Megkezdődhet az új vagyonvédelmi hivatal felállítása
Forsthoffer Ágnes aláírta, 2026. július 29-én, szerdán pedig hatályba is lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvény. Ezzel megkezdődhet annak az intézménynek a felállítása, amelynek feladata nem egyszerűen a gyanús közpénzügyek vizsgálata lesz, hanem a jogellenesen megszerzett vagyon felkutatása és visszaszerzésének elősegítése is.
A törvényt az Országgyűlés 2026. július 28-án, kedden, 143 igen és 47 nem szavazattal fogadta el. A parlamentnek harminc napja van arra, hogy megválassza a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit. Az új szervezet létrejöttével azok számára kezdődhet igazán kellemetlen időszak, akik eddig abban bíztak, hogy a közpénzből magánvagyonná alakított milliárdok útját már senki nem fogja végigkövetni.
Az államfői jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes közlése szerint a törvényt az aláírás előtt alkotmányossági szempontból is átvizsgálták. A Sándor-palota jogászai nem találtak olyan rendelkezést, amely miatt előzetes normakontrollt kellett volna kérni az Alkotmánybíróságtól. Forsthoffer ezért aláírta a jogszabályt, amely a kihirdetés után hatályba is lépett.
Ez nem jelenti azt, hogy a hivatal minden későbbi intézkedése automatikusan jogszerű lesz. Az egyes eljárásokat, nyomozati lépéseket és vagyonbiztosítási intézkedéseket továbbra is bíróság előtt lehet vitatni. A törvény azonban átment az első alkotmányossági szűrőn. A politikai vita innentől már nem arról szól, létrejöhet-e a hivatal, hanem arról, hogyan kezdi meg a munkáját.
Nemcsak vizsgálhatják, hanem végig is követhetik a vagyon útját
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nem pusztán ellenőrzési jelentéseket készíthet majd. A törvény alapján nyomozással összefüggő jogosítványokat gyakorolhat, közvagyon-visszaszerzési eljárásokat kezdeményezhet, és bizonyos ügyekben közvádlóként is részt vehet az állam büntetőigényének érvényesítésében.
Vagyis nem feltétlenül áll meg annál, hogy megállapítja: egy szerződés gyanús volt, egy támogatás indokolatlanul került valakihez, vagy egy állami vagyonelem feltűnően olcsón váltott tulajdonost. A hivatal feladata az lehet, hogy végigkövesse a pénz és a vagyon útját.
Megnézheti, milyen döntéssel indult el a közpénz, melyik cégen, alapítványon vagy magántőkealapon keresztül haladt, majd milyen ingatlanban, üzletrészben, luxusberuházásban vagy külföldi érdekeltségben kötött ki. Ettől válhat az új intézmény valóban veszélyessé azok számára, akik eddig arra építettek, hogy a tulajdonosi láncok, közvetítő cégek és bizalmi konstrukciók mögött végleg el lehet rejteni a közvagyont.
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a hivatal az elmúlt húsz év közvagyont érintő ügyeit is vizsgálhatja. Ez nem jelenti azt, hogy minden korábbi állami szerződést automatikusan bűnügyként kezelnek, vagy hogy mindenki gyanúsítottá válik, aki kapcsolatban állt valamelyik kormánnyal. A rossz gazdasági döntés, a túlárazás gyanúja és a bizonyítható bűncselekmény három különböző kategória.
A hivatalnak bizonyítékokat kell gyűjtenie, az érintetteknek joguk lesz védekezni, a büntetőjogi felelősséget pedig továbbra is bíróság állapíthatja meg. Az új rendszer jelentősége mégis abban áll, hogy az ügyek nem feltétlenül vesznek el a hatóságok közötti folyosókon.
Korábban külön intézmény vizsgálta a költségvetési oldalt, másik a büntetőjogi kérdést, egy harmadik pedig a vagyon sorsát. Mire minden szerv végzett a saját részével, az érintett vagyon sok esetben már többször gazdát cserélt. Az NVVH éppen ezt a szétszabdalt működést próbálhatja megszüntetni.
A Fidesz politikai leszámolástól tart
A Fidesz–KDNP már a parlamenti vita alatt azt állította, hogy az új hivatalt koncepciós eljárásokra és politikai bosszúhadjáratra használhatják. Ez a veszély egy ilyen erős intézménynél valóban nem söpörhető félre. A rendkívüli jogosítványokhoz rendkívül szigorú ellenőrzésnek, átláthatóságnak és jogorvoslati rendszernek kell társulnia.
A hivatal hitelessége azon múlik majd, hogy kizárólag bizonyítékok alapján dolgozik-e, nyilvánosan megindokolja-e a fontos döntéseit, és ugyanúgy vizsgálja-e a jelenlegi hatalomhoz köthető ügyeket, mint az előző kormány időszakát.
Ha csak fideszes szereplők ellen mutat erőt, miközben a Tisza környékén szemet huny, akkor nem független vagyonvédelmi szerv lesz, hanem új pártpolitikai bunkósbot. Ha viszont a saját oldalával szemben is ugyanazokat a szabályokat alkalmazza, akkor a Fidesznek nehéz lesz minden ügyet egyszerű bosszúként bemutatnia.
A közvélemény az elszámoltatást gyakran kizárólag letartóztatásokban és börtönbüntetésekben méri. Az új hivatal esetében azonban legalább ilyen fontos lehet a vagyon visszaszerzése. Egy közpénzes ügyben ugyanis kevés vigasz, ha évekkel később valakit elítélnek, miközben a milliárdok magántulajdonban maradnak.
Az új szervezet feladata ezért nemcsak az lehet, hogy megnevezze a feltételezett felelősöket, hanem az is, hogy az állam nevében fellépjen a vitatott eredetű vagyonért. Ez érintheti az állami pénzből finanszírozott cégeket, ingatlanokat, alapítványi vagyont, koncessziós előnyöket és olyan tulajdonrészeket is, amelyeknél felmerül a jogellenes megszerzés gyanúja.
Vagyon elvonásáról természetesen nem politikusok Facebook-posztjai alapján döntenek majd. Ahhoz bizonyítás, jogi eljárás és bírósági kontroll szükséges. De az az időszak véget érhet, amikor egy ügy büntetőjogi része elhalt, a vagyon pedig érintetlenül tovább termelte a profitot.
Az első ügyek döntik el, valódi elszámoltatás vagy politikai fegyver lesz
A törvényt aláírták, de maga a hivatal még nem működik teljes kapacitással. Előbb meg kell választani a vezetőit, fel kell építeni a szervezetet, ki kell alakítani az eljárási rendet, és meg kell kezdeni az első ügyek kiválasztását.
Az első vizsgálatok sokat elárulnak majd arról, mire szánták valójában az intézményt. Ha látványos sajtótájékoztatók és megalapozatlan vádak következnek, az NVVH gyorsan elveszítheti a hitelességét. Ha azonban dokumentumokkal, pénzügyi nyomokkal és bíróság előtt is megálló ügyekkel jelentkezik, akkor valóban új korszak kezdődhet a magyar közvagyon védelmében.
Forsthoffer Ágnes aláírásával most kinyílt az ajtó. Azoknak pedig, akik az elmúlt években a köz- és magánvagyon közötti határt rugalmas javaslatként kezelték, hamarosan sokkal nehezebb kérdésekre kellhet válaszolniuk.
A törvény létét és az NVVH jogköreit a Magyar Közlönyben megjelent jogszabály is megerősíti.