Miközben Balásy Gyula érdekeltségei évek óta kiemelkedően sikeresek az állami kommunikációs közbeszerzéseken, a Honvédelmi Minisztérium április 1-jén újabb, több mint hárommilliárd forintos keretszerződést kötött két cégével. A megbízás katonai pályát népszerűsítő filmek és műsorok készítéséről szól, és 2030-ig tarthat.
Újabb nagy értékű állami kommunikációs megbízást kaptak Balásy Gyula cégei. A HVG beszámolója szerint a Honvédelmi Minisztérium 2026. április 1-jén szerződött a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel. A szerződés nettó 3,275 milliárd forintos keretösszegről szól, vagyis áfával együtt több mint négymilliárd forintos nagyságrendű állami megrendelésről beszélünk.
A megbízás tárgya honvédségi imázsfilmek és kapcsolódó kommunikációs anyagok készítése. A minisztérium olyan tartalmakat rendelt meg, amelyek a katonai pályát mutatják be, és a Magyar Honvédséghez való jelentkezést ösztönzik.
A HVG szerint a szerződés alapján évente 52 darab, egyenként 20 perces televíziós magazinműsor készülhet. Ezek a műsorok a katonaéletet, a honvédségi mindennapokat és a katonai hivatást mutatnák be.
A megállapodás több évre szól, a kifizetések pedig 2026 és 2029 között ütemezhetők. A teljes keret 30 százaléka opciós rész, vagyis nem feltétlenül kell lehívni. A fennmaradó 70 százalék azonban a HVG értelmezése szerint kötelezően elköltendő összeg, ami körülbelül nettó 2,3 milliárd forintot jelent.
Ez azt jelenti, hogy a teljes, 3,275 milliárdos keret nem biztos, hogy maradéktalanul kifizetésre kerül, de a szerződés alapján Balásy cégei így is milliárdos nagyságrendű, biztosnak tűnő állami munkához jutottak.
A honvédségi szerződés nem előzmények nélküli. A megbízás a Nemzeti Kommunikációs Hivatal korábbi, 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodásához kapcsolódik. Ezt a keretet szintén Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge Design nyerte el.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Rogán Antalhoz tartozó állami kommunikációs rendszer egyik kulcsszereplője. A hivatalon keresztül futnak át a nagyobb állami kommunikációs, reklám- és kampánymegbízások. Balásy cégei az elmúlt években rendre sikeresen szerepeltek ezekben az eljárásokban.
A Transparency International Magyarország 2025 márciusában közölt összesítése szerint Balásy Gyula érdekeltségei 2021 és 2023 között csaknem 336 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. A szervezet szerint ezek a megbízások szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól érkeztek, és a vizsgált időszakban az NKOH megbízásainak mintegy 74 százalékát jelentették.
Balásy Gyula neve nemcsak a közbeszerzések miatt került újra elő. A HVG 2025 novemberében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejegyzése alapján arról írt, hogy Balásy Tés-Csőszpuszta területén egy 2,5 hektáros vidéki ingatlant szerzett meg még 2021-ben. A cikk szerint a tulajdoni lapon üdülőként szereplő, volt téeszközpont felújítása folyamatban van.
Ez önmagában természetesen nem jogsértés. A közéleti jelentősége inkább abban áll, hogy Balásy Gyula vagyongyarapodását a nyilvánosság évek óta összekapcsolja cégeinek állami kommunikációs sikereivel. Amikor egy vállalkozó érdekeltségei százmilliárdos nagyságrendben nyernek közpénzes megbízásokat, majd látványos ingatlanvásárlásokról jelennek meg hírek, az érthetően közérdeklődést vált ki.
A mostani honvédségi szerződés ezért nem elszigetelt ügyként hat, hanem egy hosszabb folyamat újabb állomásaként: Balásy cégei továbbra is jelentős állami kommunikációs pénzekhez jutnak.
Az ügy különösen érzékeny része, hogy Balásy cégeinek korábbi állami megbízásaival kapcsolatban korábban nyomozás indult. A HVG áprilisban arról írt, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség Balásy érdekeltségeinek egyes szerződései ügyében.
Fontos különbséget tenni: a nyomozás ténye nem jelenti azt, hogy Balásy Gyula vagy cégei bűncselekményt követtek volna el. Ilyet csak jogerős hatósági vagy bírósági döntés alapján lehetne kijelenteni. A közpénzügyi kérdés mégis jogos: miközben korábbi szerződéseket vizsgálnak, ugyanazok a cégek újabb, milliárdos állami megbízásokat kapnak.
A honvédségi kommunikációra önmagában szükség lehet. Egy hadseregnek lehet érdeke, hogy bemutassa a katonai pályát, új jelentkezőket szólítson meg, és korszerű toborzási anyagokat készíttessen.
A kérdés nem az, hogy készülhetnek-e ilyen filmek. A kérdés az, hogy miért ekkora összegből, milyen verseny mellett, milyen ellenőrzéssel, és miért ugyanazok a cégek kapják újra és újra a legnagyobb állami kommunikációs megbízásokat.
A mostani szerződés lényege tehát nemcsak az, hogy a Honvédelmi Minisztérium honvédségi műsorokat rendelt. Hanem az is, hogy mindez 2026. április 1-jén, közvetlenül a választási időszak előtt, egy olyan cégcsoporttal történt, amely az elmúlt években az állami kommunikáció egyik legnagyobb nyertese lett.
Balásy Gyula cégei újabb jelentős állami szerződést kaptak: a Honvédelmi Minisztérium április 1-jén nettó 3,275 milliárd forintos keretmegállapodást kötött velük honvédségi filmek és kommunikációs anyagok készítésére.
A történet súlyát az adja, hogy Balásy érdekeltségei az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendben nyertek állami közbeszerzéseket, miközben a sajtó látványos vagyongyarapodásról, például vidéki birtokvásárlásról is beszámolt. A cégek korábbi állami megbízásai miatt pedig nyomozás is folyik.
A mostani ügy ezért nem pusztán egy honvédségi filmes megrendelés, hanem egy nagyobb kérdés része: hogyan osztják el Magyarországon az állami kommunikációra szánt milliárdokat, és mennyire átlátható, ellenőrizhető ez a rendszer?