Súlyos állítások az Integritási Hatóságtól
Súlyos kijelentéseket tett az Integritási Hatóság elnöke, Biró Ferenc, aki szerint 3,5 milliárd euró eltűnése miatt kellene vizsgálat alá vonni Orbán Viktor ismerősi körét. Az ügy azért is kapott különös jelentőséget, mert a hatóság olyan állami szerződések körül lát korrupciós kockázatot, amelyek az elmúlt években hatalmas közpénzösszegeket mozgattak meg. A nyilatkozat alapján nem egyszerű adminisztratív hibákról vagy elszigetelt túlárazásokról lehet szó, hanem olyan rendszerszintű problémáról, amely több milliárd eurós nagyságrendben vet fel kérdéseket.
A vizsgált összeg: 3,5 milliárd euró
Biró Ferenc, az Integritási Hatóság elnöke elmondta, 3,5 milliárd euró eltűnése miatt kellene vizsgálat alá vonni Orbán Viktor ismerősi körét. Ez az összeg önmagában is rendkívül jelentős, de még súlyosabbá teszi az ügyet, hogy a hatóság szerint a pénz olyan csatornákon keresztül áramolhatott, amelyek állami kommunikációs szerződésekhez kapcsolódnak. Az IH megállapításai szerint a szerződések egy részénél túlárazottság gyanúja merült fel, és ez fokozott korrupciós kockázatot hordozhat. A kijelentések alapján a hatóság nem vádat emelt, hanem azt jelezte: olyan összefüggések rajzolódnak ki, amelyek további vizsgálatot igényelnek.
Állami szerződések közel 10 milliárd euró értékben
A hatóság szerint három kommunikációs vállalatnál merült fel túlárazás és korrupciógyanú, amelyek az elmúlt négy évben csaknem 10 milliárd euró értékű állami szerződést nyertek el. Ez a nagyságrend azt mutatja, hogy nem kisebb megbízásokról, hanem a magyar állami kommunikáció egyik legnagyobb pénzmozgással járó területéről van szó. A vizsgált cégek között szerepel a Balásy Gyulához köthető Lounge-csoport is, amely az elmúlt években kiemelt szereplővé vált az állami kommunikációs piacon. A hatóság szerint ezeknél a szerződéseknél a piaci árakhoz képest jelentős eltérés merülhetett fel, ami indokolttá teszi a részletes ellenőrzést.
A Lounge-csoport felemelkedése 2012 és 2025 között
A vizsgált cégek között szerepel a Balásy Gyulához köthető Lounge-csoport is, ahol az állami szerződések száma 2012 és 2025 között nulláról évi 150-re ugrottak. Ez a növekedés különösen látványos, hiszen a korábbi állami megbízások hiányából néhány év alatt olyan helyzet alakult ki, amelyben a cégcsoport évente már nagy számú állami szerződéshez jutott. A beszámolók szerint a vállalatok részt vettek a Fidesz Ukrajna-ellenes és migrációellenes kampányainak tervezésében is. Ez politikai szempontból is különösen érzékennyé teszi az ügyet, mivel a kommunikációs megbízások nem pusztán gazdasági, hanem közéleti és kampánystratégiai jelentőséggel is bírnak.
A hatóság szerint az összegek egyharmada lehetett túlárazás
„Végső soron azt állapítottuk meg, hogyha az érintett szerződéseket piaci árakhoz és szokásos piaci körülményekhez viszonyítjuk, akkor ezeken a csatornákon átfolyó összegek nagyjából egyharmadát tekintjük »túlárazásnak«, amely fokozott korrupciós kockázatot hordoz”
– fogalmazott az IH elnöke. Ez a kijelentés azt jelenti, hogy a hatóság jelenlegi értékelése szerint a vizsgált szerződések jelentős része a piaci viszonyokhoz képest túlzott árazást mutathatott. Ha a csaknem 10 milliárd eurós szerződésállomány egyharmadáról beszélünk, az nagyságrendileg valóban több milliárd eurós kérdést vet fel. A hatóság megfogalmazása szerint ez nem végleges büntetőjogi következtetés, hanem olyan kockázati megállapítás, amely alapján indokolt lehet további vizsgálat, különösen azért, mert közpénzekről és állami megrendelésekről van szó.
A felelősségi lánc még vizsgálatra vár
„Jelenlegi ismereteink szerint – anélkül, hogy bármilyen vádat emelnénk – ezek a centralizált szervek a minisztériumok tulajdonában vannak, a minisztériumokat pedig miniszterek irányítják. Az okozati összefüggés és a felelősségi lánc kérdése még vizsgálatot igényel”
– mondta Biró Ferenc. Hozzátette, az ügy felderítése nehéz, de nem lehetetlen feladat. A nyilatkozat alapján a hatóság jelenleg azt vizsgálná, hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a centralizált szervek, a minisztériumi irányítás, az állami szerződések és a túlárazás gyanúja. A felelősség kérdése tehát még nem lezárt, de az Integritási Hatóság állításai szerint a pénzmozgások, a szerződések és az érintett vállalati kör olyan összefüggéseket mutathatnak, amelyek miatt további eljárásokra és részletes feltárásra lenne szükség.
Az ügy lényege, hogy az Integritási Hatóság szerint 3,5 milliárd euró eltűnése, csaknem 10 milliárd euró értékű állami szerződés, valamint 2012 és 2025 között látványosan megnövekedett szerződésszám miatt merültek fel súlyos kérdések Orbán Viktor ismerősi körével és az állami kommunikációs megbízásokkal kapcsolatban. A hatóság nem emelt vádat, de a kijelentések alapján a szerződések piaci árakhoz viszonyított vizsgálata komoly túlárazási kockázatot jelezhet.