Komoly változtatásokat javasol az alsó tagozatos oktatásban az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A most bemutatott elképzelések között 35 perces tanórák, kevesebb házi feladat, több mozgás, rugalmasabb reggeli érkezés és a délutáni időszak teljes újragondolása is szerepel.
Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár 14 pontból álló javaslatcsomagot juttatott el az iskoláknak. A tervek alapvetően az alsó tagozatos gyerekek mindennapjait alakítanák át úgy, hogy a tanulás mellett nagyobb szerepet kapjon a mozgás, a pihenés, az élményszerű oktatás, valamint a gyerekek életkorához igazodó iskolai környezet.
A most közzétett csomag ajánlásokat tartalmaz. A megvalósítás több ponton az intézmények helyi döntéseitől és szabályzatainak módosításától függhet.
A javaslatcsomag egyik legfeltűnőbb eleme a jelenlegi tanórák hosszának átgondolása. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azt szeretné, hogy az iskolák vizsgálják meg, miként lehetne 35 perces tanítási órákat vagy hosszabb, összevont tanulási blokkokat alkalmazni.
A minisztérium ezt így fogalmazta meg:
„Az iskola vizsgálja meg a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosítóösszevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségét. A választott megoldás jelenjen meg az órarendben, a tantárgyfelosztásban, az éves munkatervben és szükség szerint a pedagógiai programban”
A változtatás tehát nem egyszerűen azt jelentené, hogy rövidebbek lesznek az órák. Az intézményeknek az új rendszert az órarendben, a tantárgyfelosztásban, az éves munkatervben, valamint szükség szerint a pedagógiai programban is meg kellene jeleníteniük.
A javaslatok között szerepel az óraszámok és tanulási tartalmak rugalmas elosztása is. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy az iskolák ne kizárólag a hagyományos, egymást követő tanórák rendszerében gondolkodjanak, hanem egy-egy témával hosszabb időn keresztül, akár több tantárgyat összekapcsolva foglalkozzanak.
Ehhez kapcsolódnak a komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok is. Ezek során egy adott témát több oldalról közelíthetnének meg a gyerekek, miközben az oktatás kevésbé kötődne a hagyományos tantermi keretekhez.
A minisztériumi javaslatcsomag a gyerekek reggeli iskolába érkezésének módját is megváltoztatná. A tervek között szerepel a rugalmas reggeli érkezés és a tanítás előtti ráhangolódás.
Ez azt jelentené, hogy a tanítás kezdete előtt nem feltétlenül azonnal a hagyományos órai munkával indulna a nap. Beszélgetőkör, közös olvasás, mesehallgatás vagy mozgás is része lehetne ennek az idősávnak.
A cél az lenne, hogy az alsó tagozatos gyerekek nyugodtabban kezdjék az iskolai napot, és legyen lehetőségük arra, hogy az otthoni környezetből fokozatosan érkezzenek meg az iskolai feladatok világába.
A csomagban ugyancsak szerepel a mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás. Ezzel a hagyományos olvasási és szövegértési feladatokon túl rendszeresen helyet kapna a történetek közös meghallgatása is az iskolai mindennapokban.
A művészeti nevelés és a művészettel nevelés láthatóvá tétele szintén része a javaslatnak. Ez arra utal, hogy az ének, a rajz, a zene, az alkotás és más művészeti tevékenységek hangsúlyosabb szerepet kaphatnának az alsó tagozatos oktatásban.
Az elképzelések alapján nemcsak a tanórák, hanem a közöttük lévő időszakok is megváltozhatnának. A javaslatok között szerepelnek a hosszabb mozgásos szünetek, valamint a nyugodt ebédidő és pihenőidő biztosítása.
A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése ugyancsak része a csomagnak. A hangsúly itt nem pusztán azon lenne, hogy a gyerekek teljesítsék az előírt mozgásmennyiséget, hanem azon is, hogy a testmozgás pozitív élmény legyen számukra.
Ehhez kapcsolódhatnak a hosszabb mozgásos szünetek is, amelyek során a gyerekeknek több lehetőségük lenne arra, hogy az ülve töltött tanórák között aktívan mozogjanak.
Az iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeres használata szintén megjelenik a javaslatok között. Így bizonyos tananyagok feldolgozása nem feltétlenül kizárólag az osztályteremben történne. Egy múzeum, park, könyvtár, természetvédelmi terület vagy más külső helyszín is részévé válhatna az oktatásnak.
A tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás ugyanezt a megközelítést erősíti. A gyerekek így nem kizárólag könyvekből vagy feladatlapokból találkoznának bizonyos fogalmakkal, hanem gyakorlati tapasztalatokon keresztül is megismerhetnék azokat.
A javaslatcsomag egyik fontos eleme a délutáni iskolai időszak gyermekközpontú újragondolása. Ehhez kapcsolódik a házi feladatok mennyiségének csökkentése is.
Az elképzelések alapján a délutáni időszakban nagyobb hangsúlyt kaphatna a pihenés, a szabadabb tevékenység és a gyerekek életkorához igazodó foglalkozások megszervezése.
A változtatás különösen az alsó tagozatosokat érintené, akik az iskolában eltöltött tanítási idő után sok esetben délután is az intézményben maradnak. A javaslatok alapján ezt az időszakot nem egyszerűen a délelőtti oktatás folytatásaként képzelnék el.
A fejlesztő értékelés megerősítése is része a csomagnak. Ez azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kaphatna annak bemutatása, hogy egy gyermek miben fejlődött, hol tart a tanulási folyamatban és milyen területen van még szüksége segítségre.
A tervezet egészében jól látható az a törekvés, hogy az alsó tagozatos oktatásban a hagyományos számonkérés mellett erőteljesebben jelenjen meg az egyéni fejlődés figyelemmel követése.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontból álló javaslatcsomagja nemcsak a tanórák hosszáról, a házi feladatokról vagy a mozgásról szól. Külön pontként jelenik meg benne a bántalmazásmegelőzés és a biztonságos iskolai környezet megteremtése is.
Ez azt jelzi, hogy az alsó tagozatos oktatás átalakítását nem kizárólag pedagógiai vagy óraszervezési kérdésként kezelik. A gyermekek közérzete, biztonsága és az iskolai közösségek működése ugyancsak szerepet kap a javaslatokban.
A program több eleme egymásra épül: a rugalmas reggeli érkezéstől kezdve a 35 perces tanórákon, a hosszabb mozgásos szüneteken és a projektnapokon át egészen a délutáni idősáv újragondolásáig.
Fontos ugyanakkor, hogy a most közzétett csomag ajánlásokat tartalmaz. A megvalósítás több ponton az intézmények helyi döntéseitől és szabályzatainak módosításától függhet.
Vagyis egyelőre nem arról van szó, hogy minden magyar általános iskola alsó tagozatán automatikusan 35 perces tanórák kezdődnek. Az iskoláknak kell megvizsgálniuk a különböző lehetőségeket, és az alkalmazott megoldásokat saját működésükhöz, órarendjükhöz, éves munkatervükhöz és szükség esetén pedagógiai programjukhoz igazítaniuk.
A javaslatcsomag mindenesetre jelentős változást hozhat az alsó tagozatos gyerekek mindennapjaiban, ha az intézmények széles körben alkalmazni kezdik az abban szereplő lehetőségeket. A 35 perces tanórák, a kevesebb házi feladat, a több mozgás, a mindennapos mese, a rugalmas reggeli érkezés és a gyermekközpontúbb délutáni program együtt már nem egy-egy apró módosítást, hanem az alsó tagozatos iskolai nap egészének újragondolását jelentheti.