A tanévnyitó végén léptek oda hozzá
Váratlan közjáték alakult ki Magyar Péter ELTE-s tanévnyitójának végén. Gregor Anikó szakszervezeti vezető odalépett a miniszterelnökhöz, és személyesen a kezébe adott egy, az egyetemi dolgozók fizetéséről és bérköveteléseiről szóló tájékoztatót.
Magyar Péter nem hárította el a közeledést: átvette az iratokat, majd bele is nézett a dokumentumba. A rendelkezésre álló információk szerint a találkozásból nem lett vita vagy ellenséges szóváltás.
A tájékoztató azonban nem egyszerű udvariassági gesztus volt. A szakszervezet konkrétan bemutatta, szerintük mennyit keresnek jelenleg az ELTE dolgozói, mekkora a lemaradásuk, és milyen béremelést várnak a kormánytól.
Magyar Péter beszéde után elé kerültek a számok
A jelenet különös előzménye, hogy Magyar Péter nem sokkal korábban maga is az egyetem nehéz helyzetéről beszélt. A tanévnyitón azt mondta, tiszteletét fejezi ki az ELTE előtt, amiért az „sokszor ellenszélben, magára hagyva, elképesztő pénzügyi nehézségek közepette” állt helyt.
A rendezvény végén azonban ezek a problémák már nem csupán általános megállapításként kerültek szóba. Gregor Anikó közvetlenül átadta azt a dokumentumot, amely konkrét fizetéseket, százalékokat és béremelési követeléseket tartalmazott.
A szakszervezet azért szánta el magát erre a lépésre, mert többen hiányolták a tanévnyitóról a konkrét béremelési vállalást. Az érdekképviselet azt szeretné, hogy az ELTE pénzügyi nehézségeinek elismerését tényleges kormányzati döntés kövesse.
Súlyos bérhátrányról beszél a szakszervezet
A szakszervezet szerint az ELTE azért került jelentős bérhátrányba, mert nem vált alapítványi fenntartású intézménnyé. Állításuk szerint ugyanazért a munkáért az alapítványi fenntartású egyetemeken legalább 20–30 százalékkal magasabb fizetést adnak.
Az átadott tájékoztató szerint egy ELTE-s egyetemi tanár garantált minimumbére is elmarad egy pályakezdő szakoktató fizetésétől. A dokumentum azt is állítja, hogy az ELTE dolgozóinak 60 százaléka kevesebbet keres 822 ezer forintnál, amelyet egy általános iskolai tanár átlagjövedelmeként jelöltek meg.
Az érdekképviselet úgy látja, hogy az egyetemi dolgozók bére olyan mértékben leszakadt, hogy már nem elegendő csupán beszélni a problémáról. Rövid távon azt szeretnék elérni, hogy az ELTE fizetéseit legalább az alapítványi fenntartású egyetemek szintjére emeljék. Ez legalább 20–30 százalékos bérkülönbség ledolgozását jelentené, középtávon pedig egy új felsőoktatási ágazati bértáblát tartanak szükségesnek.
Átvette az iratokat – most a folytatásra várnak
A jelenet végül nem vált valódi incidenssé. Magyar Péter olyan helyzetbe került, amelyet nem ő szervezett meg: a hivatalos esemény végén egy szakmai érdekképviselet vezetője közvetlenül elé tárta a dolgozók problémáit és követeléseit.
Magyar Péter átvette az anyagot és belenézett. A váratlan közbelépésből nem lett konfliktus vagy elutasítás, hanem egy rövid, nyugodt találkozás alakult ki a döntéshozó és az érdekképviselet között.
A szakszervezet számára azonban nem az jelentené a sikert, hogy a miniszterelnök átvette a dokumentumot. A dolgozók azt várják, hogy a benne szereplő állításokat és követeléseket konkrét pénzügyi döntések kövessék.
Magyar Péter most már személyesen is megkapta az adatokat. Az érdekképviselet legalább 20–30 százalékos bérhátrányról beszél, nem látja a szükséges forrást a költségvetésben, és új felsőoktatási bértáblát követel. A kérdés már nem az, hogy eljutott-e hozzá az üzenet, hanem az, hogy mit kezd vele a kormány.