Magyarország hivatalosan is csatlakozott
Magyarország immár hivatalosan is az Európai Ügyészség, az EPPO részt vevő tagállama. Az európai ügyészség saját honlapján már Magyarországot is a 25 részt vevő ország között tartja nyilván, a jogi keret létrejött, és már csak az operatív indulás utolsó személyi lépcsője van hátra.
Az Európai Bizottság július 10-én hagyta jóvá Magyarország csatlakozását, a döntés augusztus elején hatályossá vált. Magyarország ezzel az EPPO 25. részt vevő tagállama lett. Az Európai Unió 27 országából már csak Dánia és Írország marad kívül a rendszeren.
Az előző magyar kormány éveken keresztül nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, így az EPPO nem rendelkezett azzal a teljes magyarországi ügyészi struktúrával, amely a részt vevő országokban lehetővé teszi a közvetlen nyomozást és vádképviseletet. Ez a korszak most véget ért.
A jogi kapu kinyílt, Magyarország bekerült az EPPO rendszerébe, és most már a magyar európai ügyész, valamint az európai delegált ügyészek köré épülő szervezet felállítása van hátra.
A kinevezés után húsz nappal indulhat a munka
Az Európai Ügyészség tájékoztatása szerint Magyarországon a magyar európai ügyész kinevezésének huszadik napjától válik operatívvá a szervezet.
„Magyarán nem az a kérdés többé, hogy Magyarország csatlakozik-e. Csatlakozott. A kérdés most az, mikor érkezik el az a nap, amikor az első magyar dosszién ténylegesen az Európai Ügyészség neve szerepel majd.”
Az EPPO nem csupán jelentéseket készít és ajánlásokat fogalmaz meg. A saját hatáskörébe tartozó ügyekben nyomoz, vádat emel és bíróság elé viszi a gyanúsítottakat. A magyar delegált európai ügyészek Magyarországon dolgoznak majd, de az EPPO rendszerének részeként.
„Ha tehát egy ügy ténylegesen az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik, a történet vége már nem feltétlenül egy ajánlás lesz. Lehet belőle nyomozás, lefoglalás, vádemelés és bírósági ügy.”
A szervezet az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket vizsgálhatja. Ide tartozhatnak az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, az EU-s pénzeket érintő korrupció, a pénzmosás, valamint bizonyos szervezett bűnözési és határokon átnyúló áfacsalási ügyek.
A 2021 utáni ügyeket is elővehetik
Az EPPO hatásköre Magyarország esetében a 2021. június 1. után elkövetett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre is kiterjedhet.
Nem 2026 augusztusától indul tehát a stopper. Több mint öt évvel korábbra kerül a határvonal, vagyis az előző kormány utolsó ciklusának és azt megelőző időszakának jelentős része is bekerülhet abba az időablakba, amelyben egy megfelelő EU-pénzes ügyet az Európai Ügyészség vizsgálhat.
„Öt évnyi uniós pályázat, közbeszerzés, támogatás és projekt kerül egy olyan jogi környezetbe, amely Magyarországon korábban egyszerűen nem létezett.”
Egy évekkel ezelőtti pályázat dokumentumai nem tűnnek el. Megmaradhatnak a banki utalások, a közbeszerzési iratok, a számlák, a tulajdonosi kapcsolatok, a teljesítési igazolások és az elektronikus nyomok.
Az Európai Ügyészség nem azt vizsgálja, hogy valaki Fidesz-tag, Tisza-tag vagy egyik sem. A pénz útját nézi, és azt, történt-e az EU költségvetését sértő bűncselekmény.
Ha a dokumentumok rendben vannak, nincs ügy. Ha azonban bizonyítható csalás, korrupció, fiktív teljesítés vagy uniós pénzek eltérítése történt, megindulhat a nyomozás. Nem nehéz elképzelni, hogy bizonyos irodákban most jóval gyakrabban csörög az ügyvéd telefonja.
Független ügyészség vizsgálhatja a magyar ügyeket
Az Európai Ügyészség központi hivatala Luxembourgban működik. A részt vevő országok saját európai ügyészt adnak a rendszerhez, helyben pedig európai delegált ügyészek végzik a nyomozásokat és a vádemeléseket.
A fontosabb döntéseket három európai ügyészből álló állandó tanácsok felügyelik. Az EPPO szabályai szerint az ügy származási országából egyik állandó tag sem kerülhet be abba a tanácsba, amely az adott vizsgálatról dönt.
„Vagyis egy magyar ügy nem egyszerűen egy budapesti iroda négy fala között él majd.” A magyarországi nyomozás egy több országon átívelő, központilag felügyelt ügyészi rendszer része lesz.
Az EPPO együttműködik az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal, az Európai Számvevőszékkel, az Európai Beruházási Bankkal és számos nemzeti hatósággal. Ha egy magyar ügy pénzügyi szála másik tagállamban folytatódik, az ott dolgozó delegált ügyészek is bekapcsolódhatnak.
Az Európai Ügyészség már megmutatta, mire képes: idén tavasszal egy 103 millió eurós, luxusautókhoz kapcsolódó áfacsalási ügyben egyszerre kilenc országban tartottak akciókat, több mint 150 helyszínen kutattak, és több mint ezer rendőr, adóhatósági és nyomozó vett részt az intézkedésekben.
Az EPPO független uniós szerv, ügyészei nem fogadhatnak el utasítást nemzeti kormányoktól vagy más külső szereplőktől. Az Európai Ügyészség a saját törvényi hatáskörében saját ügyészi döntéseket hoz.
A következő fontos lépés a magyar európai ügyész kinevezése lesz. Onnantól húsz nap, és megnyílhat az operatív magyarországi EPPO-működés.
„Utána pedig már nem politikai ígéret lesz az a mondat, hogy az Európai Ügyészség magyar ügyben nyomozhat és vádat emelhet. Hanem napi ügyészi gyakorlat.”