A világ leggazdagabb embere elgondolkodott azon, mihez kezdene, ha napi két dollárból kellene megélnie. Ez a kérdés sajnos még mindig nagyon aktuális, hiszen világszerte közel egymilliárd ember él ekkora szegénységben. A milliárdos üzletembernek természetesen van ötlete, hogyan oldaná meg a helyzetet.
Nyilván nincs egyetlen jó, és biztosan működő módszer arra, hogyan lehet globálisan megoldani a mélyszegénységet és az éhezést. Bill Bates szerint viszont, ha neki napi két dollárból kellene megélnie, akkor csirketenyésztésbe fogna.
A munkám során sok szegény országban jártam, nagyon sok helyen foglalkoztak csirketenyésztéssel, és megtanultam ezektől az emberektől a szakma csínját-bínját”
– írta blogposztjában Gates. Döntése mellett 4 fő okot sorakoztatott fel:
A nyugat-afrikai kutatások és kirándulások alkalmával Gates azt láttam, hogy ha egy gazdának van 10 csirkéje, akkor egy három hónapos periódus alatt lehet 40 csibéje is. Egy csibe eladási ára 5 dollár, tehát a gazda évente több mint ezer dollárt kereshet.
A világbank októberi jelentése szerint 350 milliónál is több gyerek él napi két dollárnál kevesebb pénzből.
Melinda Gates is egyetért férjével, és együttműködést kötöttek egy nemzetközi szervezettel, amely szegény családoknak adományoz haszonállatokat szerte a világon.
Hasonló kezdeményezés Magyarországon is elindult néhány éve: a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány próbálta úgy felzárkóztatni a leghátrányosabb helyzetű térségeket, hogy vetőmagot és kisállatokat adományozott a rászoruló családoknak.
2011-ben 300 település 15 147 családja, 2012-ben pedig 204 település 12 585 családja jelentkezett a programra. A kezdeményezés sikerességéről átfogó reprezentatív kutatás nem készült, tehát eddig még nem derült ki, hogy valós megoldást jelentett-e a mélyszegénységben élő családok számára.
A KSH adatai szerint az elmúlt hat év alatt megfeleződött az óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Míg a 2010/2011-es tanévben 476 ezer ilyen fiatal volt (a teljes létszám 28,5 százaléka) hátrányos helyzetű, addig a 2015/2016. tanévben csak 212 ezer (az összlétszám 14 százaléka).
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is hasonlóan látja a helyzetet. Két éve még 3,4 millió, ma viszont már csak 2 millió 735 ezer embert érint hazánkban ez a probléma.
A mélyszegénységben élők száma is csökkent. Három éve még a népesség 27,8 százaléka küzdött mindennapi megélhetési gondokkal, ám ez a mutató az idei évre 19,4 százalékra mérséklődött.
Némileg árnyalja a képet, hogy Magyarországon a szegénységi mutató 28,2 százalék, míg a teljes Európai Unióban ez az érték alig haladja meg a kilenc százalékot. Ezen mutató alapján hazánk az unió negyedik legszegényebb állama.