Komoly fordulat történt a Kövér László házelnöksége alatt kiszabott parlamenti büntetések ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2026. október 8-án közzétett határozataival jóváhagyta Tordai Bence és Jakab Péter, valamint a magyar állam közötti békés megállapodásokat. Ennek eredményeként a két korábbi ellenzéki képviselő összesen csaknem 18 millió forintot kap vissza a korábban levont tiszteletdíjából.
Közel 18 millió forint sorsa dőlt el Strasbourgban
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés jelenlegi elnöke csütörtökön jelentette be, hogy sikerült békésen lezárni a két, Magyarország ellen indított strasbourgi eljárást.
Mindkét ügy olyan pénzügyi szankcióhoz kapcsolódott, amelyet még Kövér László házelnöksége idején szabtak ki.
A visszatérítendő összegek a következők:
A magyar állam a további perköltségek elkerülése érdekében egyezett meg a két politikussal.
Fontos jogi különbség ugyanakkor, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem Kövér László személyes felelősségéről döntött. A bíróság a felek megállapodását hagyta jóvá, vagyis nem született olyan érdemi ítélet, amely Kövért személyesen marasztalta volna el.
A pénzügyi következmény ettől még jelentős: a korábban végrehajtott tiszteletdíj-elvonások teljes összegét megtéríti az állam.
Egy videó és egy parlamenti felszólalás miatt szabták ki a milliós büntetéseket
Tordai Bence ügye 2021. március 1-jén kezdődött. Az akkori párbeszédes országgyűlési képviselő mobiltelefonjával videózta Varga Mihály akkori pénzügyminisztert az Országházban.
Felvétele közben kérdéseket tett fel a miniszternek, követte őt, és megpróbálta megállítani. Kövér László házelnöki jogkörében ezért több mint nyolcmillió forintos tiszteletdíj-csökkentést szabott ki rá.
Jakab Péter esetében egy parlamenti felszólalás vezetett a pénzügyi szankcióhoz.
A Jobbik akkori politikusa 2021. május 17-én használta a „ficsúrok” kifejezést, amiért végül csaknem tízmillió forintos büntetést kapott.
Mindkét politikus vitatta a vele szemben alkalmazott intézkedést, az ügyek pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerültek.
Öt évvel később már nem az a kérdés, hogy behajtják-e ezeket az összegeket, hanem az, hogy a korábban levont pénzeket miként téríti meg az állam.
Forsthoffer Ágnes szerint a korábbi gyakorlat túlzottan súlyos volt
A jelenlegi házelnök már 2026. június 29-én, az Országgyűlés ülésén jelezte, hogy kezdeményezni kívánja a folyamatban lévő jogviták békés lezárását.
Döntésének hátterében az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi gyakorlata állt. Strasbourg ugyanis már több esetben vizsgálta, milyen feltételek mellett korlátozható a parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadsága.
Forsthoffer Ágnes a mostani megállapodások kapcsán külön hangsúlyozta a képviselők anyagi függetlenségének jelentőségét.
„A képviselők anyagi függetlensége az egyik biztosítéka annak, hogy munkájukat külső befolyástól és kiszolgáltatottságtól mentesen tudják ellátni.”
Álláspontja szerint a többmilliós tiszteletdíj-elvonások már az érintettek megélhetését is veszélyeztethetik, ezért rendkívül túlzónak tartja az ilyen nagyságrendű szankciókat.
A házelnök úgy értékelte, hogy a két per lezárásával véget ért az az időszak, amikor a parlament vezetése szerinte ilyen eszközökkel próbálta elhallgattatni a képviselőket.
Ez azonban Forsthoffer politikai és közjogi értékelése, nem pedig a strasbourgi bíróság Kövér Lászlóról kimondott személyes megállapítása.
Strasbourg már korábban is kifogásolta a magyar parlamenti büntetési gyakorlatot
Nem először kerülnek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé magyar országgyűlési képviselőkre kiszabott fegyelmi szankciók.
A strasbourgi bíróság nagykamarája 2016. május 17-én, a Karácsony és mások kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy sérült az érintett ellenzéki képviselők véleménynyilvánítási szabadsága.
Abban az eljárásban olyan parlamenti tiltakozó akciók miatt kiszabott pénzbüntetéseket vizsgáltak, amelyeknél a képviselők nem rendelkeztek megfelelő eljárási garanciákkal.
A bíróság nem azt mondta ki, hogy az országgyűlési képviselőket egyáltalán nem lehet fegyelmezni. Megállapításának lényege az volt, hogy a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük, és az érintettek számára megfelelő eljárási védelmet kell biztosítani.
Ez a joggyakorlat a Tordai- és Jakab-ügyben is fontos szemponttá vált.
A magyar államnak mérlegelnie kellett, hogy milyen kilátásokkal folytathatja a pereket, és milyen további költségekkel járhat a jogviták fenntartása.
Végül a békés rendezést választották, így a két ügyben nem született új, érdemi strasbourgi ítélet a büntetések jogszerűségéről.
Maga a büntetési rendszer is megváltozhat
A mostani fejlemény hosszabb távon túlmutathat Tordai Bence és Jakab Péter személyes ügyén.
Forsthoffer Ágnes ugyanis jelezte, hogy tervben van az Országgyűlésről szóló törvény módosítása is.
A házelnök szerint a jelenlegi szabályozás egyes esetekben olyan magas összegben határozza meg a kötelezően alkalmazandó tiszteletdíj-elvonást, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is nehéz lenne megvédeni.
Egy esetleges törvénymódosítás ezért a későbbi parlamenti fegyelmi eljárásokat is érintheti. A pontos változtatások azonban egyelőre nem ismertek, és elfogadott új szabályozásról sem számoltak be.
A parlament rendjének fenntartása továbbra is a házelnök feladata marad. A képviselői véleménynyilvánítás szabadsága nem jelent korlátlan mentességet a házszabály megsértésének következményei alól.
A vita elsősorban arról szól, hogy mekkora büntetés tekinthető arányosnak, és milyen garanciák mellett alkalmazható.
Kövér László számára a mostani fejlemény politikailag kellemetlen lehet, hiszen két, az ő házelnöksége alatt kiszabott jelentős pénzbüntetés visszatérítéséről született megállapodás.
A közel 18 millió forintot azonban nem Kövér személyesen fizeti vissza, hanem a magyar állam.
Az ügy legfontosabb következménye így kettős: Tordai Bence és Jakab Péter visszakapja a korábban levont összegeket, miközben a parlamenti pénzbüntetések szabályainak felülvizsgálata is napirendre kerülhet.
Felhasznált források