Egy átlagos magyar nyugdíjas évtizedeken át dolgozik és fizeti a járulékokat, hogy idős korára tisztes ellátást kapjon. Ehhez képest időről időre felbukkannak olyan esetek, amelyek hatalmas indulatokat váltanak ki: például amikor egy ukrán állampolgár – anélkül, hogy valaha Magyarországon élt vagy dolgozott volna – mégis több mint 300 ezer forintos magyar nyugdíjat kap. A jelenség nem városi legenda, hanem egy több mint hatvanéves jogszabály bizarr mellékhatása.
A történet gyökere az 1962-ben megkötött szociálpolitikai egyezmény, amelyet még a Magyar Népköztársaság írt alá a Szovjetunióval. A megállapodás kimondta: az a fél fizeti a nyugdíjat, ahol a kérelmező állandó lakóhellyel rendelkezik.
A Szovjetunió széthullása után Magyarország a legtöbb utódállammal új szerződést kötött – Ukrajnával viszont egészen a közelmúltig az 1962-es, mára teljesen anakronisztikus egyezmény maradt érvényben. Ez a kiskapu tette lehetővé, hogy ukrán állampolgárok magyar nyugdíjra szerezhessenek jogosultságot anélkül, hogy Magyarországon akár egyetlen napot is ledolgoztak volna.
Ukrajnában a nyugdíjak összege rendkívül alacsony, sokszor mindössze havi 20–40 ezer forintnyi hrivnya. Magyarország azonban a külföldi munkaviszonyt a saját jogszabályai alapján köteles elismerni – vagyis úgy számol, mintha az illető ugyanazt a munkát itthon végezte volna.
A visszaélés lépései:
1. Lakcímtrükk:A kérelmezőnek magyarországi lakcímet kell igazolnia. Emiatt határmenti településeken kialakultak a hírhedt „fantomlakások”, ahol egyetlen címre akár tucatnyi ukrán állampolgárt is bejelentettek – papíron.
2. Papírok „rendben”:Az ellátás összegét az ukrajnai munkabér alapján kalkulálják újra, magyar bérszintre átszámítva. Mivel évtizedekkel korábbi ukrán munkaügyi adatok ellenőrzése szinte lehetetlen, a hatóságok sokszor kénytelenek elfogadni a benyújtott dokumentumokat. A riportok szerint Ukrajnában nem nehéz olyan igazolásokat szerezni, amelyek magas beosztást és kiemelkedő fizetést tüntetnek fel – még akkor is, ha ezeknek nincs valós alapjuk.
3. Magyar kötelezettség, nullás befizetés mellett:Így fordulhat elő, hogy egyetlen perc magyarországi munkaviszony nélkül is jár a hazai nyugdíj – méghozzá a magyar átlag feletti összegben.
Miközben a magyar dolgozók minden forint nyugdíjjogosultságát hosszú évek munkájával teremtik meg, az 1962-es egyezmény alapján érkező kérelmezők soha nem fizettek be a magyar nyugdíjrendszerbe, mégis abból veszik ki az ellátást.
Ez morális és gazdasági kérdés is:
Nem csoda, hogy a jelenség sokak számára sérti az igazságérzetet.
Az ügy éveken át tabu volt, ám a nyilvánosságra kerülő esetek és a határmenti települések gyanús lakcímkezelései miatt a hatóságok végül reagálni kezdtek.
A 300 ezres magyar nyugdíjhoz jutó ukrán férfi története nem kivételes, hanem a rendszer hibáiból fakadó jelenség. A kiskapuk és a régi nemzetközi egyezmény miatt a visszaélések évekig szinte akadálytalanul működhettek. Bár ma már szigorúbb az ellenőrzés, a rendszer rései továbbra is problémát jelentenek – és teljesen érthető, hogy ez erős indulatokat vált ki a magyar nyugdíjasok körében.