Az elmúlt évek aszályaiért nem tehető felelőssé az Országos Jégkármérséklő Rendszer, és a rendelkezésre álló adatok azt sem igazolják, hogy a JÉGER 10 százaléknál nagyobb mértékben mérsékelné a jégkárokat. A Magyar Tudományos Akadémia 2026. november 6-án ismertette a vizsgálat eredményeit. A gazdák számára most az a kérdés, hogy a nyáron négy vármegyére szűkített rendszer milyen feltételekkel működhet tovább.
Mit mutattak a radarok a jégesőről?
Az agrártárca kérésére felállított, Bozó László meteorológus vezette bizottság a 2014 és 2026 közötti radaradatokat is elemezte. A JÉGER országos indulása után alig változott a jégveszélyre utaló radarjelek aránya, miközben az egyes évek között nagyobb eltérések mutatkoztak. A pontosabb hatásbecsléshez a kutatók szerint többéves kísérlet kellene, amelyben véletlenszerűen választják ki, mely zivataros napokon kapcsolják be a generátorokat, majd összevetik az eredményeket azokkal a napokkal, amikor elmarad a beavatkozás.
A részecskéknek előbb el kell jutniuk a felhőig
A 2018-ban országosan elindított hálózat 986 talajgenerátorból állt. A berendezések ezüst-jodid-részecskéket juttatnak a levegőbe, hogy megfelelő körülmények között több, de kisebb jégszem képződjön. A kisebb szemek könnyebben elolvadhatnak, mire földet érnek. Egy 2015-ös dél-dunántúli modellszámítás szerint azonban a kibocsátott részecskéknek legfeljebb a tizede jutott fel a zivatarfelhőkbe, egyes helyzetekben pedig csak 1–2 százaléka. Ez az arány a részecskék útjáról ad információt.
Mi állt a rekordaszály mögött?
A HungaroMet szerint 2026 nyarán 74,1 milliméter csapadék hullott országos átlagban, a sokéves átlag mindössze 36 százaléka. Az 1901 óta vezetett adatsorban ez volt a legszárazabb nyár. A talaj már tavasszal sem tudott kellően feltöltődni nedvességgel, a nyári hőhullámok pedig tovább súlyosbították a vízhiányt. Az aszály Európa nagy részét érintette. Az akadémiai bizottság a hazai adatokban sem talált bizonyítékot arra, hogy a generátorok érdemben megváltoztatták volna az eső mennyiségét vagy területi eloszlását.
Négy vármegyében maradt üzemben a JÉGER
A kamarai felmérésben megkérdezett mintegy ötezer gazdálkodó 66,1 százaléka támogatta a szüneteltetést Bóna Szabolcs júliusi közlése szerint. Július 31-től Baranya, Somogy, Vas és Zala vármegyében maradt üzemben a rendszer, ott is csak piros riasztás esetén kapcsolhatták be. A kamara szeptemberi összesítője szerint abban a hónapban erre egyszer sem volt szükség. A finanszírozás is napirenden volt már a vizsgálat előtt. A Telex augusztusi miniszteri interjúja szerint a kamara a korábban vállalt 2,5 milliárd forint helyett 1,9 milliárd forintból is tudta volna működtetni a rendszert.
A miniszter a rendszer végére utalt, az MTA szigorúbb szabályokat javasol
Bóna Szabolcs a november 6-i orosházi gazdafórumon az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott, hogy a „rendszer sorsa megpecsételődött”. A pecsét a mondatban már ott van, a tudósításban leállítási dátum nem szerepel. A miniszter nagyjából tízszázalékos hatékonyságról beszélt. Az akadémiai jelentésben ez a szám küszöbértékként szerepel, a tényleges kármérséklés mértéke továbbra is bizonytalan.
A bizottság kötelező bejelentést javasol a működő időjárás-módosító rendszereknél. Az új berendezéseknél előzetes hatástanulmányhoz és engedélyhez kötné az üzemeltetést, és ellenőrizné az alkalmazott módszer tudományos alapjait. A korábbi talajmintákban nem mutattak ki mérhető ezüstfelhalmozódást. A szakértők a további ellenőrzéseknél a talaj felső 5–10 centiméteréből vennének mintát, mert az esetleges felhalmozódás a felszín közelében jelentkezhet.
Felhasznált források