🕊️ 84 éves korában távozott minden idők legeredményesebb magyar tornászának mestere
Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vígh László mesteredző, a magyar tornasport ikonikus alakja, a kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és Európa-bajnok dr. Magyar Zoltán edzője. A szomorú hírt szombaton közölte a Magyar Torna Szövetség és a Ferencvárosi Torna Club.
A Ferencváros közleménye szerint november 22-én érkezett a hír: eltávozott az a szakember, aki nélkül a magyar tornasport története egészen biztosan másképp alakult volna. Vígh László nemcsak edző volt – hanem útmutató, mentor, és a szakma egyik legnagyobb tudású, legnagyobb szívű embere.
Vígh László 1941. július 26-án született Budapesten. Tornászként – saját szavai szerint – nem tartozott a legjobbak közé, mégsem adta fel: már fiatalon érezte, hogy igazi helye a szőnyeg mellett, nem pedig rajta van. Rúdugrásban ugyan szerzett csapatbajnoki címet, ám valódi pályája edzőként teljesedett ki.
1955 és 1960 között az FTC-ben versenyzett, majd 1960 és 1964 között a TFSE sportolója volt. A Testnevelési Főiskolán szerzett tanári diplomát 1964-ben – ettől az évtől kezdve pedig a magyar tornasport történetének egyik legmeghatározóbb időszaka indult számára.
Vígh László (balra) edző és legsikeresebb tanítványa, Magyar Zoltán / Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
A Ferencváros tornaszakosztályának edzőjeként, majd vezetőedzőjeként 25 éven át dolgozott. Kezei közül került ki az a sportoló, akit ma a világ is csak így emleget:
Ő volt az a tanítvány, akiben a mester már fiatalon látta az „olthatatlan tüzet”.Ő volt az, aki 1976-ban Montrealban és 1980-ban Moszkvában lólengésben lett olimpiai bajnok.És ő volt az, aki soha nem tagadta: sikereinek alapjait Vígh Lászlótól kapta.
A szakember 1976-ban mesteredzői címet kapott, ám ezt mindig szerényen kezelte. A tornászvilágban úgy tartották: „Vígh László nem címektől lett mester – hanem attól, ahogyan a tanítványaihoz nyúlt.”
1990 és 2006 között a Testnevelési Egyetem Torna Tanszékének adjunktusaként oktatott. Nemcsak versenyzőket, hanem új edzőgenerációkat is nevelt. Emellett 1990 és 1996 között a Budapest Honvéd szakmai munkáját is segítette.
Pályafutása során közel száz tornász fordult meg a kezei között – mindannyian úgy emlékeznek rá, mint arra a mesterre, aki egyszerre volt szigorú és igazságos, következetes és emberséges.
Vígh Lászlót több alkalommal is kitüntették:
De talán még ennél is fontosabb, amit tanítványai és kollégái mondanak róla:„Ő volt az az edző, aki nemcsak a testet, hanem a lelket is formálta.”
Vígh László halála óriási veszteség a torna közösségének.Egy korszak lezárult – de a nyoma kitörölhetetlen.
Az FTC búcsúzó sorai tömören, de a lehető legpontosabban foglalják össze mindazt, amit jelentett:
„Tanítványai sikerei és emberi tartása révén örökre része marad a magyar sport történetének.”
Nyugodjon békében. 🕊️