A covid-időszak ügyleteit ki fogják vizsgálni – Hegedűs Zsolt első nagyinterjújában a leszámolás menetrendjét is felvázolta
𝗞𝗲𝗺é𝗻𝘆 𝗺𝗼𝗻𝗱𝗮𝘁𝗼𝗸 𝗵𝗮𝗻𝗴𝘇𝗼𝘁𝘁𝗮𝗸 𝗲𝗹 𝗮𝘇 𝗲𝗹𝘀ő 𝗻𝗮𝗴𝘆𝗶𝗻𝘁𝗲𝗿𝗷ú𝗯𝗮𝗻
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter első nagyinterjújában nem kerülgette a kényes kérdéseket, hanem világosan jelezte, milyen irányba indulna el az egészségügy átalakítása. A 𝗠𝗲𝗱𝗶𝗰𝗮𝗹𝗢𝗻𝗹𝗶𝗻𝗲-nak adott beszélgetésben egyértelműen beszélt arról, hogy a gyanús beszerzéseket és a covid-időszak ügyleteit át fogják nézni. A kijelentés súlyát az adja, hogy Hegedűs nem általános ígéretekről beszélt, hanem konkrét felelősségről, szakmai mércéről és következményekről. A miniszter szerint az új rendszerben nem az számít majd, ki hova tartozott politikailag, hanem az, hogy a betegellátás, a szakma és az etika mellett állt-e. Ezt így fogalmazta meg: „A váltás a szakmaiság és az etika mentén történik: aki a minőségi betegellátást szolgálja, az partnerünk lesz, de aki a politikai lojalitást a hivatása elé helyezte, annak az új rendszerben nem lesz helye.” A mondat egyértelmű üzenet azoknak, akik az elmúlt években nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján hoztak döntéseket. Hegedűs Zsolt azt is világossá tette, hogy az egészségügyben nem egyszerű személycserékről beszél, hanem olyan rendrakásról, amelyben a szakmai teljesítmény, az átláthatóság és a beteg érdeke kerülne előre.
𝗔 𝗸ó𝗿𝗵á𝘇𝗮𝗸𝗻á𝗹 𝗹𝗲𝗹𝘁á𝗿 𝗶𝗻𝗱𝘂𝗹, 𝗮 𝘃𝗲𝘇𝗲𝘁ő𝗸𝗻𝗲𝗸 𝘀𝘇á𝗺𝗼𝘁 𝗸𝗲𝗹𝗹 𝗮𝗱𝗻𝗶𝘂𝗸
A kórházi menedzsmentek ügyében Hegedűs Zsolt konkrét lépést is bejelentett: az 𝗲𝗹𝘀ő 𝗵𝗮𝘁𝘃𝗮𝗻 𝗻𝗮𝗽𝗯𝗮𝗻 minden intézményvezetőtől transzparens leltárt kérnek. Ez azt jelenti, hogy az intézmények működését, döntéseit, állapotát és gazdálkodását nem homályos beszámolók alapján, hanem átlátható módon akarják felmérni. Hegedűs szerint annak, aki szakmai alapon, tisztességesen vezette a kórházát, nincs oka félelemre. Aki viszont politikai megfelelésből vett részt a szakma gyengítésében, annak már más a helyzete. A miniszter ezt külön is kimondta: „Azoknak, akik politikai lojalitásból asszisztáltak a szakma leépítéséhez vagy a kamara beszántásához, van okuk az aggodalomra” – tette hozzá. Ez az üzenet nemcsak a kórházigazgatóknak szól, hanem mindazoknak is, akik az elmúlt években döntési helyzetben voltak az egészségügyben. Hegedűs Zsolt szerint az új irány nem a félelemre, hanem a felelősségre épülne, de a kettő között világos különbséget húz: aki becsületesen dolgozott, annak helye lehet a rendszerben, aki viszont politikai érdekből ártott a szakmának, annak számolnia kell a következményekkel. A kórházi önállóság visszaadása is szerepel a tervei között. Véget vetnének a parancsuralmi irányításnak, és újra teret adnának azoknak a szakmai műhelyeknek, amelyeket eddig háttérbe szorítottak. A cél az lenne, hogy a vezetők ne egzisztenciális félelemben, hanem valódi szakmai felelősséggel dolgozzanak.
