🕯️ Gyertyák és szokások – így emlékeznek a világ különböző népei a halottaikra 🌍Közeleg Mindenszentek és Halottak napja, amikor sokan ellátogatnak a temetőkbe, hogy gyertyát gyújtsanak és megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Ilyenkor érdemes kicsit elgondolkodni azon is, hogyan illik viselkedni a temetőben – hiszen ez a hely a csend, a tisztelet és a méltóság tere.
A Mindenszentekhez és Halottak napjához szorosan hozzátartozik a gyertyagyújtás. A hagyomány szerint ilyenkor a lelkek hazalátogatnak, ezért gyújtunk mécsest – hogy fény kísérje őket vissza a túlvilágra. Régen nemcsak a temetőkben, hanem otthon, az ablakban is égett egy-egy gyertya, a béke és az emlékezés jelképeként.
Országtól, vallástól, habitustól is függ, ki hogy emlékszik meg halottairól; számunkra furcsa is lehet, de a halottak napja több országban is vidám ünnep, piknikkel és bulizással, sőt, van ahol még pénzt is égetnek.
🕯️ Gyertyák és szokások – így emlékeznek a világ különböző népei a halottaikra 🌍
A gyertyafény üzenete
Kezdjük a legősibb hagyománnyal: a gyertyagyújtással. Mindannyian ismerjük — ilyenkor kimegyünk a temetőbe, és mécsest, gyertyát helyezünk el a sírokon. De vajon miért? A régi magyar hitvilág szerint Mindenszentek éjszakáján a lelkek visszalátogatnak az élők közé, hogy körülnézzenek, jól vannak-e a szeretteik. Ezért régen nemcsak a temetőkben, hanem az otthonok ablakaiban is égett a gyertya: hogy a lélek ne tévedjen el, és könnyen visszataláljon oda, ahol valaha élt.
A Vajdaságban, főleg Zentán, különös hagyományt őriztek: minden családtag külön gyertyát gyújtott, és úgy hitték, akinek a lángja előbb kialszik, az fog előbb meghalni. Ma már szerencsére kevesen tartják ezt a szokást – nem is csoda, hiszen a halál nem verseny, hanem emlékezés.
Guatemalában november első napja igazi látványosság: az emberek tarka ruhákban, virágokkal díszített síroknál gyűlnek össze, és együtt eregetnek hatalmas, színes papírsárkányokat, melyek – hitük szerint – összekötik az eget a földdel.
A családok ilyenkor egy különleges ételt is készítenek: a fiambre nevű salátaszerű fogást, amibe minden belekerül, ami jót jelent – kolbász, tojás, zöldségek, sonka, kukorica. Csak ezen az egy napon fogyasztják, és még az idegent is meghívják belőle, aki arra jár.
Dél-Amerika magas hegyei között, az Andok falvaiban halottak napján az emberek a sírok mellé ülnek, és együtt esznek a szeretteik emlékére. Ilyenkor kerül elő a guagua de pan, azaz a baba alakú, töltött kalács, mellé pedig a colada morada, sötétvörös, gyümölcsös ital, amit ritka bogyókból főznek. Ezzel „vendégelik meg” a halottakat, mert úgy tartják, a szeretet íze eljut hozzájuk.
Haitin a halottak napja nem csendes gyász, hanem szertartásos ünnep. A vudu vallás hívei Gedét, a halottak és termékenység istenét tisztelik. Ilyenkor fekete-lila ruhákban, dobok kíséretében gyűlnek össze, ételt, gyertyát és fűszeres rumot ajánlanak fel neki. Van, aki transzba esik, mások táncolnak, énekelnek, és különös, sokszor erotikus rituálékkal idézik meg az élet és a halál egységét.
Halloween – a kelta újév nyomában
A legtöbben ma már a töklámpásról és a beöltözős bulikról ismerik, pedig a Halloween eredetileg a kelta újév kezdete volt, az a nap, amikor a lelkek átléptek az alvilágba. A maskarák és a faragott tök később, az amerikai hagyományban kaptak szerepet, hogy elriasszák a rossz szellemeket.
