Ellopott kódok, leürített bankszámlák – a digitális világban az adathalászat mindennapos, ám sokan mégis mindenre rákattintanak, ami az egér közelébe kerül. Az ismeretlenbe vezető ablakok, a kéretlenül kapott levelek jelentős része rosszindulatú tartalmat hordoz. Egy gyanús melléklet megnyitásával gyakran kémprogramot telepíthetünk a gépre, de az is előfordul, hogy minden adatunk egy zsarolovirus fogságába kerül, és ott is marad, amíg nem fizetünk.
A rohamos technológiai fejlődés következtében a rosszakarók szinte naponta fejlesztenek ki újabb és újabb internetes károkozókat, amelyekkel főként a felhasználók adatait vagy pénzét akarják megszerezni. Bár hiába a legmodernebb fejlesztés, a “sikerhez” szükség van a felhasználókra is.
Nélkülünk nem megy
– A veszélyt általában az internetet használók jelentik magukra, hisz nagyon sokan hanyagul kezelik a levelezéseiket. A mai számítógépes technika pedig lehetővé teszi, hogy például az internetes oldalakon hagyott adatok, telefonszámok, információk begyűjtésével különböző célzott, kéretlen leveleket is küldjenek nekik – magyarázta Mári Zsolt számítógépes szakember a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Hozzátette: az emberek nem is gondolnak bele, hogy milyen és mennyi nyomokat hagynak maguk után. A közösségi oldalakon rosszul beállított szűrők, személyiségi megosztások hozzájárulnak ahhoz, hogy rengeteg adatot megszerezzenek a kémprogramok és a rossz szándékú emberek.
– Az interneten a személyes kommunikációhoz képest egy dolog nagyon hiányzik, méghozzá a másik fél könnyű azonosítása. A technika segítségével nagyon könnyű az identitást megváltoztatni, akár másét felvenni. Ezért nagyon óvatosnak kell lenni – tette hozzá Krnács András, a tudatos internethasználat szakértője.
Zsarol****usok, kárt***programok – hosszú a sor
Jelenleg a legnagyobb problémát a zsaro****rusok okozzák a felhasználóknak. Ezen kívül leginkább azon kártevőprogramok terjedtek el, amelyek adatot gyűjtenek a számítógépeken.
– A zsa***ví**s célja, hogy pénzt nyerjen ki a megfertőzött internetezőtől, amit rendkívül a***sszív eszközökkel ér el. A gépen található fontos adatállományokat titkosítja, kódolja úgy, hogy ahhoz a gazdája nem tud hozzáférni, illetve akár a számítógéphez való hozzáférést is blokkolhatja, amit csak a kért összeg kifizetése után old fel – mutatott rá Szappanos Gábor vírusszakértő.
A v**us leggyakrabban e-mailek mellékleteként érkezik a számítógépre, megfelelően vonzó tartalommal párosítva, ezért fokozott óvatossággal kell követni a saját levelezésünket, és nagy körültekintéssel szabad csak megnyitni a bizonytalan eredetű üzeneteket.
Az akár több ezer potenciális célpontot meghatározott kritériumok szerint válogatja ki a rosszakaró. Ezeknek nagy része ugyanakkor nem talál célba. Ha 5 ezer közül 100 igen, az már jónak számít – fejtette ki Szappanos Gábor.
Jobb megelőzni, mint kezelni
– A legegyszerűbb védekezés a megelőzés. Azok a levelek, amelyek veszélyesek lehetnek, általában látszólag egy banktól, szolgáltatótól érkeznek, vagy valamelyik ismerősünktől, mivel ezeket nagyobb bizalommal nyitja meg az ember. Mielőtt ez megtörténne, ajánlott utánakérdezni akár a banknál, akár az ismerősünknél – tanácsolta Muraközi Gergely netjogász, informatikus.
A cs**ók általában nagyon kerülik a személyességet, e-mailen teljesen személytelenül lehet kommunikálni, ezért egy személyes kapcsolatfelvétel nagyon jó ellenőrzés lehet. Kifejezetten óvatosnak kell lenni, amikor tömörített csatolmánnyal érkezik egy levél, mivel a v**usirt*k többsége abban nem tud ellenőrzést végezni. A levelezőprogramok is nyújtanak egyfajta biztonságot, hisz rákérdeznek a megnyitás előtt, hogy valóban kíváncsiak vagyunk-e a tartalomra – magyarázta.
– A gépre telepíthető vír***rtók rendelkeznek e-mail ellenőrzéssel és szűréssel is, amivel a beérkezéskor kiszűrhető a káros tartalom. Beállítástól függően, de a program általában karanténban helyezi el a fájlt. Ha mégis lefuttatjuk, akkor már a v**usvédelem ellenőrzőprogramja nézi végig a mellékletet, és ha kártékony programot talál, letiltja azt. Ha mégis átcsúszik rajta, akkor jön a tűzfal, mint további kiegészítő védelem, amely észleli és jelzi a felhasználónak a gyanús csomagot – mutatott rá Szappanos Gábor.
Kérdésre reagálva elmondta: az ingyenes vír***édelmi programok a semminél valamivel hasznosabbak, hisz megfelelő alaptudással rendelkeznek, de mindenképp olyat érdemes választani, amely a levél- és mellékletellenőrzést, illetve a tűzfalat is biztosítja. Egy fizetős csomag számos további kiegészítő védelmi vonallal rendelkezik. Például véd a biztonsági hibák kihasználása és az adatszivárgás ellen, továbbá viselkedésalapú védelemmel is bír, amely a már futó kártékony programok működését tudja ellenőrizni. Minél több szinten és rétegben védjük a gépünket, annál nagyobb az esélye, hogy valamelyik megfogja a fertőzést.
A telefonok és a tévék is veszélyben vannak
A vírusszakértő tévhitnek nevezte, hogy az okoseszközökre nem leselkedik veszély, szerinte ezzel kapcsolatban hamis biztonságtudat van az emberekben. Gyárilag ezeken nincs víru****delem, de a legtöbb vírus****lmi gyártónak már van kínálata telefonra, tabletre és tévére is. Érdemes ezeket feltelepíteni, ugyanis ezeken is tárolunk olyan adatokat, amelyekhez hozzá szeretnének férni a bűnözők; és mehetnek rá z*arol***ogramok is.
Hiába a fellépés
Ha kéretlen üzeneteket kapunk, akkor az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton bejelentést tudunk tenni. Továbbá a rendőrség e-mailen is fogad feljelentéseket azzal kapcsolatban, ha valaki cs**ást kísérelt meg bármilyen banki rendszerrel kapcsolatban.
Muraközi Gergely szerint viszont nagyon nehéz utánanézni, honnan érkezett ténylegesen a csalólevél. Amerikában vagy Japánban hatalmas nyomozások folynak a nagy hálózatokkal szemben, és időnként vannak nagy letartóztatások is, de sajnos az a tapasztalat, hogy a spam és a csalások mennyisége nem csökken.