Magyar Péter egyértelmű feltételt szabott
Magyar Péter nem tekinti lezártnak a Mi Hazánk hétfői parlamenti akcióját. A miniszterelnök kedden roma holokauszt-túlélők visszaemlékezéseit olvasta fel az Országgyűlésben, majd Toroczkai Lászlóhoz fordult:
„Amíg önök nyilvánosan nem kérnek bocsánatot, addig önökkel nekünk nincs miről beszélnünk.”
Magyar Péter álláspontja szerint a történtek már nem pusztán egy házszabályvitáról szólnak. Úgy véli, a Mi Hazánk képviselőinek az áldozatok emléke, a túlélők és leszármazottaik miatt kell nyilvánosan bocsánatot kérniük.
A Mi Hazánk hat képviselője ülve maradt
Gyöngyösi István tiszás képviselő hétfőn a roma holokauszt áldozatairól beszélt a parlamentben. Felszólalása után a jelen lévő tiszás, fideszes és KDNP-s politikusok felállva emlékeztek az áldozatokra.
A Mi Hazánk hat képviselője ülve maradt. Dúró Dóra közben a telefonját használta, az egyperces megemlékezés vége felé pedig Toroczkai László is elővette a mobilját.
Toroczkai szerint nem a roma holokauszt áldozataitól tagadták meg a tiszteletet. Azt mondta, pártja minden származási alapú népirtást elítél, tiltakozásuk pedig annak szólt, hogy a megemlékezést nem egyeztették előzetesen a frakciókkal. Rendkívüli házbizottsági ülést is kezdeményezett.
A történtek azonban ettől még súlyos képet mutattak: miközben szinte az egész parlament felállt, a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak. A tiltakozást a megemlékezés után is jelezhették volna, anélkül hogy megtagadják az egyperces főhajtást.
Kedden már felálltak – ezzel maguk mutatták meg a megoldást
Miután a házbizottság rendezte az eljárási kérdéseket, kedden ismét egyperces néma főhajtást tartottak a roma holokauszt áldozatainak emlékére. A jelen lévő mi hazánkos képviselők ezúttal felálltak.
Ez részben alátámasztja Toroczkai érvelését, miszerint különbséget tettek a szerintük szabálytalan és a szabályosan előkészített megemlékezés között. Ugyanakkor éppen ez veti fel a legkínosabb kérdést:
Ha kedden fel lehetett állni, hétfőn miért nem lehetett?
A Mi Hazánk politikusai hétfőn is megadhatták volna a tiszteletet az áldozatoknak, majd utána ugyanúgy tiltakozhattak volna az eljárás miatt. Egy percnyi csend nem jelentette volna politikai álláspontjuk feladását, csupán azt, hogy különbséget tesznek a pártpolitikai vita és az emberi minimum között.
A párt számára azért is kellemetlen a helyzet, mert három hónappal korábban már történt egy hasonló eset. Az Országgyűlés májusi alakuló ülésén a Mi Hazánk frakciója akkor kezdett kivonulni, amikor a sükösdi tamburazenekar nagyrészt roma gyerekei léptek fel. A párt később azt közölte, hogy az Örömóda miatt tervezték a távozást, de a műsorrend változása miatt a kivonulás egybeesett a gyerekek fellépésével.
Nem a Tiszától, hanem az érintett családoktól kellene bocsánatot kérni
Magyar Péter ezúttal nem kezdett házszabályokról és parlamenti eljárásokról vitatkozni. Roma holokauszt-túlélők történeteit olvasta fel, ezzel visszaterelte a figyelmet az üldözött, deportált és meggyilkolt emberekre.
A bocsánatkéréshez nem kellene elismerni, hogy a Mi Hazánk szándékosan sértette meg az áldozatok emlékét. Elég lenne kimondani, hogy rossz döntést hoztak, tiltakozásuk másként hatott, mint szerették volna, és ezzel megbántották az érintett családokat, valamint a magyar roma közösséget.
A Mi Hazánknak nem Magyar Pétertől, Gyöngyösi Istvántól vagy a Tisza-frakciótól kellene bocsánatot kérnie. Azoktól kellene, akiknek a roma holokauszt nem politikai vita, hanem generációkon át hordozott családi tragédia.
De van egy pont, ahol egy percnyi csend fontosabb.
Magyar Péter most túlélők szavaival emlékeztette erre Toroczkai Lászlót. A következő lépés már a Mi Hazánkon múlik.