Tovább húzódhat a Ferencváros és Kelenföld közötti vasútfejlesztés befejezése, miután a kormány a V-Híddal kötött kivitelezési szerződés megszüntetéséről és a munkák felfüggesztéséről döntött. Közben büntetőeljárás is indult: a NAV 2026. október 19-én költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Déli Körvasút második ütemének ügyében – derült ki a hatóság Telexnek adott, október 30-án ismertetett válaszából.
Költségvetési csalás gyanúját vizsgálják
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága a Közlekedési és Beruházási Minisztérium feljelentése alapján kezdte meg az eljárást. Tájékoztatásuk szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját vizsgálják a Ferencváros–Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésével kapcsolatban.
Kormányzati nyilvántartás szerint a tárca október 13-án tett feljelentést. Ebben hamis magánokirat felhasználásának, valamint közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodásnak a gyanúját is megjelölték. Ezek a feljelentésben szereplő állítások; a NAV nyilvánosságra került válasza a költségvetési csalás miatti nyomozást erősítette meg. Az eljárás megindítása önmagában nem bizonyítja a vállalat vagy vezetői büntetőjogi felelősségét.
Bizalmas költségbecslés körül merült fel az összejátszás
Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-Híd Építő Zrt. 2021-ben, nettó 337,9 milliárd forintért kapta meg a kivitelezési megbízást. Az állami ajánlatkérő számára a Kontúr Csoport Kft. készítette a beruházás becsült költségvetését.
A kormány által ismertetett uniós megállapítások szerint a nyertes hozzáférhetett ezekhez a bizalmas adatokhoz, ami torzíthatta a versenyt. Különösen érzékeny körülmény, hogy a Kontúr Csoportot a V-Híd cégcsoport az eredményhirdetés után, de még a kivitelezési szerződés megkötése előtt vásárolta meg.
Mintegy 84,5 milliárd forintos lehetséges többletkifizetést említ a feljelentés. Ezt a kormányzati összesítő szerint az uniós ellenőrzéshez kapcsolódó 25 százalékos pénzügyi korrekcióból becsülték meg: az összeg tehát nem jogerősen megállapított kár.
Az 57,1 milliárdos előleggel is el kell számolni
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október 9-i tájékoztatása szerint a V-Híd 101,4 milliárd forint előleget kapott. Ebből 2026. augusztus 31-ig 44,3 milliárd forintot számoltak el, így az akkor ismertetett adatok alapján 57,1 milliárd forintnyi előleg maradt elszámolatlanul.
Ez a különbözet nem nevezhető automatikusan eltűnt pénznek. A szerződés lezárásakor kell tisztázni az elvégzett munkák és az előleg elszámolását, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettséget.
További kérdéseket vet fel a biztosíték: Vitézy szerint 2024-től az állami Magyar Fejlesztési Bank nyújtja az előleg-visszafizetési bankgaranciát. Ha a vállalkozás nem teljesítene, és a garancia lehívásának feltételei fennállnának, az állam a saját bankjához fordulhatna. A miniszter ezt a konstrukciót is kifogásolta, és bűncselekmény gyanúját vetette fel vele kapcsolatban.
Versenyhivatali eljárás is indult, a V-Híd dokumentumokat vizsgált
Külön hatósági eljárást rendelt el a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a beruházás körülményeinek felderítésére. A hivatal október 12-i közleménye szerint a közérdek védelme és az uniós forrásvesztés kockázata indokolta a lépést.
Figyelemre méltó részlet, hogy a GVH akkor azt közölte: korábban sem hazai állami és kormányzati szervek, sem uniós intézmények nem fordultak hozzájuk konkrét jelzéssel az ügyben.
A V-Híd október 9-én a Világgazdaságnak azt válaszolta, hogy részletesen vizsgálja a kormányzati sajtótájékoztatón elhangzottakat. Közlésük szerint: „A rendelkezésünkre álló információk, dokumentumok és hivatalos értesítések teljes körű áttekintését követően alakítjuk ki álláspontunkat.” Ez a társaság akkori reakciója volt.
Az utasok számára a folytatás időpontja a legfontosabb
Ferencváros és Kelenföld között a meglévő két vágány mellé harmadik, helyenként negyedik vágányt építenének, új megállóhelyekkel, pályafelújítással és kapcsolódó közúti munkákkal. A fejlesztés célja a Budapest déli részén áthaladó vasúti kapcsolat kapacitásának növelése.
Az október 9-i kormányzati tájékoztató 42 százalékos műszaki készültségről számolt be. A folytatás előtt felmérnék az elkészült szerkezeteket, az ideiglenes létesítményeket és a rendelkezésre álló anyagokat.
Ugyanez a tájékoztató arra figyelmeztetett, hogy új közbeszerzés esetén az ideiglenes egyvágányú állapot 16 hónap helyett akár három évig is fennmaradhat. Ez feltételes becslés, nem végleges ütemterv. A kormány célja a beruházás uniós finanszírozásának megmentése; a szerződés megszüntetéséről szóló döntés azonban még nem jelenti az elszámolás lezárását vagy a támogatás biztos visszaszerzését.
Felhasznált források