Több vizsgálat kerülhet a háziorvosokhoz 2027-ben – ez változhat a betegek számára
Több helyben elérhető vizsgálattal, nagyobb praxistámogatással és további szakemberek bevonásával erősítenék meg a háziorvosi ellátást 2027-ben. Porpáczy Krisztina egészségügyi államtitkár az október eleji balatonalmádi alapellátási konferencián ismertette az elképzeléseket, amelyek a betegek számára kevesebb utazást és rövidebb betegutat jelenthetnének. Több részletről azonban még szakmai egyeztetés folyik, ezért nem tekinthetők minden rendelőben automatikusan életbe lépő januári szabályoknak.
Elsőként a rendszer további gyengülését állítanák meg
Porpáczy Krisztina a konferencián arról beszélt, hogy a tervezett intézkedéscsomag első feladata az alapellátás stabilizálása. Mélyrehatóbb átalakításokra ezt követően, több év alatt kerülhetne sor.
Konkrét támogatási összegeket az előadás idején még nem ismertetett, a folyamatban lévő költségvetési egyeztetésekre hivatkozva. Emiatt az ott elhangzott ígéretekből nem lehet megmondani, mennyivel emelkedne egy-egy praxis finanszírozása.
Önmagában a 2027-es céldátum tehát nem jelenti azt, hogy január első napjától minden beteg ugyanazokat az új szolgáltatásokat érheti el. Az OKFŐ konferenciabeszámolója is szakmai egyeztetés alatt álló elképzelésekként mutatta be a fejlesztéseket.
Ezernél több körzetben hiányzik az állandó háziorvos
Az államtitkár által ismertetett adatok szerint 1025 háziorvosi körzet betöltetlen, számuk 2019 márciusa óta mintegy 2,4-szeresére nőtt. Körülbelül 1,4 millió ember él olyan körzetben, ahol helyettesítéssel biztosítják az ellátást.
Ez nem az ellátás teljes hiányát jelenti: vannak orvosok, akik egyszerre két-három praxis betegeiről gondoskodnak. Utánpótlásból viszont kevés érkezik, miközben a háziorvosok több mint fele elmúlt 60 éves, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 7 százalék körüli.
Különösen nehéz helyzetről számoltak be Nógrád és Heves egyes térségeiben, ahol a háziorvoshiány megközelítheti a körzetek 30 százalékát.
Helyben is használhatnák további szakképesítésüket az orvosok
Belgyógyászati szakvizsgával vagy diabetológiai licenccel rendelkező háziorvosok többletfinanszírozás mellett szélesebb körben alkalmazhatnák tudásukat saját praxisukban. Így bizonyos vizsgálatokért, kezelésekért és gondozási feladatokért ritkábban kellene szakrendelésre menni.
Cukorbetegeknél ez különösen a rendszeres gondozásban jelenthetne könnyebbséget. Fontos feltétel ugyanakkor a megfelelő képesítés: a terv nem arról szól, hogy minden háziorvos valamennyi szakorvosi feladatot átvenné.
További szakdolgozók alkalmazását is ösztönöznék, támogatásukat pedig jobban igazítanák a végzettségükhöz. Részmunkaidős foglalkoztatással és nagyobb szakmai csapatokkal tennék rugalmasabbá a praxisok működését.
Hosszabb rendelésért több támogatás járhatna
Finanszírozási változtatásokkal érnék el, hogy a praxisoknak megérje több feladatot vállalniuk. Magasabb praxisalapdíjat kaphatna például az a háziorvos, aki hosszabb rendelési időt biztosít.
Külön támogatással segítenék a pályájuk első tíz évében járó orvosokat, és emelnék az ügyeleti óradíjakat is. Emellett az ellátás eredményének nagyobb szerepet szánnának a finanszírozásban.
Cukorbetegeknél például a megfelelő kezelési célértékek elérését, más területeken a szív- és érrendszeri kockázatok felmérését vagy az indokolt antibiotikum-használatot értékelhetnék. Ezeknek a mutatóknak a részletei még egyeztetés alatt állnak.
Felmerült a praxisokat terhelő helyi iparűzési adó eltörlése is, erről azonban a konferencián ismertetett tájékoztatás szerint még nem született végleges döntés.
Ügyeleti felülvizsgálat és térségi együttműködés is szerepel a tervekben
Országosan 164 térségben hangolnák össze az egészségügyi és szociális ellátást, egyenként nagyjából 50–70 ezer lakos szükségleteire építve. Koordinátor, részmunkaidős háziorvos és szociális munkás segíthetné a szervezést; elsőként a helyi igényeket és a rendelkezésre álló kapacitásokat mérnék fel.
Ezzel párhuzamosan az Országos Mentőszolgálattal az ügyeleti pontok elhelyezkedését és kihasználtságát is megvizsgálnák. Praxisjoguk megszüntetését vagy államosítását az államtitkár közlése szerint nem tervezik.
Betegként a legfontosabb lehetséges előny a lakóhelyhez közelebb elérhető, szélesebb ellátás lenne. Megvalósulása azonban a megfelelő szakemberek, a finanszírozás és a szervezési feltételek biztosításától függ; az ismertetett tervek önmagukban nem garantálnak minden rendelőben azonos változást.
Felhasznált források