Még tíz napja sincs hivatalban, de Fejes Péter új legfőbb ügyész máris hozzányúlt az Orbán-kormány egyik legnagyobb port kavart ügyéhez. Belső vizsgálatot rendelt el az ukrán aranykonvoj feltartóztatásával kapcsolatban, amelyben korábban Orbán Viktor személyes szerepe is felmerült. A 2026. november 13-i bejelentés azért különösen fontos, mert a több mint 27 milliárd forintnyi pénzt és aranyat érintő akció körülményeit már büntetőeljárásban is vizsgálják, miközben az új ügyészségi vezetés a korábbi döntések felülvizsgálatát is megkezdte.
Fejes Péter elrendelte a vizsgálatot, és szoros határidőt szabott
Az új legfőbb ügyész péntek reggel, a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában jelentette be, hogy belső vizsgálatot indított az úgynevezett aranykonvojügyben. A feladat elvégzésére felelőst jelölt ki, és szoros határidőt szabott, bár a vizsgálat lezárásának pontos időpontját nem közölte.
Fejes Péter az Országgyűlés november 3-i döntésével lett legfőbb ügyész, hivatalát november 4-én foglalta el. Első intézkedéseivel azt kívánja bizonyítani, hogy az ügyészség képes szembenézni a korábbi hibáival.
A pénteki rádióinterjúban így fogalmazott:
„Én úgy érzem, hogy hibák voltak, és ezekkel a hibákkal szembe kell nézni.”
A bejelentés nem pusztán egy újabb ígéret. A belső ellenőrzést már elrendelte, miközben külön büntetőeljárásban is vizsgálják a korábbi intézkedések körülményeit. A kettő azonban nem ugyanaz: a belső vizsgálat az ügyészségi működést és döntéseket értékeli, a büntetőeljárás pedig az esetleges bűncselekmények tisztázására irányul.
Hibákról beszél, de egyelőre nem tartja rendszerszintűnek a problémát
Fejes Péter szerint az aranykonvoj ügye fontos, de egyedi eset, amelyből nem lehet automatikusan az egész ügyészi szervezet működésére következtetni.
A legfőbb ügyész azt sem tartja bizonyítottnak, hogy az ügyészség korábban általánosságban politikai irányítás alatt állt volna. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden külső nyomásnak ellen kell állni, és a szakmai döntéseknek pártpolitikai szempontoktól függetlenül kell megszületniük.
Péntek este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában tovább pontosította álláspontját. Elmondása szerint a belső vizsgálatnak már vannak előzetes eredményei, de végleges következtetések még nem születtek. A vizsgálatot olyan magas beosztású ügyész végzi, aki korábban nem vett részt az ügy intézésében.
Az új vezető tehát hibákat feltételez, de azok pontos természetét még tisztázni kell. Hogy valóban elszigetelt problémáról beszélhetünk-e, azt éppen a most elrendelt ellenőrzés eredménye segíthet eldönteni.
A 27 milliárdos aranykonvoj: a pénzmosási nyomozást már megszüntették
A történet 2026. március 5-én kezdődött, amikor a magyar hatóságok két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító járművet állítottak meg.
A hét ukrán állampolgár által szállított értékek között 35 millió euró, 40 millió dollár és 9 kilogramm arany volt. A pénzt és az aranyat lefoglalták, az intézkedésben pedig a Terrorelhárítási Központ kommandósai is részt vettek.
Az Orbán-kormány idején a hatóságok pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. Az ukrán Oscsadbank képviselői azonban kezdettől azt állították, hogy szabályos bankközi pénzszállítás történt.
Az ügy egyik legfontosabb fordulata 2026. augusztus 19-én vált nyilvánossá.
A NAV Bűnügyi Főigazgatósága ugyanis bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás miatt folytatott nyomozást. A pénzszállítók ügyvédje által ismertetett hatósági indokolás szerint a szállítmány a Raiffeisen Bank és az Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származott, jogszerű eredetét pedig dokumentumok igazolták.
Vagyis a pénzmosás gyanújára épülő eredeti eljárás megszűnt. A márciusi intézkedés jogszerűségével kapcsolatos kérdések azonban ettől még nem tűntek el.
Orbán Viktor szerepe is felmerült – a volt miniszterelnök tagadta a kormányzati utasítást
Az aranykonvoj ügyének egyik legsúlyosabb kérdése továbbra is az, hogy ki döntött a pénzszállítók feltartóztatásáról.
A Telex 2026. június 3-án az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a művelet elrendelésében Orbán Viktornak is szerepe lehetett, és a rajtaütés időpontját is kormányzati szinten határozhatták meg.
Szeptemberben újabb információk kerültek elő. A pénzszállítók ügyvédi irodájának közlése szerint egy ügyészi feljegyzés olyan korábbi belügyi egyeztetésről tartalmazott beszámolót, amelyben a műveletet elrendelő személy kiléte is szóba került.
Orbán Viktor azonban 2026. október 9-én tagadta, hogy kormányzati utasításra történt volna az intézkedés. Álláspontja szerint a hatóságok saját jogkörükben jártak el, és a résztvevő szakemberek elismerést érdemelnének.
A két álláspont között komoly ellentmondás van. A sajtóban ismertetett dokumentumok és értesülések nem jelentenek jogerős bizonyítást Orbán Viktor személyes büntetőjogi felelősségére.
Az ügyészség ugyanakkor már október 2-án hivatalosan bejelentette, hogy a jogellenes fogvatartás gyanúja miatt indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség veszi át.
Az ügyben tehát a pénz eredetén túl a döntéshozatal és az intézkedés jogszerűsége is kérdés. A pénzmosási nyomozást lezárták, a rajtaütés körüli felelősségi kérdéseket viszont továbbra sem tisztázták teljeskörűen.
Más régi ügyek is sorra kerülhetnek – 252 feljelentésről beszélt az új legfőbb ügyész
Fejes Péter péntek esti televíziós interjújában már arról is beszélt, hogy az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban 252 feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez, illetve a Központi Nyomozó Főügyészséghez és annak szervezeti egységeihez.
Ez nem jelenti azt, hogy ugyanennyi büntetőeljárás indult volna. A feljelentéseket előbb értékelni kell, és közülük egyeseket el is utasíthatnak.
Közben jelentős szervezeti átalakításokat terveznek. Fejes öt főosztály, illetve önálló osztály megszüntetéséről, a vezetői állomány megújításáról és a nyomozóügyészségi létszám bővítéséről beszélt.
November 13-án letette esküjét az új büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes, Costopulos Orestis is, aki hétfőtől tölti be tisztségét. A korábbi, nagy érdeklődést kiváltó ügyek szakmai felülvizsgálatában is fontos feladat várhat rá.
A következő időszakban derülhet ki, milyen megállapításokra jut az aranykonvoj ügyében elrendelt belső vizsgálat, és szükségessé válik-e további intézkedés.
Egyelőre sem Orbán Viktor felelősségét megállapító döntésről, sem a belső vizsgálat nyomán történt újabb letartóztatásról nincs ellenőrzött információ. Az azonban már biztos, hogy az új legfőbb ügyész az egyik legvitatottabb korábbi hatósági intézkedés felülvizsgálatával kezdte meg a munkáját.
A döntő kérdés most az, hogy a vizsgálat feltárja-e, ki, milyen információk alapján és milyen felhatalmazással rendelte el a 2026. március 5-i akciót.