Minden, amit a januári rezsistopról tudni érdemes: ki jogosult rá, miből és ki fogja finanszírozni az intézkedést?
Itt a bejelentés: a kormány rezsistopot vezet be! ... "A hideg miatt jelentős januári többlet gázfogyasztás költségeit a kormány átvállalja.
A rendkívüli januári hidegre hivatkozva a kormány váratlan, de annál nagyobb horderejű intézkedést jelentett be: életbe lépett az úgynevezett januári rezsistop, amelynek célja, hogy a megugró fűtésszámlák miatt keletkező többletköltségeket az állam átvállalja a háztartásoktól. A bejelentést Orbán Viktor tette meg egy rövid videóban, amelyben hangsúlyozta: a rendkívüli hideg miatt sok családnál szokatlanul magas gáz- és távhőszámlák keletkezhetnek, ezt a terhet pedig a kormány nem akarja a lakosságon hagyni.
A bejelentést követően az MVM azonnali hatállyal felfüggesztette a gázszámlák kiküldését, mondván: a részletszabályok kidolgozásáig senkinek sem kell új számlát befizetnie. A döntés sokak számára megnyugtató volt, ugyanakkor azóta is számos kérdés vár válaszra: kik jogosultak pontosan a kompenzációra, milyen fogyasztásig jár a kedvezmény, és mekkora terhet ró mindez a költségvetésre?
A kormányfői bejelentés alapján egyelőre annyi tekinthető biztosnak, hogy a januári rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit a kabinet átvállalja a lakosságtól, mind a földgáz, mind a távhő esetében. Konkrét számok, fogyasztási határok és technikai részletek azonban egyelőre nem hangzottak el.
Az MVM közlése szerint addig sem küldenek ki új számlákat, amíg a kormány nem határozza meg pontosan az elszámolás módját. Ez azokra is vonatkozik, akik már megkapták és esetleg be is fizették januári számlájukat: náluk később jóváírás vagy korrekció várható.
A kormány a részleteket a kormányinfón és későbbi közleményekben ígéri tisztázni, a Pénzcentrum pedig folyamatosan figyelemmel kíséri az új információkat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen elmondta: az idei januári hideg országos szinten mintegy 43%-kal növelhette a gázfelhasználást éves összevetésben. Ez nemcsak statisztikai adat, hanem nagyon is kézzelfogható számlanövekedést jelenthetett százezrek számára.
A jelenlegi rezsicsökkentési rendszer ugyanis ugyan védelmet nyújt egy átlagos tél során, extrém hidegben azonban a havi fogyasztási limitek gyorsan kimerülhetnek, különösen azoknál, akik havi diktálás alapján fizetnek. Ilyenkor a többletfogyasztás már a jóval magasabb, piaci áron kerül számlázásra.
A kommunikációban gyakran elhangzik, hogy „a kormány átvállalja a költségeket”, érdemes azonban egy pillanatra megállni ennél a mondatnál. A kormánynak ugyanis nincs saját pénze: a rezsistop finanszírozása közpénzből, vagyis a központi költségvetésből történik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
Bármelyik megoldás is valósul meg, a végső terhet az adófizetők viselik, függetlenül attól, hogy az adott háztartás közvetlenül részesül-e a kompenzációból.
A legnagyobb bizonytalanság jelenleg a jogosulti kör meghatározása körül van. A miniszterelnök a bejelentésben a „családok” kifejezést használta, ez azonban jogi értelemben egyelőre nem tisztázott.
Nyitott kérdések többek között:
A korábbi rezsiszabályok jellemzően nem a család fogalmához, hanem a lakossági fogyasztási helyhez kötődtek, ezért sok szakértő arra számít, hogy most is ez lesz az irányadó, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg.
Különösen összetett kérdés az átalánydíjas fogyasztók helyzete. Ők havonta fix összeget fizetnek, és csak az éves leolvasáskor derül ki, hogy túlfizetésük vagy tartozásuk keletkezett-e.
Felmerül tehát:
Ezzel szemben a havi diktálók azonnal szembesülnek a magasabb számlával, ha túllépik az adott hónapra jutó kedvezményes mennyiséget, ezért náluk a rezsistop hatása gyorsabban és látványosabban jelentkezhet.
Hivatalos számok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de a szakértői becslések alapján nagyságrendi számítások már készültek. Magyarországon körülbelül 3,5 millió gázfogyasztó háztartás van, közülük mintegy 2,6 millió az átlagfogyasztás környékén vagy az alatt fogyaszt.
Ha a rendkívüli hideg miatt 1–1,5 millió háztartás lényegesen túllépte a januári kedvezményes keretet, és az állam háztartásonként átlagosan 40–60 ezer forintot vállal át, akkor a rezsistop költsége 40–90 milliárd forint körül alakulhat. Ehhez jöhet még a mintegy 650 ezer távhővel fűtött lakás esetleges kompenzációja, ami tovább növelheti az összeget.
Összességében tehát egy néhány tízmilliárd, legfeljebb 100 milliárd forintos nagyságrendű intézkedésről beszélhetünk, amelynek pontos ára attól függ, milyen széles körre és milyen technikai megoldással terjesztik ki a kedvezményt.
A jelenlegi kommunikáció szerint az intézkedés kifejezetten a januári rendkívüli hideghez kapcsolódik, ugyanakkor nem kizárt, hogy hasonló időjárás esetén februárban is napirendre kerül a hosszabbítás kérdése.
A hosszabb távú előrejelzések szerint februárban már enyhébb idő várható, ugyanakkor egy újabb hideghullám esetén ismét jelentős fűtési igény jelentkezhet. A 31 napos előrejelzések – például az Időkép adatai – már inkább fagypont feletti maximumokat mutatnak, de ilyen távlatban az időjárás mindig tartogat meglepetéseket.
A legfontosabb üzenet jelenleg az, hogy senki ne essen pánikba a számlák miatt, és érdemes megvárni az MVM és a kormány részletes tájékoztatását. A technikai elszámolás módja kulcskérdés lesz, különösen az átalánydíjasok és a már befizetett számlák esetében.
Amint újabb bejelentések érkeznek a januári rezsistop részleteiről, a jogosulti körről vagy a finanszírozás pontos módjáról, természetesen beszámolunk róla.