Egy rosszulléttel kezdődött a család kálváriája
Egy csányi család számára felfoghatatlan tragédiával ért véget az a kórházi ellátás, amelytől azt remélték, hogy segítséget és megnyugvást hoz idős hozzátartozójuknak. A 80 éves, Alzheimer-kórral és demenciával küzdő asszony három éve fekvőbeteg volt, családtagjai azonban szerető környezetben, saját otthonában ápolták. Mindennapjai békésen teltek a hozzátartozói körében, akik állapotának megfelelően gondoskodtak róla.
A tragédiához vezető események július utolsó napján kezdődtek. Az idős nő hirtelen rosszul lett, erős hányinger gyötörte, majd egy alvadt vércsomót köpött ki. A tünetek láttán a család azonnal segítséget próbált kérni, ám mivel háziorvost nem tudtak elérni, mentőt hívtak hozzá.
Az asszonyt a hatvani Albert Schweitzer Kórházba szállították. A hozzátartozók beszámolója szerint otthonából még élve, stabil állapotban vitték el, ezért abban bíztak, hogy a kórházban kivizsgálják a rosszullét és a vérzés okát, majd megkapja az állapotának megfelelő kezelést.
A kórházban infúziót kapott, vért vettek tőle, valamint tüdőröntgent is készítettek. A család szerint azonban az alvadt vérrel és a vérzésre utaló tünetekkel senki sem foglalkozott érdemben. A hozzátartozók úgy látták, hogy az asszony állapota és a vérzéses tünetek ellenére kezdetben haza akarták küldeni.
Az idős nő és családja végül mintegy 12 órán keresztül várakozott a kórházban. A hosszú, gyötrelmes várakozás után az asszonyt mégis bent tartották éjszakára. A család abban reménykedett, hogy az éjszakai megfigyelés során kiderül, mi okozta a rosszullétet, és az orvosok megtalálják a vérzés forrását.
A hozzátartozók számára ezért különösen megdöbbentő volt, amikor másnap, kora délután azt a tájékoztatást kapták, hogy az asszony hazabocsátható. A zárójelentésben a család beszámolója szerint az szerepelt, hogy egy egyszerű húgyúti fertőzést leszámítva jól van, ezért visszaszállítható csányi otthonába.
Az asszonyt tehát betegszállító járművel indították haza. A család ekkor még arra készült, hogy otthon ismét gondozásába veszi a nagymamát. Arra azonban senki sem számított, hogy a betegszállító megérkezésekor már nem egy élő beteget, hanem szeretett hozzátartozójuk holttestét kapják vissza.
Ülő helyzetben, leszíjazva szállították a három éve fekvőbeteget
A hazaszállítás a rendkívüli, csaknem 40 fokos kánikulában történt. A család beszámolója szerint az idős asszonyt annak ellenére ülő helyzetben, leszíjazva vitték, hogy már három éve fekvőbeteg volt. A hozzátartozók ezt azért is érthetetlennek tartják, mert állapotuk szerint a nagymama hosszabb ideje nem volt képes arra, hogy önállóan, biztonságosan ülve utazzon.
A betegszállító nem közvetlenül a hatvani kórházból vitte haza az asszonyt. Útközben Gyöngyösön is megálltak egy másik beteg miatt, így a csányi otthon felé tartó út egy kitérővel is meghosszabbodott. A család később úgy értesült, hogy a betegszállítók szerint Gyöngyösön az asszony még kommunikált velük.
Amikor a jármű végül megérkezett a család házához, a hozzátartozók azonnal észrevették, hogy valami nincs rendben. A betegszállítók szólongatni kezdték az asszonyt, ám ő nem reagált. A család egyik tagja a jármű oldalához rohant, és ekkor látta meg, hogy a nagymama orrából és szájából alvadt vér folyik.
Az elhunyt unokája nyilvános beszámolóban idézte fel a megrázó pillanatokat. Bejegyzését rövid idő alatt több ezren osztották meg az interneten:
„Tulajdonképpen mi is hazahozhattuk volna így személyautóval. Majd amikor a betegszállítók szólongatták, hogy megérkeztünk, láttuk, hogy valami nincs rendben vele. Én a kocsi oldalához rohantam, s láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér. Nem is értettem, mi történik. Amikor kinyitották a betegszállító ajtaját, láttuk, hogy a nagymamánk nem reagál. Néhány másodperc múlva kiderült, hogy már nem él. A nagymamánkat halva hozták haza”
A családtagok kétségbeesetten próbáltak segíteni az asszonyon. A betegszállítók azonban azt közölték velük, hogy nem tudnak újraélesztést végezni. A hozzátartozók ezért mentőt hívtak, és reménykedtek abban, hogy még lehet segíteni a nagymamán.
A mentők 18 perc múlva érkeztek meg a csányi házhoz, de már csak az idős nő halálának beálltát tudták megállapítani. A család számára ekkor vált véglegessé a felfoghatatlan valóság: az a hozzátartozójuk, akit előző nap még élve és stabil állapotban vittek el otthonról, holtan érkezett vissza hozzájuk.
