MindenegybenBlog

A gyógyító magyar parasztorvosok testre mint természetgyógyász, fizikoterapeuta hatottak a múltban, és a természetből vett eszközöket, természetes gyógymódokat alkalmaztak – gyógynövények, állati anyagok, kenés, mozgás, stb.

A gyógyítók azt vallották ugyanis, hogy minden természetes állapotában jó, a gyógymód és a gyógyszer egyaránt.

Nem véletlen, hogy a régi öregek szinte sosem voltak betegek.

Sokkal fittebbek voltak, annak ellenére, hogy hajnalban keltek, és gyakran még az asszonyok is kimentek férjeikkel a földekre, hogy segítsenek megmunkálni azt.

Ehhez persze hozzátartozott egy kis kupica pálinka elfogyasztása reggel, ami ma már bizonyítottan jótékony hatással van a szervezetre, hisz kis mértékben orvosság.

A mai társadalom sajnálatos módon letért a parasztorvosok által kijelölt ösvényről, és ma már nem divat gyógynövényeket természetes formában alkalmazni.

Pedig ezek tartalmazzák a legtöbb tápanyagot és fontos enzimet, a lehető legkoncentráltabb formában.

Ahogyan az a szervezetnek kell…

A népi gyógyász az egészséges életvitelre nevel, amely ugyancsak a megelőzést szolgálja, három alapszabályt ajánl:

Mértékletesség az egész életvitelben (táplálkozás, fizikai terhelés, megfelelő védelem a hideg ellen). Idevonatkozó népi tanács: „Mindenki arra vigyázzon, hogy ne emeljen nagyot, és ne fázzon meg. Onnan ered oszt sok minden.” „Mindig jó gazdája legyél a testnek. Kosztolásból, italból, munkából mértékletesen.”

Természetes életmód: együttélés a természettel, a természet ciklusainak követése (példa erre a juhász élete).

Belső élet: hit; derűs, reménykedő, bizakodó lelkiállapot. A bosszúság, az idegesség, a harag rontja az egészséget. A derűs, bölcs magatartás a csendes és nyugodt élet alapköve.

Vagyis rohanó világunk modern embere nem szán elég időt és energiát a megelőzésre.

Pedig ha a baj már kialakult, sokkal rosszabb, mint az az eset, amikor eleve megelőzzük a betegségeket.

Megfázásra, meghűlésre, náthára alkalmazott leggyakoribb gyógymódok:

Szatmárban:

„Nátha ellen hársfatea a legjobb. Nekem mindig van itthon szárított hársfavirág. Mi a családban csak ezt használjuk, amikor valamelyikünk megnáthásodik.”

„A náthának, megfázásnak nagyon egyszerű és jó gyógymódja van. Este lefekvés előtt forró lábvizet kell venni, olyat, amilyet csak elbír az ember. Aztán iszik jó forró bort vagy teát, és a már téglával felmelegített dunna alá bújik.”

„Ha a torkunk fájt, csak langyos állott vizes ruhát tettünk a nyakunkra.”

„Anyukám megreszelte a vereshagymát, kifacsarta és megcukrozta a levét. Nehezen ittam meg, de elhagyott a köhögés, éjjel nyugodtan tudtam aludni.”

Békés megyében:

„Tányérba tormát reszelt, pohárral letakarta, aztán felemelte a poharat és beleszippantott.”

„Kék rongy, kék papír füstjét felszagolni.”

„Vászonruhára kent birkafaggyút (disznózsírt) tett a mellére. A lerakódást, slájmot feloldotta.”

„Megfázás (köhögés, asztma) ellen: kakukkfű, szikfű, útilapu tea.”

Mellbajok: asztma, köhögés, tüdőbaj

Asztmára alkalmazott gyógymódok:

„Porcsin tea, fulladásra (szívasztma) csalángyökér tea.” „Akinek szívasztmája van, egy liter fehérborba 3 ujjnyi rozmaringot főzzön bele, ezt igya.” „Örménygyökeres pálinka.”

Köhögésre alkalmazott gyógymódok:

Apróbojtorján tea („felszaggatta a slájmot”), szikfűvirág, bodzavirág tea. Fodormenta tea, édesgyökér tea idült köhögésnél. „Köhögés és lázcsillapító: hagymahéj tea cukor nélkül. Ami megfázás és láz ellen van, az mind cukor nélkül.” „Reggel éhomra régi ikrás méz.”

