Ritka és látványos esemény borzolta a kedélyeket a magyar szerencsejáték-piacon: az év 16. játékhetében, néhány napon belül négy számsorsjátékon is telitalálat született. A nyertes játékok között volt a Skandináv lottó, a Hatoslottó, a Joker és az Ötöslottó is. Utóbbi különösen nagy figyelmet kapott, mert az Ötöslottón minden idők egyik legnagyobb, a sajtóbeszámolók szerint rekordméretű főnyereményét vitték el.
Az eset önmagában is feltűnő lett volna, de a visszhangot tovább erősítette, hogy a Szerencsejáték Zrt. nem magáncég, hanem 100 százalékban állami tulajdonban lévő nemzeti szerencsejáték-szervező vállalat. Ezen a tényen sokan fennakadtak: a közösségi médiában és a kommentfelületeken többen éppen amiatt fogalmaztak meg kételyeket, mert egy teljes egészében állami tulajdonú cégnél, állami monopóliumhoz kötődő szerencsejátékoknál történt ilyen ritka együttállás. A társaság korábbi hivatalos jelentései is egyértelműen rögzítik, hogy a Szerencsejáték Zrt. a magyar állam 100 százalékos tulajdonában áll.
A Szerencsejáték Zrt. a kialakult helyzetre reagálva maga kezdeményezett rendkívüli hatósági ellenőrzést. A cég közlése szerint a vizsgálat célja a játékosok és a szélesebb közvélemény megnyugtatása, valamint annak ellenőrzése, hogy a sorsolások folyamata szabályosan zajlott-e, illetve az informatikai rendszerek befolyásmentesen működtek-e.
A vizsgálat tehát nem azt jelenti, hogy bizonyított volna bármiféle visszaélés. A jelenleg nyilvánosan elérhető információk alapján nincs bizonyíték csalásra vagy manipulációra. Az viszont tény, hogy a négy telitalálat együttes előfordulása rendkívüli figyelmet váltott ki, és a Szerencsejáték Zrt. is olyan helyzetként kezelte, amelynél indokoltnak látta a hatósági kontrollt. A Portfolio beszámolója szerint a társaság szóvivője arról beszélt, hogy mivel egyszerre négy játékról van szó, az ellenőrzés a szokásosnál hosszabb ideig is tarthat.
A közvélemény reakciója több rétegből áll. Vannak, akik egyszerűen matematikailag tartják szokatlannak, hogy ugyanazon a héten több nagy játékban is főnyeremény szülessen. Mások a választás utáni időzítés miatt kezdtek találgatni, és olyan elméletek is terjedni kezdtek, amelyek politikai vagy intézményi összefüggéseket sejtenek az ügy mögött. Ezek azonban jelenleg spekulációk, nem igazolt tények. Több sajtóbeszámoló is úgy írta le az ügyet, hogy a gyanakvást elsősorban az egybeesések ritkasága, a nyeremények nagysága és az állami tulajdonú háttér együttese táplálta.
Fontos különbséget tenni a jogos közbizalmi kérdések és a bizonyítatlan állítások között. Egy állami tulajdonú, jelentős pénzeket kezelő vállalat esetében természetes elvárás az átláthatóság. Ha egy héten belül több nagy nyereményt is elvisznek, különösen egy olyan játékrendszerben, amelyben a közbizalom alapvető jelentőségű, akkor érthető, hogy a nyilvánosság részletes magyarázatot és ellenőrzést vár. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy szabálytalanság történt.
A történet jelenlegi állása szerint tehát a legpontosabb megfogalmazás ez: ritka lottópiaci esemény történt egy teljes egészében állami tulajdonú vállalatnál, amely emiatt komoly társadalmi visszhangot váltott ki; a cég pedig a bizalom helyreállítása érdekében hatósági vizsgálatot kezdeményezett. Az ügy végső megítélése szempontjából a hatósági ellenőrzés eredménye lesz döntő. Addig a tények alapján óvatosan kell fogalmazni: a furcsaság érzete valós, a közérdeklődés érthető, de a manipulációra vonatkozó állítások jelenleg nem bizonyítottak.