Az egyik betegszállító szintén értetlenségének adott hangot:
„Nem is értem, hát Gyöngyösön még beszélgettünk vele, Hatvanban is szinte egyedül szállt be a tolókocsiba…”
A család számára ez a kijelentés újabb kérdéseket vetett fel. Az asszony ugyanis a hozzátartozók szerint három éve fekvőbeteg volt, ezért számukra nehezen volt értelmezhető az az állítás, hogy szinte önállóan szállt volna be a tolókocsiba. Azt is szeretnék megtudni, mikor romlott le annyira az állapota, hogy életét vesztette, és ezt az út során mikor észlelhették volna.
A család választ akar arra, hogyan engedhették haza
Az idős asszony hozzátartozóit egyszerre tölti el a gyász, a döbbenet és a bizonytalanság. Nem értik, hogyan engedhették haza a kórházból úgy, hogy előző nap vérzésre utaló tünetei voltak, alvadt vért köpött ki, majd a hazaszállítás végén az orrából és a szájából is alvadt vér folyt.
A család azt is szeretné tisztázni, hogy a kórházi vizsgálatok során készült vérképből és tüdőröntgenből miért nem derült ki olyan elváltozás vagy probléma, amely indokolta volna az asszony további megfigyelését, kezelését vagy más vizsgálatok elvégzését. A zárójelentés szerint egy húgyúti fertőzést állapítottak meg, és az asszonyt hazabocsáthatónak minősítették.
A hozzátartozók számára az is elfogadhatatlan, hogy a hosszú ideje fekvőbeteg nagymamát ülő helyzetben, leszíjazva szállították. A család szerint egy ilyen állapotú beteg szállításánál különösen fontos lett volna figyelembe venni az asszony mozgásképtelenségét, általános egészségi állapotát és a kórházi ellátást megelőző rosszullétét.
Az unoka nyilvános bejegyzésében azokat a kérdéseket is megfogalmazta, amelyekre a család most hivatalos válaszokat szeretne kapni:
„Hogy lehet egy ilyen állapotban valakit hazaengedni? Hogyan lehet, hogy a vérképből és a röntgenből nem láttak semmit? Hogyan lehet ülve szállítani egy három éve fekvőbeteget? Hogyan lehet, hogy halva érkezik meg a nagymamánk a betegszállítóval?”
A hozzátartozók nemcsak azt szeretnék megtudni, hogy pontosan mi okozta a nagymama halálát, hanem azt is, hogy a kórházi ellátás, a hazabocsátás és a betegszállítás során mindenki az előírásoknak megfelelően járt-e el. A család szerint több olyan körülmény is van, amely alapos és pártatlan vizsgálatot indokol.
A halál időpontjának pontos meghatározása szintén kulcsfontosságú lehet. Egyelőre nem ismert nyilvánosan, hogy az asszony még a kórházban, a betegszállítás megkezdése után, a gyöngyösi kitérő alatt vagy a Csány felé vezető úton vesztette-e életét. A hozzátartozók szerint ennek tisztázása nélkül nem lehet pontosan rekonstruálni a történteket.
A család arra is választ szeretne kapni, hogy a beteg állapotát ellenőrizték-e az út során, és ha igen, milyen gyakran. Kérdésként merül fel az is, hogy a betegszállítók mikor észlelték utoljára, hogy az asszony kommunikál, illetve mikor vették észre először, hogy már nem reagál.
Az ügyben egyelőre nem született olyan hivatalos megállapítás, amely bárki felelősségét kimondaná. A rendőrségi és egyéb vizsgálatok feladata lesz annak megállapítása, pontosan milyen körülmények között következett be a haláleset, és történt-e mulasztás a kórházi ellátás vagy a betegszállítás során.
Ügyvédet fogadtak és feljelentést tettek
A gyászoló család úgy döntött, hogy nem hagyja válaszok nélkül a történteket. Ügyvédet fogadtak, valamint feljelentést tettek annak érdekében, hogy hivatalos eljárás keretében vizsgálják ki az idős asszony halálának valamennyi körülményét.
Az ügyben a Hatvani Rendőrkapitányságon közigazgatási eljárás indult a rendkívüli haláleset körülményeinek tisztázására. A rendőrség egyelőre egy családtagot hallgatott meg tanúként, a többi hozzátartozó meghallgatására később kerülhet sor.
Soltész Bálint alezredes, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a következőket közölte:
– A Hatvani Rendőrkapitányságon indult közigazgatási eljárás a rendkívüli haláleset körülményeinek tisztázása érdekében – erősítette meg lapunk értesülését Soltész Bálint alezredes, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. – Egyelőre egy személyt hallgattak meg a rendőrök tanúként a családból, a többieket később fogják.
A közigazgatási eljárás célja annak tisztázása, hogy milyen körülmények között következett be a haláleset. Ennek során várhatóan beszerzik és áttekintik az asszony kórházi dokumentációját, a vizsgálatok eredményeit, a zárójelentést, a betegszállítás megrendelésével és lebonyolításával kapcsolatos iratokat, valamint a halál beálltának körülményeiről készült dokumentumokat.