Tüdőbajra alkalmazott gyógymódok:

Víz helyett porcsingyökér tea, tarackgyökér és csípőscsalántő tea.

„Tüdőbajosnak tea ezerjófű, pemetefű, kamilla és ökörfarkkóró 4 dl vízbe. Az előzőleg összekevert teafűből kétszer annyit teszünk, amit 3 ujj között felveszünk, és addig főzni, míg felére elfő. Felét reggel inni, másik felét este inni, melegen.”

Vízibetegség: vízkór, sárvizesség, szívbetegség, vesével összefüggő bajok.

Vízkórra alkalmazott gyógymódok:

„Apróbojtorján tea. A belső részt takarítja.” „Fél marék petrezselyem zöldje egy liter vízre, felforralni. Napi 7 dl-t inni.” „Tengeri hagymalevél pálinkában.”

Szívbetegségre alkalmazott gyógymódok:

„Szívbaj: gyöngyajaktea.” „Szíverősítő: kapormagtea.”

Vesebajokra alkalmazott gyógymódok:

„Egy helybeli iparos vesebetegségét nyírfakéregből főzött teakúrával kezelte. Egy év előtt azonnali hatást ért el, azóta tünetmentes és gyógyult. Egyéb teakúra és vízlökés hatástalan volt.” (Egy kondorosi gyógyszerész adata.) „Vesebajra nyírfavessző összevágva, teának megfőzni, víz helyett inni.” „Vesepucoló: mezei zsurló.” „Akinek eláll a vizelete: petrezselyem zöldjét megforrázni, ezt inni. A petrezselyemmag is a vesét tisztítja, hajtja a vizeletet.”

„Aki nem tud vizelni: a cickafarkot paradicsom indával, zöldpetrezselyemmel megfőzni fűrdőnek.”

„Vízhólyaggyulladás: petrezselyemmag főzetre (fölé) ülni gőzölni.”

A has nyavalyái:

Mádra, szünádra, csömör, gyomorbaj, giliszta, hasmenés, vérhas, májbaj, sárgaság, epebaj.

„Mádra, szünádra. Gyomorcsúszás. Emeléstől vagy zökkenéstől. A gyomor felemelkedik, nem a rendes helyén van akkor. Itt olyan dudorodás van. A mádra, szünádra oda feljön.” „Mádra: lépdagadás. Leginkább emeléstől, gebeszkedéstől.”

Alkalmazott gyógymódjai:

„Mádra: lekente magának. Vízzel, szappannal, lefelé a gyomortájat kente és deréktól előrefelé a gyomor felé.” „Mádra: megáll, előrehajlik, három-négyszer a lábujját megfogja, akkor is helyremegy.”

Szünádra: „csepp volt a patikában rá.”

„Mádra: lefelé kenni, úgyhogy korog a gyomor. Addig nem korog, míg fenn van a gyomor.”

Csömör: aki sokat eszik, „annak hánytató kell”. „Aki megcsömöl, azt kihánytatja a purgációmag. 9-10 darabot lenyel.”

Gyomorbaj: „Apróbojtorján tea, csípőscsalán tea. Fodormenta tea: gyomorbajról, fejfájásról.” „A gyomrot és a vért nagyon rendbe hozza a tályoggyökér.” „Citromfűtea. Vagy citromfű pálinkában.”

Gyomorfekély: „Lemondtak a klinikán róla, már át volt talán lukadva a gyomra: reggel apróbojtorján teát, este örménygyökeres pálinkát ivott, meggyógyult”.

Hasmenés, vérhas: „Birsalmafalevél tea megfogja a belit”, „kökénybefőtt, vagy aszalt kökény.” „Tölgyfagubót megtört, megpörkölt, fél liter vízben megfőzte, egyszerre 2 kiskanálnyit vett be. Három nap alatt meggyógyult a kisgyerek, holott az orvosi kezelés nem használt.” „Fiatal tölgyfaháncskéreg tea. A vérhast megfogja.” „Vérhas és bélhurut ellen: lósóskamag tea. Kétliternyi vízre fél marék mag. Megfogja neki.”

Sárgaság, májbaj: „Sárgaperemizsvirág az kihajtja belőle.” „Fehérüröm tea sárgaság ellen.”

Bőrbajok

Orbánc, anyajegy, pállás, kifújta a szél, pattanás, tyúkszem, szemölcs.