𝗔𝘇 𝗲𝗹𝘀ő 𝘀𝘇á𝘇 𝗻𝗮𝗽𝗯𝗮𝗻 𝘃𝗶𝘀𝘀𝘇𝗮á𝗹𝗹í𝘁𝗮𝗻á𝗸 𝗮 𝗠𝗢𝗞 𝗸ö𝘁𝗲𝗹𝗲𝘇ő 𝘁𝗮𝗴𝘀á𝗴á𝘁
Hegedűs Zsolt az 𝗲𝗹𝘀ő 𝘀𝘇á𝘇 𝗻𝗮𝗽𝗿𝗮 is menetrendet vázolt fel. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszakapná kötelező tagságát. A miniszter ezt nem bizonytalan tervként, hanem bejelentett irányként kezelte. Emellett két új, független intézmény létrehozását is tervezik. Az egyik az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság lenne, amely a brit CQC mintájára működne, és a minisztériumtól függetlenül ellenőrizné az ellátás minőségét. A másik a Magyar Klinikai Kiválóság- és Irányelvközpont lenne, amelynek feladata az egységes szakmai protokollok kialakítása lenne, hogy „ne politikai lobbik, hanem egységes szakmai protokollok diktálják a gyógyítás rendjét.” Hegedűs ezzel azt üzente, hogy az egészségügyben nem politikai alkuk, hanem szakmai szabályok alapján kellene működni. A betegek jogainak megerősítése is bekerülne a tervek közé. Törvénybe foglalnák azokat a jogokat, amelyek a betegek biztonságát és tájékoztatását erősítik, és bevezetnék a „Duty of Candour” elvét. Ez azt jelentené, hogy ha az ellátás során hiba vagy szövődmény történik, az orvosnak és az intézménynek törvényi kötelessége lenne erről őszintén tájékoztatni a beteget és a családját. Emellett kötelezővé tennék a betegelégedettség mérését, és annak eredményeit nyilvánosságra is kellene hozni minden intézményben.
𝗔 𝗺𝗮𝗴á𝗻- é𝘀 𝗸ö𝘇𝗲𝗹𝗹á𝘁á𝘀𝘁 𝗻𝗲𝗺 𝘁𝗶𝗹𝘁𝗮𝗻á𝗸, 𝗵𝗮𝗻𝗲𝗺 á𝘁𝗹á𝘁𝗵𝗮𝘁ó𝘃á 𝘁𝗲𝗻𝗻é𝗸
Hegedűs Zsolt a magán- és közellátás kapcsolatáról is beszélt. Nem támogatja azt a teljes tiltást, amely szerint az orvosoknak választaniuk kellene a két szektor között. Szerinte olyan szabályozásra van szükség, amely egyszerre védi a betegek érdekeit, átlátható viszonyokat teremt, és közben nem teszi működésképtelenné az egész rendszert. Nemzetközi példákat is említett, ahol a köz- és magánellátás világos szabályok mellett képes egymás mellett működni. A miniszter szerint nem az a megoldás, ha egyik napról a másikra mindent betiltanak, hanem az, ha tiszta kereteket hoznak létre, és mindenki számára egyértelművé teszik, mi fér bele és mi nem. Hegedűs Zsolt első nagyinterjújában tehát nem üres politikai mondatokat sorolt, hanem határidőket és intézkedéseket mondott: leltár az 𝗲𝗹𝘀ő 𝗵𝗮𝘁𝘃𝗮𝗻 𝗻𝗮𝗽𝗯𝗮𝗻, a MOK kötelező tagságának visszaállítása az 𝗲𝗹𝘀ő 𝘀𝘇á𝘇 𝗻𝗮𝗽𝗼𝗻 𝗯𝗲𝗹ü𝗹, a covid-időszak ügyleteinek vizsgálata, valamint új, független ellenőrző intézmények létrehozása. A tárcavezető szerint 𝟮-𝟯 é𝘃 kell ahhoz, hogy valódi teljesítményalapú egészségpolitika épüljön fel. Az 𝗲𝗹𝘀ő é𝘃 a stabilizálásról és az alapok rendbetételéről szólna, a 𝗺á𝘀𝗼𝗱𝗶𝗸-𝗵𝗮𝗿𝗺𝗮𝗱𝗶𝗸 é𝘃𝗯𝗲𝗻 pedig már mérhető fejlesztéseknek kellene látszódniuk. A kérdés most az, hogy az átvett rendszer mennyire engedi majd ezt a tempót, és mennyi ellenállásba ütközik az a rendrakás, amelyet Hegedűs Zsolt az első interjújában felvázolt.