A kínaiak szerint évente egyszer megnyílik a Pokol kapuja, és ilyenkor a „nyughatatlan lelkek” visszatérnek a földre. Ezért tartják a Szellemfesztivált, ahol ételt és ajándékokat ajánlanak fel nekik. Sok családnál a frissen elhunytak tiszteletére még terítéket is raknak az asztalhoz, és ételt tesznek a „láthatatlan vendég” helyére. Az utcákon ilyenkor mindenütt rizs, gyümölcs, tea és tömjén illata száll.
Hongkongban azt mondják, a túlvilágon is szükség van pénzre. Ezért égetnek papírpénzt – manapság már játékpénzt vagy aranyszínű papírlapokat –, hogy az elhunyt rokonok anyagi jólétben élhessenek odaát. Úgy vélik, az elégetett ajándék füstje átjut a másik világba, és a szeretteik megkapják a felajánlást.
Pénzégetés, avagy a túlvilági Paypal – Hong Kongban pénzt, vagy manapság már inkább játékpénzt égetnek az emberek, mert úgy tartják, hogy a túlvilágon is szükség van pénzre, és elhunyt szeretteik kétféle módon juthatnak hozzá; vagy a temetésen küldik el velük, vagy évente egyszer az Éhes Szellemek Ünnepén égetéssel tudják átadni nekik.
Mexikóban a halottak napja vidám, élettel teli esemény. A temetők tele vannak zenével, nevetéssel és illatokkal. A családok virágokkal, italokkal és ajándékokkal díszítik a sírokat. A gyerekeknek játékokat, a felnőtteknek tequilát vagy mezcalt visznek, és a sír mellett gyakran piknikeznek is. A legismertebb jelképük a színes cukorkoponya, amit ajándékba is adnak egymásnak, és amivel a halált barátként, nem ellenségként köszöntik.
Mindenszentek – Magyar hagyományok
Mindenszentekhez Magyarországon gazdasági hagyományok is fűződnek. Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Máshol ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel. Mindenszentek napján tilos volt a munka, ez is a tisztelet egyfajta kifejezése volt, mivel a szokás szerint aki földet szánt, vet, vagy bármilyen más munkát végez az a halottra támad. Nem szabadott mosni, varrni, takarítani sem.
A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban, s mikor megkondul a harang akkor indulnak el hozzátartozóik házába, így a parasztházakban ezen a napon még egy tányér került az asztalra, melybe kenyeret, sót és vizet tettek. Székelyföldön cipót sütöttek, melyet Isten lepényének vagy a halottak kenyerének hívtak.
Berezvai László – panoramio.com
Magyarországon e napon gondját viselték a koldusoknak és a szegényebb embereknek, ételt, alamizsnát osztottak nekik, ezzel is segítve a holt lelkek üdvösségének elérését. Többnyire kenyér és mézzel bevont kalács várt a temető kapujában ácsorgókra.
Halottak napja
Az első ezredforduló óta emlékezik az egyház az összes elhunyt hívőjére, a családok pedig a szeretteikre. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. A katolikusok november 2-án tartják, ez a Mindenszentek napját követő ünnepnap. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Halottak napja- Magyar hagyományok
Ekkor kezdődnek azok a “tiltások”, amik egészen karácsonyig előfordulnak a keresztény kultúrkörben. A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján sok helyen nem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, beteg lesz, aki ezt megszegi. A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, és ezzel riogatták egymást. Különösen varrni tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes.
Kiss László – panoramio.com
Ekkor viszont mindenhol rendbehozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. Mások szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy az erre a napra kiszabadult lelkek visszataláljanak nyughelyükre.
Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékére régen még máglyát is gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. Úgy vélték : “Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” Több helyen miközben a temetőben gyertyát égettek és odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak szét tudjanak nézni.
Gyújtsunk mi is gyertyát elhunyt szeretteinkre emlékezve ezen a napon!
(További részletek: netfolk.hu)