A jogvédő szervezet szerint az, hogy kötelezővé válik például a védőnői szolgáltatás igénybevétele, annak elmulasztása pedig súlyos veszélyeztetésnek minősül, túlkapásokhoz vezethet.
Ha például egy várandós anyuka késve jut el a terhesgondozásra, vagy ha a szülők nem jelentek meg egy osztályfőnöki órán, a védőnő vagy az iskola ezeket minősítheti akár az együttműködés megtagadásának is. Ha pedig annak minősíti, a hatóság akár a gyerekek elszakításáról is dönthetne a javaslat alapján.
A TASZ aggodalmait olyan neves szakemberek is osztják, mint Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, vagy Gyurkó Szilvia gyermekjogász. Az UNICEF Magyar Bizottságának szakértője szerint több felkészült szakemberre lenne szükség, az államnak erre kellene költenie.
Czibere Károly ellenben úgy látja, a törvénymódosítás nem ad lehetőséget "túlterjeszkedő jogalkalmazásra", nem szélesíti a családból való kiemelés lehetőségeit. "A kormány célja, hogy amíg csak lehet, vér szerinti szüleinél tartsa a gyerekeket. A szigorítással együttműködésre akarjuk ösztönözni a szülőket" - mondta, hozzátéve: ha a szülők nem jelennek meg például egy-két osztályfőnöki órán, az még nem számít súlyos veszélyeztetésnek.