Újabb figyelmeztető jel érkezett Felcsútról: négy támogató logója eltűnt a Puskás Akadémia honlapjáról. A távozók között szerepel a Duna Aszfalt is, amely hosszú éveken keresztül az állami közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplője volt. A történet nem egyszerű szponzorváltásnak tűnik, hiszen a klub mögött maradó vállalkozások jelentős része már közvetlenül Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez köthető. Orbán Viktor futballprojektjének pénzügyi hátországa ezzel egyre szűkebb és belterjesebb lehet.
A szponzorok visszalépése azért különösen beszédes, mert a felcsúti akadémiát hosszú időn keresztül Orbán Viktor egyik legfontosabb személyes és politikai projektjeként kezelték. A klub körül korábban olyan vállalkozások jelentek meg, amelyek állami megrendelésekből, koncessziókból és közbeszerzésekből erősödtek meg. Most azonban úgy tűnik, már nem minden üzleti szereplő tartja ugyanolyan értékesnek vagy biztonságosnak a nyílt kötődést.
Négy támogató távozott, egyre szűkebb lett a felcsúti háttér
A 444 beszámolója szerint a Puskás Akadémia támogatói közül eltűnt a Duna Aszfalt, a Békés Drén Kft., a Puskás Ferenc Sport Hotel és az Alcsúti Arborétum logója. A támogatók száma ezzel 29-re csökkent, ám ennél is feltűnőbb, hogy a megmaradt cégek jelentős része ugyanahhoz az üzleti körhöz kapcsolódik.
A jelenlegi támogatók közül 18 vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez köthető, hat logó közvetlenül a sportvilághoz kapcsolódik, és mindössze öt olyan cég maradt, amely látszólag független Magyarország leggazdagabb emberének üzleti hálózatától. Ez már aligha egy széles gazdasági támogatottsággal rendelkező futballklub képe. Sokkal inkább egy olyan rendszer rajzolódik ki, amelyet egymással szorosan összekapcsolódó vállalkozások tartanak életben.
A Puskás Akadémia támogatói tablója így lassan nem hagyományos szponzori listára, hanem Mészáros Lőrinc cégjegyzékének sportosított változatára hasonlít. A klub továbbra is jelentős pénzügyi háttérrel rendelkezhet, de egyre nehezebb azt állítani, hogy a felcsúti futballprojekt mögött széles körű, valódi piaci érdeklődés áll.
A történet ezért jóval többről szól négy embléma eltűnésénél. A jelek szerint üzleti körökben is kockázatosabbá válhatott nyíltan kötődni Orbán rendszerének egyik leglátványosabb jelképéhez. A korábbi miniszterelnök hosszú időn keresztül képes volt közpénzből és állami megrendelésekből megerősödő vállalkozások egész sorát a felcsúti projekt köré rendezni. Most azonban már a saját pénzügyi holdudvarát sem feltétlenül tudja ugyanazzal az erővel egyben tartani.
Amíg a politikai és gazdasági rendszer változatlannak tűnt, a Puskás Akadémia támogatása sok vállalat számára nemcsak sporttámogatás volt. Egyfajta politikai és üzleti névjegykártyaként is működhetett, amely megmutatta, hogy az adott cég megfelelő kapcsolatokat ápol a hatalommal. A megváltozott körülmények között azonban ugyanez a kapcsolat már nem feltétlenül jelent előnyt.
A Duna Aszfalt visszalépése lehet a legbeszédesebb jel
A távozók közül a Duna Aszfalt döntése különösen figyelemre méltó. A Szíjj László érdekeltségébe tartozó társaság az elmúlt évek egyik legsikeresebb állami közbeszerzési szereplője volt, miközben Mészáros Lőrinccel közösen az autópálya-koncesszióban is részt vesz.
Nem egy kisebb helyi vállalkozás döntött tehát úgy, hogy a következő évben már nem fizet a felcsúti reklámfelületekért. Az Orbán-korszak gazdasági rendszerének egyik fontos haszonélvezője lépett hátra attól az intézménytől, amelyet hosszú ideig Orbán Viktor személyes politikai és kulturális projektjeként kezeltek.
A Duna Aszfalt hivatalos válasza szerint a társaság évente felülvizsgálja szponzorációs portfólióját és támogatási prioritásait. Ennek keretében született meg az a döntés, hogy a vállalat nem folytatja a Puskás Akadémia támogatását. Ez a vállalati megfogalmazás önmagában nem árul el sokat a háttérben álló megfontolásokról.
Magyarra fordítva: az együttműködés jelenleg már nem ér annyit, amennyibe kerül.
Lehetséges, hogy valóban egyszerű üzleti mérlegelés történt, és a döntés mögött nem áll politikai szándék. Az időzítést azonban nehéz teljesen elválasztani a kormányváltástól, az állami szerződések átvilágításától és attól, hogy a korábban szinte érinthetetlennek számító gazdasági körök ügyletei egymás után kerülhetnek ellenőrzés alá.
A Fidesz már nincs kormányon, az állami megrendelések korábbi rendszere pedig megváltozhat. Ebben a helyzetben a Puskás Akadémia támogatása már nem feltétlenül számít befektetésnek a jövőbe. Akár olyan politikai névjegykártyává is válhat, amelyet egy vállalat a megváltozott körülmények között inkább gyorsan eltesz a fiók mélyére.
