Ahogy az várható volt, kétharmados többséggel megszavazták a Parlamentben a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzeti rendeletek újabb meghosszabbítását. 133 kormánypárti képviselő nyomott igent a hétfői szavazáson, az ellenzéki képviselők közül senki nem támogatta a javaslatot.
Cikkünk frissül.
A rendkívüli jogrend lejárása után a kormány előbb saját hatáskörben tizenöt napig meghosszabbította azt, majd az országgyűlés elé vitték, hogy még kilencven napot rátegyenek a járvány miatt. Bár komoly politikai viták előzték meg a szavazást, valójában a veszélyhelyzetet az Alaptörvény értelmében a kormány rendeli el és szünteti meg, ehhez nincs is szüksége a parlamentre.
A Fidesz ahhoz kérte a képviselők beleegyezését, hogy további kilencven napig is hatályosak lehessenek az egyszer kiadott rendeletek.
A javaslat indoklásában arról írnak, hogy a kormány alapvető célja, hogy „megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Ennek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség.
Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat.”
Egy másik részen pedig azt is írják, hogy a javaslat elfogadásával „az Országgyűlés politikailag elismeri a Kormány eddigi, a járvány megakadályozására tett lépéseit.”
Nem először hosszabbítanák meg a rendeleteket, azokat novemberben egyszer már megszavazták plusz kilencven napra. A korlátlanul meghosszabbított veszélyhelyzeti rendeletek kritikusai tavasszal pont ilyen jellegű időbeli korlátot szerettek volna elérni. Erről és a veszélyhelyzetet övező kérdésekről itt írtunk bővebben.
[LAPOZAS]A DK módosítóját leszavazták, így nem került be az elfogadott javaslatba, hogy a koronavírus elleni vakcinák között szabadon lehessen választani.
Az ellenzéki pártok már a múlt heti vitában jelezték, hogy ezúttsl nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, szerintük ugyanis a kormány visszaélt a hatalmával az elmúlt hónapokban.
Orbán Viktor múlt hétfőn a Parlamentben értékelte a járvány kormányzati kezelését, és arra kérte az ellenzéket, hogy szavazzák meg a rendkívüli jogrend meghosszabbítását. „Ismét emelkedő tendencia jöhet”, ezért „szükség van az eddigi szabályok szigorú és következetes betartására is” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Van egy újraindítási akciótervünk. Azt remélem, Magyarország erősebb lesz a járvány után, mint a járvány előtt volt. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy pártállásra tekintet nélkül támogassák a kormány válságkezelő és gazdaságot újraindító akciótervét” – mondta Orbán.
Az MSZP-s Harangozó Tamás múlt héten azzal indokolta pártja döntését, hogy a mostani javaslat más mint a novemberi, mert a Fidesz szerinte politikai elismerést vár az ellenzéktől az elmúlt három hónapért, miközben „pitiáner játszmát játszanak” az önkormányzatokkal.
A DK-s Arató Gergely pedig arról beszélt, hogy DK több okból se szavazza meg a javaslatot. Egyrészt„káros, hibás, hatástalan intézkedésekhez kérnek utólag hozzájárulást”, másrészt „önök teljesen elvesztették a kapcsolatot a valósággal, és az elmúlt hónapokban bizonyították, hogy alkalmatlanok a járvány és a válság kezelésére”, harmadrészt „önöket nem az ország vagy a magyarok érdekei érdeklik, hanem saját kicsinyes érdekeik”. Arató szerint a kormánypártok most arra kérnek felhatalmazást, hogy tovább szórják az ország pénzét különféle beruházásokra, nekik kedves vállalkozó csoportok zsebeinek kitömésére, vagy a vadászati kiállításra. „Arra kérnek utólag tőlünk felhatalmazást, amit az elmúlt hónapokban műveltek a járványkezelés mögé bújva”, arra, hogy „tönkretegyék az önkormányzatokat”, vagy arra, hogy „biankó csekkel” bármit megtehessenek a következő hónapokban, mondta Arató.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt pedig azt emlegette fel a kormánypártoknak, hogy felszólalásaikban egyetlen önkritikus mondat sem hangzott el. „Önök elégedettek ezzel a helyzettel?” – tette fel a kérdést.„Önök nem éltek, hanem visszaéltek a rendkívüli felhatalmazással” – fogalmazott az LMP-s képviselő, példaként pedig választási törvény vagy az Alaptörvény módosítását hozta fel az elmúlt hónapokból.