2026. augusztus 12.
Azonnal megkezdik a dunai fenékküszöb kialakítását
Magyar Péter a Pakson megtartott kihelyezett kormányülés után rendkívüli intézkedéssorozatot jelentett be a Duna extrém alacsony vízállása miatt. A cél, hogy ne kelljen ismét teljesítményt csökkenteni vagy blokkokat leállítani a Paksi Atomerőműben.
A vízügyi előrejelzés szerint az átmeneti emelkedés után ismét gyors apadás következhet. Négy-öt napon belül mínusz 136–137 centiméterre, a következő héten pedig akár mínusz 140 centiméter alá süllyedhet a paksi vízállás.
A hosszabb távú megoldást egy Paks és Dunaszentbenedek között felépülő fenékküszöb jelenti. Első körben 35 ezer köbméter, később további 110 ezer köbméter, vagyis összesen körülbelül 145 ezer köbméter kő kerülhet a folyó medrébe.
A műtárgy a számítások szerint akár egy méterrel is megemelheti a vízszintet Paksnál, így az atomerőmű hűtővízcsatornájánál a víz nem süllyedne a kritikus mínusz 90 centiméteres szint alá.
Száz honvéd érkezik, napi 24 órában dolgoznak
Budapestről és Szentesről mintegy száz honvédet rendeltek Paksra, akik a vízügyi és kivitelezési szakemberek munkáját támogatják. A teljes művelet koordinálását Kádár Pál tábornokra, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetőjére bízták.
A szakemberek először széles kőréteget, úgynevezett „kőpaplant” alakítanak ki a folyófenéken. Ennek feladata, hogy az erős sodrás ne tudja kimosni a medret a későbbi műtárgy alatt és körül. Erre építik fel rétegről rétegre magát a fenékküszöböt.
A munkálatoknál 24 órás munkavégzést rendeltek el. Utakat erősítenek meg, munkaterületeket alakítanak ki, éjszakai világítást telepítenek, miközben többtonnás köveket szállítanak és helyeznek el a Dunában.
Az első előkészítő munkák már megkezdődtek, a kőszállítás szerda este elindulhat. A beruházás a következő hetekben folyamatosan zajlik majd.
Két 80 méteres bárka jelenti a B tervet
Mivel a fenékküszöb nem készülhet el néhány nap alatt, két, egyenként 80 méter hosszú bárkát helyeznek készenlétbe Paksnál. Az első szerda este érkezik Mohácsról, a második pedig csütörtökön követi.
Ha a Duna gyorsabban apad, mint ahogy az építők haladnak, a bárkákat keresztirányban rögzíthetik, majd ellenőrzött módon elsüllyeszthetik. A kormány számításai szerint ezzel rövid távon akár 20 centiméterrel lehet megemelni a vízszintet.
A bárkák elsüllyesztése még nem eldöntött tény. Az előkészítést elvégzik, a hajókat a helyszínre viszik, de a végleges döntés várhatóan pénteken születik meg.
A vészforgatókönyv most előbb érkezik meg, mint a vészhelyzet.
Magyar Péter szerint a teljes beavatkozás körülbelül 6 milliárd forintba kerülhet. A Paksi Atomerőmű teljes kiesése ezzel szemben havonta legalább 50 milliárd forintos terhet okozna a magyar költségvetésnek.
A következő nyarakra is megoldást keresnek
Magyar Péter szerint a korábbi kormány éveken keresztül figyelmen kívül hagyta a vízügyi és tudományos figyelmeztetéseket, nem építette meg a szükséges szivattyútelepi fejlesztéseket, nem alakított ki alternatív hűtési rendszert, és nem hagyott használható vészforgatókönyvet az extrém alacsony dunai vízállásra.
A Pakson kialakult helyzet Paks II. jövője miatt is megkerülhetetlen. Ha Magyarország hosszú távon az atomerőműtől várja a hazai villamosenergia-termelés jelentős részét, a megfelelő hűtővízellátás biztosítása az energiabiztonság egyik alapfeltétele.
A szükséges engedélyezési eljárások a beruházással párhuzamosan zajlanak majd. Ha valamikor, akkor egy atomerőmű mellett végzett folyómeder-átalakításnál kell minden mérnöki lépést háromszor ellenőrizni.
Paks és Dunaszentbenedek polgármestere támogatásáról biztosította a beruházást, a kormány pedig vállalta, hogy a munkálatok során keletkező esetleges károkat megtéríti.
Magyar Péter szerint a Dunán 1995, a dunakiliti fenékküszöb megépítése óta nem zajlott Magyarországon hasonló léptékű beavatkozás. A következő hetekben az dönti el a művelet sikerét, hogy sikerül-e megfelelő szinten tartani a vizet a paksi hűtőcsatornánál.
A mostani különbség az, hogy ezúttal úgy tűnik, a kormány nem várja meg, amíg Paks ismét leáll.