Nem szeretünk ömlengeni, tényleg nem. De amit Korda György 87 évesen a színpadon művel, az több mint nosztalgia, több mint rutin, több mint legenda. Az már valami természetfeletti jelenség.Komolyan: ebben a korban a legtöbben maximum a tévé távirányítóját keresik kétszer egymás után, ő meg közönséget tép le a székről a hangjával.
És hogy mennyire jogosan kérik neki egyre többen a Kossuth-díjat?
@user2625188176954 ♬ eredeti hang - Sólyomnè Czirjàk Nikolett
És ami ezután jön: összehasonlítás a „nemzet csótányával”, Nagy Feróval is.
Aki ugyan már megkapta a Kossuth-díjat, és hát… nevezhetjük úgy, hogy nem pont a hangja miatt írta be magát a zenei történelembe.
Feró évtizedes karrierje tele van botrányokkal, vitákkal, politikai integetéssel, kiabálással, még több kiabálással, és persze azzal a fajta színpadi „energiával”, amire a közönség fele azt mondja:– Hát ez zseniális!A másik fele meg:– De miért?
Korda ezzel szemben nem botrányt gyárt, nem politikával haknizik, nem csinál rock ’n’ roll nevű indulatkezelést – ő egyszerűen énekel.Olyan természetes eleganciával, hogy már szinte fáj.
Míg mások 40 évesen is úgy jönnek le a színpadról, mintha hegyet másztak volna oxigénpalack nélkül, addig Korda bácsi megcsinálja a műsort, mosolyog, meghajol, és közben még arra is van lelkiereje, hogy viccelődjön a közönséggel.
A hangja?Továbbra is felismerhető, tiszta, meleg.Nem ordít, nem erőlködik, nem csinál olyanokat, mint:„Naaa jóóóóóóó reggelt, Maaaagyaroook!!!”Egyszerűen csak:Elénekel. És kész.
Egyikük:– színpadi profizmus, ikonikus hang, 60 éves pálya, nulla cirkusz, maximum mosoly.
Másikuk:– színpadi botrányok, viták tömkelege, politikai hullámvasút, és persze az elmaradhatatlan „Feró-energia”, ami sokak szerint rocktörténet, mások szerint inkább szemöldökfelhúzás.
És akkor a Kossuth-díj?Feró már zsebre tette.Korda… hát ha valaki megérdemelné, akkor ő az.De ugye Magyarországon ez sosem úgy működött, hogy „aki a legtöbbet tett a szakmáért, az kapja”… hát nem.
Ha lenne olyan kategória, hogy„A magyar zeneipar eleganciája és hosszú távú stabilitása”,akkor Korda György egyedül menne fel a színpadra, mert egyszerűen nincs kivel versenyezni.
Ha lenne olyan kategória, hogy„Hangos botrányok, harsány megszólalások és politikai hullámzás”,ott meg… hát… nem kéne sokáig keresni a győztest.
Ha valakinek 87 évesen még mindig ekkora hangja, ereje, tartása és szeretete van a közönség felé, annak nemcsak taps jár, hanem tisztelet is.Korda György pedig ezt bőven kiérdemelte.
És ha már Feró Kossuth-díjas…hát minimum elgondolkodhatna az illetékes bizottság, hogy vajon a magyar kultúrához ki tett többet:a botrány vagy a teljesítmény?
A válasz?Eléggé kézenfekvő.