Alkalmazott gyógymódjai:

Orbánc: A nép nyelvén sokféle bőrbajt értenek rajta, főleg az arcon levő bőrgyulladást, bőrpírt, ami lehet valódi orbánc (erysipelas), de rosacea, ekcéma, lupus, stb. is. Mindegyiknek külön tünettana és orvossága volt, mindegyik fájt, és mindegyiket a megfázásnak tulajdonították. „Gyakran jött ki rajtunk az orbánc. A fejünkön, az arcunkon. A szemünk köze is bedagadt. Pipázással is gyógyítottuk, de leginkább – engem anyám gyógyított így – cukorrépaszeleteket használtunk. Spórra tettük, jól felmelegítettük, majd szárazruhába göngyöltük, és a fájó arcrészre ráraktuk.”

Pállás: „kékkővel vagy timsóval dörzsölje be”. „Ha ki van fújva a kezük, saját vizeletükbe mossák.” „Kukoricatöréskor úgy megkérgesedik a keze: juhfaggyúval kenegetik.”

Pattanás: „Pattanás, kelés: vöröshagymát vág össze, kovásszal keveri. Naponta váltja. Érleli, kifakassza.” Pattanásra kutyabogyó-főzet.

Tyúkszem: „A tyúkszemem miatt már nem bírtam cipőben járni. Csupa fájdalom volt a lábam. Az uram azt mondta, hogy hallotta, egyedül csak a fecskefű tudja kiirtani. Megvagdostam a tyúkszemet, utána a fű nedvével többször bekentem. Ezt több napon át megcsináltam, le is ment a lábamról.”

A csontok, ízületek, inak, és izmok betegségei.

Reuma, köszvény, csúz, kihűlés – idegzsába, farzsába – rándulás, ficamodás, csonttörés, csontszú.

Alkalmazott gyógymódjai:

Reuma, köszvény, csúz, kihűlés: „Ez ellen igen jó a masszírozás szappannal, vagy ha vót egy kis kézkenőcs féle, avval. Utána oszt ecetes vízzel, oszt házivászonnyal átdörzsöltem. Én arra úgy rájöttem, korántúl, nagyon korántúl, hogy az ecetes víz, az nagyon sokat gyógyít.”

„Éhnyállal húzgálja meg magának az, akinek a nyaka fáj, vagy másutt fájása van.”

„Jobb lába nem hajlott, fájt: egy hétig minden este ecetes, sárga földdel kötötte be éccakára, meggyógyult.” „Isiás ellen kútásásból való kék iszap.” A helyi környezeti viszonyoknak megfelelően vesznek igénybe iszapfürdőt, gyógyfürdőt.

Nemcsak a meleg kemencének dőlve melegítették a fájós hátukat, hanem meleg cseréppel, meleg téglával is melengették a fájós részeket (a hideget meleggel, a meleget hideggel gyógyító módszer). Mészáros Endre csorvási „tudós” úgy gyógyította meg a reumás beteget, aki „se járni nem tudott, se ülni, csak éppen feküdt, mint egy darab fa”, hogy a napon nyakig homokba ásta. „Annyira félt és annyira izzadt, hogy nem közönséges. És attól gyógyult.” (Több ezer éves, ősi gyógymód a meleg homokba ásás.)

Meleg téglára ecetet öntenek, így gőzölik, vagy csutkaparázsra szórt piros tengerivel párolják meg a fájós részt. Jól megtört tormagyökeret buzgó vízzel leöntenek, cseberbe öntik. A beteg széken ül, elébe teszik a csebret, jól betakarják. A hűlő tormás vizet beledobált forró békasókkal (kövekkel) melegítik. (Ezt az ősi vízmelegítő módszert Vajkai közli a Borsavölgyéből.)

„Reoma ellen diófalevél-fürdő. Az is egy hatalmas erős fürdő reoma ellen.”

Félmaréknyi ficfakéreg (fűzfa) megfőzve, ezt napjában kétszer inni.

Országszerte ismert és alkalmazott reumagyógymód volt a méhszúráskúra, a nadályragasztás és a köpölyözés is.

Ficam: „A ficamot – miután a bába helyrerakta – ecetes korpával borogatták. A törött végtagot deszkák közé rakták, majd orvoshoz fordultak.”

Nem állítjuk, hogy ezeknek a módszereknek, népi gyógymódoknak mindig teljes a sikere.