A család jogi képviseletét dr. Szekeres Judit látja el. Az ügyvéd közlése szerint jelenleg a szükséges iratok beszerzése zajlik, ezt követően dönthetnek a további jogi lépésekről.
– Jelenleg az iratok beszerzése a feladatom, s megtesszük a szükséges jogi lépéseket. Várjuk a nyomozás fejleményeit. Az elhunyt családja számára fontos, hogy felhívják a figyelmet a történtekre, hogy legalább mással ne fordulhasson elő hasonló – mondta a Blikknek dr. Szekeres Judit, a család jogi képviselője.
A hozzátartozók tehát nemcsak saját kérdéseikre várnak választ. Azt is szeretnék elérni, hogy a történtek nyilvánosságot kapjanak, és amennyiben a vizsgálatok hiányosságokat tárnak fel, azokból az egészségügyi intézmények és a betegszállítással foglalkozó szolgáltatók is levonják a szükséges következtetéseket.
A betegszállító cég vezetője azt közölte, hogy az eset belső kivizsgálása folyamatban van. A vizsgálat lezárásáig nem kívántak részletes tájékoztatást adni. Emiatt jelenleg nem ismert, hogy a cég saját adatai szerint mikor indult el a betegszállító a kórháztól, mennyi ideig tartott a gyöngyösi kitérő, mikor kommunikált utoljára az asszony, és mikor észlelték, hogy már nem reagál.
A vizsgálatoknak kell feltárniuk, mi történt a végzetes úton
A tragédia körülményei egyelőre nem tisztázottak teljes egészében. A család állítása szerint az asszonyt július utolsó napján még élve, stabil állapotban szállították kórházba, majd másnap úgy adták át a betegszállítónak, hogy hazavihető. Mire azonban a jármű elérte a csányi házat, a 80 éves nő már nem élt.
A hivatalos vizsgálatoknak több egymással összefüggő kérdésre kell választ adniuk. Tisztázni kell, hogy a kórházi ellátás során megfelelően kivizsgálták-e az asszony vérzéses tüneteit, indokolt volt-e a hazabocsátása, valamint megfelelő körülmények között történt-e a betegszállítás.
Azt is meg kell állapítani, hogy az idős nő egészségi állapota mennyiben tette lehetővé az ülő helyzetben történő szállítást. A család szerint a nagymama három éve fekvőbeteg volt, ennek ellenére ülve, leszíjazva vitték haza. A betegszállítók beszámolója szerint ugyanakkor az asszony az út korábbi szakaszában még kommunikált, és Hatvanban szinte önállóan szállt be a tolókocsiba.
Ezeket az eltérő körülményeket a tanúvallomások, az egészségügyi iratok, a betegszállítás dokumentumai és az esetleges szakértői vizsgálatok alapján lehet majd összevetni. A halál pontos okának megállapítása ugyancsak alapvető jelentőségű, hiszen enélkül nem dönthető el, hogy az asszony állapotromlása előre felismerhető vagy megelőzhető lett volna-e.
A család számára azonban a hivatalos eljárás eredményétől függetlenül visszafordíthatatlan veszteség történt. Szeretett nagymamájukat úgy indították kórházba, hogy segítséget reméltek számára, majd alig egy nappal később holtan kapták vissza. A hozzátartozók szerint a legnehezebb számukra az, hogy egyelőre nem tudják, mi történt vele az utolsó órákban.
Nem tudják, mikor romlott meg végzetesen az állapota, mikor veszítette el az eszméletét, mikor állt le a légzése és a keringése, illetve volt-e olyan pillanat, amikor gyors beavatkozással még meg lehetett volna menteni az életét. Arra is választ várnak, hogy az út során miért nem derült ki hamarabb, hogy a nagymama nem reagál.
A rendőrségi eljárás és a betegszállító cég belső vizsgálata folyamatban van. A kórház, a betegszállító szolgáltató és az érintett dolgozók felelősségéről csak a bizonyítékok, az orvosi dokumentumok és a szakértői megállapítások ismeretében lehet majd következtetéseket levonni.
A család ugyanakkor eltökélt abban, hogy végigjárja a jogi utat. Nemcsak azt szeretnék megtudni, mi történt a nagymamájukkal, hanem azt is, hogyan lehet megakadályozni, hogy egy másik idős, kiszolgáltatott beteggel és annak családjával hasonló tragédia történjen.
Az ügy a nyilvánosságban 2026. augusztus 6-án kapott szélesebb figyelmet. A rendkívüli haláleset körülményeinek tisztázása azonban várhatóan hosszabb folyamat lesz. Addig a gyászoló családnak nem marad más, mint várni a szakértői eredményeket és a hivatalos válaszokat arra a kérdésre, hogyan indulhatott el élő betegként a nagymamájuk a kórházból, és hogyan érkezhetett meg holtan az otthonához.