Méhnyakszűrés: hároméves időköz szerepel a programban
A szervezett méhnyakszűrés a 25–65 éves nőket érinti. Egyszeri negatív szűrési eredményt követően háromévente kerül sor a vizsgálatra a népegészségügyi program keretében.
Elsődleges célja, hogy időben felismerhetők legyenek a méhnyak daganatos vagy rákmegelőző elváltozásai. Ez azért lényeges, mert olyan eltérések is kimutathatók, amelyek még nem okoznak tünetet vagy panaszt.
Emlőszűrés: a mammográfia áll a középpontban
Szervezett emlőszűrésre a 45–65 éves nők jogosultak; a programban kétévenkénti mammográfiás vizsgálat szerepel. Ennek célja az emlőben kialakuló daganatos elváltozások korai felismerése.
A postai értesítésnek ennél a vizsgálatnál gyakorlati szerepe van: a meghívólevél tájékoztat a szűrés helyszínéről és időpontjáról. Érdemes tehát figyelmesen elolvasni az érkező levelet.
Vastagbélszűrés: nőket és férfiakat egyaránt érint
Az 50–70 éves nők és férfiak tartoznak a szervezett vastagbélszűrés célcsoportjába. A vizsgálat kétévente indokolt, és a vastag-, illetve végbéldaganatok korai felismerését szolgálja.
Ennél a betegségtípusnál is meghatározó lehet, mikor fedezik fel az elváltozást: a korai felismerés javíthatja a gyógyulás esélyét. A szűrésre jogosultak meghívólevélben kaphatnak tájékoztatást a részletekről.
Miért fontos a korai felismerés?
Mindhárom vizsgálat közös célja, hogy az elváltozások lehetőleg még a panaszok megjelenése előtt kiderüljenek. A szűrés ezért tünetmentes állapotban is jelentőséggel bír: nem szükséges megvárni, amíg valaki rosszul érzi magát ahhoz, hogy a vizsgálat hasznos lehessen.