Ha további cégek követik a Duna Aszfalt példáját, az már nem magyarázható egyszerű éves felülvizsgálattal. Az azt jelezheti, hogy Orbán Viktor már nem képes ugyanazzal a biztonsággal megvédeni és jutalmazni korábbi üzleti szövetségeseit. A politikai holdudvarok pedig ritkán maradnak hűségesek pusztán érzelmi alapon. A pénz sokáig erős ragasztó, de amikor elzárják a csapot, meglepően gyorsan szárad.
Felcsúton nem a piac, hanem Orbán Viktor álma épített futballbirodalmat
Felcsút lakossága alig néhány ezer fő. Egy ilyen méretű településnek normális piaci körülmények között legfeljebb lelkes megyei csapata, családias sportpályája és vasárnapi büféje lenne. Ehhez képest Felcsúton NB I.-es klub, különleges stadion, futballakadémia, szálloda és egész sportipari ökoszisztéma épült ki.
Mindez nem azért történt, mert a településen generációk óta tömegek zarándokolnak a mérkőzésekre. Nem azért, mert Felcsút gazdasági ereje önmagában képes lett volna kitermelni egy országos élvonalbeli klubot. És nem azért, mert a helyi piac egy többmilliárdos futballkomplexum létrehozását követelte.
Az egyetlen valódi magyarázat Orbán Viktor.
A stadion a volt miniszterelnök szülőfalujában, otthonának közvetlen közelében épült fel. Ennél pontosabb térképet aligha lehetne rajzolni arról, miként válhatott egy politikus személyes szenvedélye állami, gazdasági és kulturális prioritássá.
Magyarországon hosszú éveken keresztül kórházi osztályok vártak felújításra, iskolákban hullott a vakolat, vidéki vasútvonalak rohadtak szét, Felcsúton azonban mindig jutott pénz gyepre, lelátóra, akadémiára és újabb futballtervekre. A fejlesztések mögött nem a helyi kereslet állt, hanem egy központilag felépített politikai és gazdasági rendszer.
A projekt legnagyobb gyengeségét nem politikai kritikusok találták ki. Elég volt megnézni a lelátókat. A Puskás Akadémia még akkor sem tudott kiugró érdeklődést kiváltani, amikor a csapat tíz fordulóval a bajnokság vége előtt vezette az NB I.-et, majd végül ezüstérmes lett.
Egy valódi futballvárosban ilyen helyzetben hetekkel korábban elfogynak a jegyek, megtelnek a kocsmák, és az egész település a következő mérkőzésről beszél. Felcsúton inkább az üres székek beszéltek.
A klubnak lehet kiváló infrastruktúrája, drága játékoskerete és több tucat támogatója. Azt azonban központi utasításra sem lehet előállítani, hogy emberek tízezrei valóban kötődjenek hozzá. A futballkultúra nem közbeszerzés, a szurkolói szenvedélyt pedig nem lehet alvállalkozásba adni.
A Puskás Akadémia hosszú éveken keresztül úgy működött, mint egy országosan finanszírozott helyi hobbi. Most, hogy megváltozott a politikai széljárás, kiderülhet, hányan szerették valóban a klubot, és hányan csak a hatalomhoz vezető páholybérletet látták benne.
A támogatói falon kezdődhet Orbán futballálmának összeomlása
Az Orbán-rendszer egyik legfontosabb működési elve az volt, hogy a politikai hűség és az üzleti siker kölcsönösen erősítette egymást. Aki támogatta a rendszer fontos projektjeit, az állami megrendelésekre, koncessziókra és kedvező döntésekre számíthatott. A jelentős állami munkákhoz jutó vállalatok számára pedig természetesnek tűnhetett, hogy szponzorként is megjelenjenek a hatalom kedvenc intézményei mellett.
Ez a kör most megszakadhatott.
A közbeszerzéseket átvilágítják, a gazdasági holdudvar korábbi ügyletei pedig sorra kerülhetnek ellenőrzés alá. Ilyen körülmények között minden vállalatnak újra kell értékelnie, hogy milyen előnyt vagy kockázatot jelent számára a Puskás Akadémia támogatása.
A klub természetesen nem fog egyik napról a másikra bezárni. Mészáros Lőrinc érdekeltségei továbbra is komoly pénzügyi hátteret biztosíthatnak, a stadion és az akadémia infrastruktúrája pedig már felépült. A működéshez szükséges alapok egyelőre rendelkezésre állhatnak.
A négy szponzor visszalépése ennek ellenére fontos figyelmeztetés. Egyre kevesebb a külső szereplő, egyre koncentráltabbá válik a finanszírozás, és egyre nehezebb fenntartani azt a látszatot, hogy Felcsút természetes fejlődés eredményeként lett országos jelentőségű futballközpont.
Ha a támogatói kör tovább szűkül, a klub még inkább Mészáros Lőrinc üzleti hálózatára szorulhat. Ez rövid távon elegendő lehet a működés fenntartásához, hosszabb távon azonban megmutathatja, mennyire állt valódi piaci alapokon az egész felcsúti futballmodell.
Orbán Viktor legnagyobb álma nem feltétlenül a pályán omlik össze. Lehet, hogy először csak a támogatói falon kezdenek potyogni a logók.
Aztán egyszer majd valaki megszámolja, hány szponzor, hány néző és mennyi valódi piaci bevétel maradt a rendszer mögött. Akkor derülhet ki, hogy a felcsúti futballcsoda valóban önállóan életképes klub volt-e, vagy csupán egy hatalomra épített díszlet, amelyből a hatalom távozásával lassan elmegy az áram.