A Tisza ledobta a bombát: megjelent a Magyar Közlöny
Megjelent a Magyar Közlöny friss száma, és a döntések alapján nem egyszerű adminisztratív módosításokról van szó. A Tisza-kormány több olyan területhez is hozzányúlt, amely a NER-korszak legérzékenyebb pontjai közé tartozik: a dohánykoncessziókhoz, a kaszinókoncessziókhoz, a kormányzati kommunikációs beszerzésekhez, az uniós pénzek lehívásához, valamint a Városliget jövőjéhez. Ez már nem politikai üzengetés, nem sajtótájékoztató és nem Facebook-poszt, hanem hivatalos döntés, határidőkkel, felelős miniszterekkel és konkrét feladatokkal. A Fidesz-korszak több szimbolikus rendszere most először kerülhet valódi kormányzati felülvizsgálat alá.
Nekimennek a dohánykoncesszióknak, a határidő: 𝐚𝐮𝐠𝐮𝐬𝐳𝐭𝐮𝐬 𝟏.
Az egyik legfontosabb döntés a dohánykoncessziók felülvizsgálata. A kormány felhívta a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, valamint a gazdasági és energetikai miniszter bevonásával vizsgálja át a dohánykoncesszióval kapcsolatos szerződéseket, a szabályozási környezetet és a koncessziós pályázatokat. Ez azért üt nagyot, mert a trafikügy a NER egyik korai és máig emlékezetes története volt. A Fidesz-kormány idején a dohány-kiskereskedelem állami újraosztása sokak szemében a politikai lojalitásra épülő gazdasági rendszer egyik első látványos példája lett. Most ezt a világot nem publicisztikában, hanem hivatalos kormányhatározatban veszik elő. A felülvizsgálat határideje 𝐚𝐮𝐠𝐮𝐬𝐳𝐭𝐮𝐬 𝟏., ami azt jelzi, hogy a kormány nem távoli, elnyújtott vizsgálatban gondolkodik, hanem gyors áttekintést vár. Ez nem jelenti automatikusan, hogy holnap bárkitől elveszik a koncessziót, mert jogállami keretek között ehhez vizsgálat, dokumentumok, szerződéses elemzés és bizonyítható jogi alap kell, de az már önmagában fordulat, hogy a dohánykoncessziós rendszer nem marad érinthetetlen.
A kaszinókoncessziókat is előveszik, itt 𝐚𝐮𝐠𝐮𝐬𝐳𝐭𝐮𝐬 𝟏𝟓. a határidő
A másik nagy politikai robbanás a kaszinókoncessziók felülvizsgálata. A Magyar Közlöny szerint a pénzügyminiszternek a közlekedési és beruházási miniszter, valamint a gazdasági és energetikai miniszter bevonásával kell áttekintenie a kaszinókoncesszióval kapcsolatos szerződéseket, a szabályozási környezetet és a pályázatokat. A határidő itt 𝐚𝐮𝐠𝐮𝐬𝐳𝐭𝐮𝐬 𝟏𝟓. A kaszinókoncessziók ügye évek óta az egyik legkényesebb pontja a magyar közéletnek, mert a Fidesz-korszakban ezek a jogok szűk, politikailag jól beágyazott gazdasági körökhöz kötődtek, miközben a szerencsejáték-piac hatalmas pénzeket mozgat. A Tisza most azt üzeni: nem csak a kisebb ügyek kerülnek elő, hanem azok is, amelyeknél valódi nagy pénzek és hosszú távú jogosultságok forognak kockán. Ez lehet az a pillanat, amikor a NER régi kedvezményezettjei megértik: a választási vereség után nem csak a minisztériumi táblák cserélődnek le, hanem a régi szerződéses világ is vizsgálat alá kerülhet.
A kormányzati propaganda pénzcsapját is elzárhatják
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt és a kormányzati kommunikációs beszerzéseket is érinti. A módosítás lényege, hogy a központosított kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezési beszerzési rendszer használata önkéntessé válik, a hatályban lévő központosított keretmegállapodások alapján pedig új beszerzést főszabály szerint már nem lehet megvalósítani. Ez elsőre technikai közbeszerzési ügynek tűnhet, valójában azonban az Orbán-rendszer egyik legfontosabb pénzcsatornájáról van szó. A kormányzati kommunikációra költött közpénzek éveken át politikai kampányokat, központi üzeneteket, plakátokat, rendezvényeket és médiaközeli céghálókat tartottak életben. Most a Tisza nem egyszerűen azt mondja, hogy kevesebb propagandát akar, hanem hozzányúl ahhoz a rendszerhez, amelyen keresztül a közpénzes kommunikációs megrendelések mozogtak. Ez sokkal fájdalmasabb lehet, mint egy politikai kritika, mert itt már nem csak a szlogen változik, hanem a pénz útja is.
Uniós pénzek, gyermekvédelem, otthontámogatás és Városliget: több fronton indul az átalakítás
A friss közlöny egyik legnagyobb része a fejlesztéspolitikai szabályok módosításáról szól. A kormány célként rögzíti az uniós források maradéktalan lehívásának biztosítását, és megteremti annak feltételeit, hogy bizonyos projekteket a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásai terhére lehessen finanszírozni. A közlönyben az ARACHNE+ rendszer is többször előkerül, ami azért fontos, mert az uniós pénzeknél a csalás, korrupció, összeférhetetlenség és kettős finanszírozás kiszűrése kulcskérdés. A döntések között költségvetési átcsoportosítások is szerepelnek: a kormány létrehozza a Gyermekvédelmi Alap jogcímcsoportot, és 𝟓,𝟔𝟔𝟖 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐨𝐬 egyszeri átcsoportosítást rendel el. Emellett 𝟏𝟑 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐨𝐭 csoportosítanak át közfeladatot ellátó munkavállalók otthontámogatására. A Városliget ügyében is fontos döntés született: a kormány egyetért azzal, hogy a korábbi építési területként lekordonozott részeket közparki célra kell fejleszteni, ehhez pedig kapcsolódhat a Hősök tere átfogó közterületi megújítása és a Városliget átmenő forgalomtól való mentesítése is. A friss Magyar Közlöny legfontosabb üzenete így az, hogy a Tisza-kormány több fronton egyszerre kezdte el lebontani a régi rendszer pénzügyi, kommunikációs és koncessziós szerkezeteit. Ami korábban érinthetetlennek tűnt, az most felülvizsgálat alá kerülhet, nem plakáton, nem ordítva, hanem a legszárazabb, de legkomolyabb felületen: a Magyar Közlönyben.