Nők 40 helyett Nők 43? Az utóbbi időszakban egyre többször merül fel ez a kérdés, nem véletlenül: a kedvezményes női nyugdíj szabályai hosszú évek óta változatlanok, miközben a nyugdíjkorhatár már 65 évre emelkedett, és a rendszer fenntarthatósága körül egyre több a vita. Bár hivatalos döntés még nincs, a szakmai háttérbeszélgetések alapján sokan attól tartanak, hogy a jelenlegi Nők 40 konstrukció hosszabb távon már nem tartható fenn ebben a formában, és előbb-utóbb megjelenhet a Nők 43+ feltétel.
A kedvezményes nyugdíj bevezetésekor a nyugdíjkorhatár még 62 év volt, ehhez igazodott a 40 év jogosító idő, azóta azonban a korhatár 65 évre nőtt, vagyis három évvel hosszabb lett az aktív életpálya, miközben a kedvezményes nyugdíj feltételrendszere nem változott, így ma már gyakorlatilag nagyon sok nő jóval a korhatár előtt nyugdíjba vonulhat. Ez önmagában nem probléma, viszont hosszú távon komoly terhet ró a nyugdíjkasszára, ezért nem meglepő, hogy felmerült: a jogosító időt is a megemelt korhatárhoz kellene igazítani, ami 40 helyett akár 43 év lehetne.
A kedvezményes nyugdíj egyik legnagyobb dilemmája nem is az, hogy jogosult-e rá valaki, hanem az, hogy mikor érdemes beadni az igénylést. Erről részletesen írt dr. Farkas András is a NyugdíjGuru News hírlevelében, hangsúlyozva, hogy a döntés mindig egyéni élethelyzettől függ. Az azonnali igénylés különösen indokolt lehet akkor, ha az érintett hölgynek nincs munkája, bizonytalan a munkahelye, romlik az egészségi állapota, vagy egyszerűen szeretne több időt a családjával, unokáival tölteni, esetleg saját terveire koncentrálni.
Sokan azért kérik azonnal a nyugdíjat, mert nyugdíjasként dolgozni pénzügyileg kifejezetten előnyös. A nyugdíj melletti kereset járulékmentes, a munkáltató pedig mentesül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól, ami mindkét fél számára vonzó helyzetet teremt. A versenyszférában és néhány közszférás ágazatban a nyugdíj korlátozás nélkül felvehető a munkabér mellett, míg más területeken ugyan szünetel a nyugdíj, de speciális jövedelemkiegészítési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Nem alaptalan az a félelem, hogy a kedvezményes nyugdíj feltételei a közeljövőben szigorodhatnak, ezért sok nő inkább „bebiztosítja magát”, és azonnal igényli az ellátást, amint jogosulttá válik. A szakértők szerint 2026 előtt kicsi az esély érdemi változtatásra, de a választási évet követően már bármilyen forgatókönyv elképzelhető, így a Nők 43+ sem kizárt hosszabb távon.
A halasztás mellett is komoly érvek szólnak, különösen akkor, ha az érintett hölgynek jó munkahelye van, és a munkáltató tovább foglalkoztatná. Ilyenkor a plusz szolgálati idő növeli a nyugdíjszorzót, és 40 év felett minden további teljes év 2 százalékkal emeli a nyugdíj összegét, ami hosszú távon jelentős különbséget eredményezhet. Fontos az is, hogy a nyugdíj összegének megállapításakor nemcsak a jogosító időt, hanem az összes szolgálati időt figyelembe veszik, még azokat az éveket is, amelyek önmagukban nem számítanak bele a 40 évbe.
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók évente változnak, és az átlagbérek növekedéséhez igazodnak, vagyis egy gyors bérnövekedést hozó év után beadott nyugdíjkérelem számottevően magasabb ellátást eredményezhet. Ezért egyes esetekben kifejezetten megéri kivárni, még akkor is, ha a jogosultság már fennáll.
A Nők 40 jelenleg élő és működő kedvezmény, de a demográfiai és pénzügyi folyamatok alapján nem kizárt, hogy a jövőben Nők 43+ formában szigorodhat, ezért minden érintettnek érdemes tudatosan terveznie. Az azonnali igénylés biztonságot ad, a halasztás viszont sok esetben magasabb nyugdíjat eredményezhet, és mivel a magyar nők átlagosan több mint húsz évet töltenek nyugdíjban, ez a döntés hosszú időre meghatározza az életminőséget. Röviden: nincs mindenkire érvényes recept, de egy biztos – a döntést nem érdemes félvállról venni, mert itt már nem aprópénzről, hanem évtizedekről van szó.