen állt be a sorba, de még mindig meghatározó szerepet játszott a pályán.
„Akkor már 41 évesen álltam be a sorba, de egyáltalán nem bántam meg, mert újra nagyszerű futballistákkal játszhattam együtt” – mondta 2020-ban.
Meggyőződéssel vallotta, hogy több csapattársa magasabb osztályban is megállta volna a helyét, és büszkén beszélt azokról az edzőkről, akik bajnokcsapatot faragtak a recski gárdából. A futball számára nemcsak sport volt, hanem közösség, identitás és tartás.
És volt még valami, amire mindig különös büszkeséggel emlékezett:
„Nekem még szerencsém volt 5000 néző előtt játszani a Vasas, 3000 néző előtt az FTC elleni kupameccsen, de nem voltak ritkák a 1000–1500 drukkert vonzó bajnokik sem.”
A mai világban, amikor sok megyei pályán már a családtagok tapsa is visszhangzik az üres lelátókon, ezek a számok szinte hihetetlenül hangzanak. De akkoriban a futball ünnep volt Recsken.
Szeptember 13-án született Recsken. Már általános iskolásként kitűnt tehetségével, serdülőként igazolta le a Recski Bányász. Első edzője, Jákfalvi István indította el azon az úton, amely végül legendává tette.
Tanulmányai Sátoraljaújhelyre vezették, ahol ipari tanulóként a Kinizsiben futballozott. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a DVTK-hoz igazolt, majd 1973-ban bevonult katonának, ahol két évig a Trencsényi SE egyik erőssége volt. Innen tért vissza anyaegyesületéhez.
A civil életben bányamérő-segédként dolgozott az OEÁ Rézérc Műveknél, de a futball mindig ott volt a mindennapjai középpontjában. Nem volt sztárallűr, nem volt felhajtás – csak munka, csapat és gól.
Egy későbbi visszaemlékezésében büszkén mesélte, hogy egy recski látogatás alkalmával Orbán Viktor miniszterelnökkel is sikerült együtt rúgni a labdát. Ezek az apró epizódok is mutatták: számára a futball mindig örömforrás maradt.
Ahogy múltak az évek, a recski futball már nem volt a régi. A nagy tömegek elmaradtak, a sikerek is ritkábbak lettek. A nosztalgia azonban újra és újra visszahozta az aranykor emlékeit. A régi játékosok találkozóin, baráti beszélgetésekben, egy-egy közös fénykép erejéig újra életre kelt a múlt.
Életének 73. évében tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál a kapitányok kapitányát. A „legenda” jelzőt sokszor könnyelműen használják, de Bódi József esetében nem túlzás.
Mert ő nemcsak bajnok volt.Nemcsak gólkirály.Hanem hűséges csapattárs, közösségi ember és példakép.
A recski pálya gyepén talán már nem dübörögnek ezrek léptei, de akik látták őt játszani, pontosan tudják: volt idő, amikor minden hétvégén egy egész falu lélegzett együtt vele.
Nyugodjon békében, Bódi József. ⚽🕯️