Három lehetőség maradt Sulyok Tamás előtt
Felállva tapsolt a Tisza frakciója, amikor a parlament hétfőn megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás köztársasági elnöki tisztségének megszűnését is kimondja. A döntés után az államfő rendkívül nehéz helyzetbe került, választási lehetőségei pedig erősen korlátozottak.
A 24.hu elemzése szerint Sulyok Tamás előtt három út áll: aláírja az alaptörvény-módosítást, tiltakozásul lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Laczó Adrienn ügyvéd szerint azonban az utóbbi lépéssel sem érhet el érdemi eredményt, mivel az Alkotmánybíróság alkotmánymódosítás esetén nem vizsgálhatja a döntés tartalmát, kizárólag azt ellenőrizheti, hogy az elfogadás során betartották-e a formai szabályokat.
Ez azt jelenti, hogy az államfő nem kérhet valódi tartalmi felülvizsgálatot, és egy beadvánnyal legfeljebb lassíthatja a folyamatot. Az alkotmánymódosítás sorsát azonban várhatóan nem tudja megváltoztatni.
Az aláírás megtagadása megfosztási eljárást indíthat el
Laczó Adrienn szerint Sulyok Tamásnak egyetlen törvényes lehetősége maradt: az előírt határidőn belül alá kell írnia az elfogadott módosítást. Ellenkező esetben megszegheti a köztársasági elnöki kötelezettségeit, ami elegendő alapot teremthet a tisztségétől való megfosztására.
„Csak az az egyetlen törvényes lehetősége van, hogy öt napon belül aláírja. Ha nem teszi meg, akkor az olyan ok lehet, ami miatt elindítható ellene a megfosztási eljárás. (…) Amíg a megfosztási eljárás nem zárul le, az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki jogokat, és mint az Országgyűlés elnöke, aki helyettesíti a köztársasági elnököt, azonnal aláírhatja ezt az alkotmánymódosítást, amivel Sulyok Tamás mandátuma azonnal meg is szűnik.”
Amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a 17. módosító csomagot, rendkívüli parlamenti ülést kell összehívni, majd a képviselők kétharmadának támogatásával elindítható ellene a megfosztási eljárás. Az eljárás ideje alatt az Országgyűlés elnöke gyakorolná az államfői jogköröket, így ő aláírhatná az alkotmánymódosítást.
Az ügyvéd szerint Sulyok Tamás akkor sem tudna érdemben időt nyerni, ha kifogásait közben az Alkotmánybíróság vizsgálni kezdené. A megfosztási eljárás ettől még elindulhatna, a módosítás pedig az államfő nélkül is hatályba léphetne.
Az Alkotmánybíróság sem mentheti meg a mandátumát
Laczó Adrienn szerint az államfő az aláírás megtagadásával saját maga teremtene jogalapot a megfosztására. Ehhez nem szükséges, hogy bűncselekményt kövessen el, elegendő lehet az is, ha nem teljesíti az Alaptörvényből következő kötelezettségét.
„Azon nem változtat, hogy megfosztási eljárást el lehet ellene indítani, és ha elindul, akkor Forsthoffer Ágnes alá tudja írni az alaptörvény-módosítást, és akkor így is, úgy is a mandátuma meg fog szűnni. Ha ő nem ír alá egy törvényt, amit amúgy kötelessége lenne aláírni, azzal megszegi a köztársasági elnöki kötelezettségeit, és az alap a megfosztásra, tehát nem kell annak bűncselekménynek lennie.”
Laczó Adrienn biztos abban, hogy a Sándor-palota jogászai készítenek valamilyen késleltető vagy a folyamatot megakadályozni próbáló beadványt. Arra azonban nem lát esélyt, hogy egy ilyen jogi lépés sikeres legyen, vagy hosszú távon megmenthesse Sulyok Tamás mandátumát.
Stánicz Péter alkotmányjogász szerint magát a megfosztási eljárást már az Alkotmánybíróság folytatná le, és a testületnek kellene döntenie arról, hogy az államfő megsértette-e az Alaptörvényt.
„Ha egy megfosztási eljárás elindul, akkor az Alkotmánybíróság mondhatja ki, hogy sértett-e alaptörvényt vagy sem. Ennek van egyébként jelentősége, és nem csak szimbolikus, de még ha arra is jut az Alkotmánybíróság, hogy Sulyok Tamás nem sértett alaptörvényt, visszahelyezésre már nincs igazából eszköz.”
Vagyis még egy Sulyok Tamás számára kedvező alkotmánybírósági döntés sem jelentené automatikusan azt, hogy visszakaphatná a tisztségét. Mire a döntés megszületne, az alkotmánymódosítást már aláírhatná az őt helyettesítő házelnök, mandátuma pedig megszűnne.
A Sándor-palota továbbra sem árulja el, hogyan dönt az államfő
Stánicz Péter szerint gyakorlatilag már eldőlt Sulyok Tamás sorsa, ugyanakkor az alkotmányjogász komoly kritikát fogalmazott meg az eljárással kapcsolatban. Úgy látja, az alaptörvény-módosításból nem derül ki világosan, hogy pontosan milyen indokok alapján akarják megszüntetni a jelenlegi köztársasági elnök mandátumát.
„Itt az a kérdés, hogy a jelenlegi köztársasági elnök esetében az ő korábbi magatartása megfelel-e az Alaptörvény szellemének és rendelkezéseinek, illetve hogy képes-e a nemzet egységét megtestesíteni, ugye ez az ő feladata igazából. A jelenleg alkalmazott alaptörvény-módosítási eljárásnál igazából indokolással nem találkozunk, pont azt nem tudjuk meg, hogy miért van erre szükség.”
A Sándor-palotától azt kérdezték, hogy Sulyok Tamás aláírja-e az alkotmánymódosítást, vagy inkább az Alkotmánybírósághoz fordul. Arra is rákérdeztek, hogy az államfő folytatott-e, illetve folytat-e egyeztetést Orbán Viktorral és a Fidesszel saját jövőjéről.
Sulyok Tamás hivatala azonban nem adott egyértelmű választ. A Sándor-palota mindössze annyit közölt, hogy a köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő pedig ennek megfelelően jár el.
A jogi értékelések alapján azonban Sulyok Tamás szinte bármelyik utat választja, mandátumának megszűnését már aligha tudja elkerülni. Amennyiben pedig megtagadja az aláírást, azzal nemcsak nem akadályozza meg a módosítás életbe lépését, hanem saját maga adhat alapot a megfosztási eljárás elindítására.