Alexander Etkind, orosz származású történész, az európai-orosz kapcsolatok irányítója a European University Institute-nél, egyetemi tanár, a francia Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója. Szakterülete a hidegháború és az európai-orosz kapcsolatok. Elmondása szerint még a diákjai is folyton azt kérdezik tőle, vajon mi járhat Putyin fejében? Elmondta nekünk az elméletét.
Kell-e egymásnak az EU és Ukrajna?
Etkind professzor úgy véli, az EU-nak szüksége van arra a kihívásra, amit Ukrajna jelentene, ahogy szüksége van magára Ukrajnára is, hiszen az ország új piacokat hozna, és Ukrajna számos hasznos erőforrással rendelkezik, ezek közé pedig a humán erőforrások is beletartoznak. Etkind hozzátette, hogy magának az Európai Bizottságnak sem árt a kihívás, hiszen az EU egy túlzottan bürokratikus intézmény rendkívül idejétmúlt hagyományokkal, a gyors eljárás pedig éppen ennek szükségességét kérdőjelezi meg.
Alexander Etkind - fotó: Yegor Osipov-GipshAz orosz-európai kapcsolatokra specializálódott történész abban reménykedik, hogy ez a konfliktus politikai változásokhoz vezet Oroszországban. „Egy puccs például könnyen elképzelhető. Putyin túl nagy nyomást helyez a katonai vezetésre, amekkorát a vezetők nem bírnak el vagy nem akarnak majd viselni. Maga a nukleáris fenyegetés is eredményezhet ellenállást, hiszen a katonai vezetők pontosan tudják, hogy egy atomtámadás mivel járna. Ugyanígy ebbe az irányba visz az is, hogy az orosz veszteségek növekednek, és nagyobbak az ukrán veszteségeknél. Ez normális egyébként egy védekező háborúnál, de itt még a szokásos 3:1 arányhoz képest is többet vesztettek eddig az oroszok.”
Etkind szerint a puccs egy jó forgatókönyv annak ellenére, hogy nem tudjuk, ki lenne Putyin utódja, de „ennél rosszabb már nem lehet”, fogalmaz a történész.
Az orosz közhangulattal kapcsolatban Etkind elmondja, hogy a tény, hogy 5 ezernél több embert tartóztattak már le, azt jelzi, hogy az oroszok közül sokan nagyon is ellenzik ezt a háborút. „Moszkvában az emberek nagyon bátrak, simán megkockáztatják, hogy megverik őket, akkor is kimennek az utcára.”
De mit akar valójában Putyin?
Putyin valódi indítékait elemezve Alexander Etkind sajátos felvetéssel áll elő:
„Úgy vélem, amit Putyin csinál, az maga az öngyilkosság."
Érvelése szerint,
"Az orosz elnök sok évvel ezelőtt lemondhatott volna, méghozzá dicsőségben. Példának okáért a Krím annektálását követően, mert az – még ha furcsa is – népszerűvé tette. A Krím egy romantikus hely, sokan szerették utána. Ő mégis úgy döntött, hogy marad. Hogy miért? Erre Navalnij adta meg a választ. A korrupció miatt. Ha lemond, esetleg mások elkezdik megvizsgálni a vagyonát és annak eredetét, ettől pedig veszélybe kerül. Ezt nem engedhette meg magának. Így ezt a sajátos, öngyilkos helyzetet idézte elő, amibe bele fog bukni. Én hónapokat adok neki.”
[LAPOZAS]
Az viszont biztos, hogy ami történik, nem egy hirtelen gondolat Putyin részéről, hiszen hosszas előkészületet igényelt. Etkind úgy véli, hogy a katonai vezetők talán már most szabotálják az elnök bizonyos parancsait, egy ponton pedig fellázadnak. „Ennek ellenére világos, hogy Európa megint átaludt néhány fontos dolgot ugyanúgy, ahogy az első vagy a második világháború előtt”, fogalmaz a szakértő.
Semleges, NATO- és Oroszország-független Ukrajnára volna szükség a történész szerint.
„Putyin Sztálinnal vetekszik a saját fejében”, mondja Alexander Etkind. „Sztálin a világháború győztese, bizonyos értelemben óriási hős. Csakhogy nagy győzelemhez háború is kell”, magyarázza a történész, aki úgy véli, hogy Ukrajnában esélyesen országon belül marad a konfliktus, ahogy a hidegháború idején Koreában vagy Vietnámban történt.
Hibázott még valaki Putyinon kívül?
„Ez a háború teljes egészében Putyin hibája”, jelenti ki Etkind. „Senki sem provokálta ezt. Az ukránok elleni gyűlölet az orosz vezetésben az utóbbi években csak növekedett, ez is része a konfliktusnak. Európai és amerikai részről az egyetlen, amit jobban csinálhattak volna, az az, hogy erősebb védelemmel látják el Ukrajnát, hiszen Ukrajna Németországtól, az USA-tól is kért fegyvereket, de akkor nem válaszoltak neki. Pedig ha megfelelő mennyiségű fegyverrel rendelkezik, az elrettenthette volna az oroszokat. A másik része viszont az, hogy Putyin túlértékelte a hatalmát és erejét, és ez mindig fontos előzménye egy háborúnak. Bár Ukrajnának nem segítettek időben, úgy tűnik, hogy képes az ellenállásra.”
Katonai jármű áll egy út mentén a kelet-ukrajnai Szeverodonyeckben 2022. február 24-én. (Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)Ukrajna három darabban?
Putyin terveivel kapcsolatban Etkind úgy véli, hogy amennyiben győz a háborúban, szétdarabolja az országot: egy részét annektálja, egy másik részét, Kelet-Ukrajnát egy orosz befolyású szatellit-állammá változtatja, Nyugat-Ukrajna pedig viszonylag független lehetne. Itt van egyébként egy jelentős orosz-ellenes népesség.
A NATO-tagság, Etkind szerint, egy következő lépés, amely még a NATO-nak is kihívás volna, hiszen a felvétel esetén Ukrajna volna a második legnagyobb NATO-tagállam. „De ehhez”, jegyzi meg a professzor, „először meg kell nyerni a háborút”.