Horváth Lóránt ügyvéd az október 23-i Kossuth téri ünnepségen arról beszélt, hogy szerinte az elszámoltatás már Orbán Viktorig is eljutott. Kijelentésének előzménye, hogy az ukrán pénzszállítókat képviselő jogász korábban nyomozati iratokra hivatkozva vetette fel a volt miniszterelnök szerepét az aranykonvoj elleni akcióban.
Iratokra alapozza álláspontját az ügyvéd
Az október 24-én megjelent népszabadságos videóriportban a megemlékezés résztvevőit a Matolcsy-ügyről, az elszámoltatás üteméről és Orbán Viktor lehetséges felelősségéről kérdezték. Horváth Lóránt az aranykonvoj-ügy sértettjeinek jogi képviselőjeként nyilatkozott.
„Orbán szerepe élesen kirajzolódott a nyomozás során” – fogalmazott korábban az ügyvéd. Szerinte az operatív végrehajtást ugyan nem a volt kormányfő koordinálta, az intézkedés mögött azonban politikai akarat húzódott meg. Ez Horváth értékelése a nyomozás során megismert információkról.
Több mint 27 milliárdos szállítmányt foglaltak le
2026. március 5-én a magyar hatóságok feltartóztatták az Ukrajnába tartó pénzszállítókat, és lefoglalták a járművekben lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő készpénzt és aranyat. Hét ukrán állampolgárt érintett az intézkedés, később pedig a velük szembeni hatósági fellépés jogszerűsége miatt indult büntetőeljárás.
Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás gyanújával hallgatták ki. Bűncselekmény elkövetését nem ismerte el, a gyanúsítás ellen panasszal élt; az ügyben közokirat-hamisítás gyanúját is vizsgálják.
Fürcht személyes utasításról írt, Orbán másként értékelte az akciót
Szeptember végén Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője nyílt levélben állította, hogy az elfogásra személyesen Orbán Viktor adott feladatot a titkosszolgálatnak. Állítása szerint az utasítás március 3-án hangzott el, a műveletet pedig két nappal később hajtották végre. Bizonyítékait a levél részeként nem hozta nyilvánosságra.
Orbán Viktor október 9-i közleményében ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a hatóságok saját jogkörükben, kormányzati utasítás nélkül is eljártak. Hozzátette: ha szükség lett volna megfelelő utasításokra, kiadta volna azokat. Közlése és Fürcht állítása között így éppen a döntő kérdésben van eltérés: ki kezdeményezte a műveletet?
Októberben a központi főügyészség vette át a nyomozást
A Központi Nyomozó Főügyészség október 2-án saját hatáskörébe vonta az addig a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen folyó eljárást. Hivatalos közleménye szerint a döntést célszerűségi okból hozták meg, és a vizsgálat minden szálra kiterjed, függetlenül az érintett személyektől vagy szervezetektől.
Korábban a Legfőbb Ügyészség vitatta Fürcht nyilvános állításainak megalapozottságát. Tájékoztatásuk szerint a nyomozás folyamatos, a nyomozati cselekményekről azonban nem adható felvilágosítás.
Mit jelent az, hogy eljutottak Orbánig?
Horváth megszólalása azt jelzi, hogy a sértettek jogi képviselője szerint a rendelkezésre álló információk már a volt miniszterelnök szerepére is rámutatnak. Ebből önmagában még nem következik, hogy Orbán Viktort meggyanúsították: a hivatkozott ügyészségi közlemény ilyen intézkedésről nem számol be.
Nyitott kérdés marad, hogy a nyomozó hatóság milyen következtetésre jut az ügyvéd által hivatkozott iratok és a további bizonyítékok alapján. Orbán esetleges kihallgatását vagy más, vele kapcsolatos eljárási lépést ezért csak hivatalos megerősítés után lehet megtörtént eseményként közölni.
Felhasznált források