MindenegybenBlog

🔴 FRISS! Most érkezett ! Magyar Péter ma reggel rendkívüli bejelentést tett! Ez lesz, ha tetszik ,ha nem!! 👇 Cikk a hozzászólásoknál >>>

Magyar Péter  ma reggel rendkívüli bejelentést tett! 

Magyar Péter akár húsz évre visszamenő politikusi vagyonvizsgálatot jelentett be – már társadalmi egyeztetésen a tervezet

Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 17-én jelentette be, hogy a kormány új vagyonosodási vizsgálati rendszert akar bevezetni a politikusoknál. A bejelentés szerint a NAV a jelenlegi és egyes korábbi tisztségviselők vagyongyarapodását is ellenőrizhetné, a kormányzati közlés pedig akár húszéves visszatekintési lehetőségről szólt. 

Az ügy azóta továbbhaladt: a Pénzügyminisztérium szeptember 22-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvénytervezetet. Ez azonban még nem elfogadott törvény, az egyeztetés határideje 2026. szeptember 30.

Már nyilvános a politikusok vagyonvizsgálatáról szóló tervezet

A kormány szeptember 17-i tájékoztatása szerint az új rendszerben országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok és más magas rangú politikai tisztségviselők vagyoni helyzetét ellenőrizné a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A bejelentés azokra is kiterjedt, akiknek az előző öt évben szűnt meg a megbízatásuk.

A szeptember 22-én közzétett normaszöveg már konkrét eljárási szabályokat is tartalmaz. A tervezet szerint a NAV egyedi kockázatelemzést végezne az országgyűlési képviselőknél, minisztereknél, államtitkároknál, közigazgatási államtitkároknál és meghatározott biztosi tisztségeket betöltőknél.

A hatásvizsgálati lap szerint a rendszer nagyságrendileg 5000 embert érinthet, a feladat ellátásához pedig 50 új adóellenőr felvételével számolnak.

A jelenlegi és a korábbi tisztségviselőket is érintheti

A tervezet szerint a hivatalban lévő érintetteknél a NAV a megbízatás második évének végét követő 30 napon belül kezdené meg az egyedi kockázatelemzési eljárást. Ha valakinek időközben megszűnik a tisztsége, az eljárást szintén legkésőbb 30 napon belül meg kellene kezdeni, kivéve, ha az előző egy évben már volt nála ilyen vizsgálat.

A törvénytervezet külön átmeneti szabályt is tartalmaz: azoknál, akiknek a jogviszonya a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül szűnt meg, a NAV a hatálybalépést követő 30 napon belül kezdené meg a kockázatelemzést.

Ez azt jelenti, hogy a tervezett rendszer nem kizárólag a jelenlegi politikai vezetőkre vonatkozna. Az érintettség ugyanakkor önmagában nem jelentene szabálytalanságot vagy bűncselekményt: az eljárás célja annak ellenőrzése lenne, hogy a vagyongyarapodás összhangban áll-e az adózott jövedelemmel.

A hozzátartozók és az átruházott vagyon is bekerülhet a vizsgálatba

A közzétett tervezet szerint az ellenőrzés nem feltétlenül állna meg magánál a politikusnál. A szabályozás a hozzátartozók vagyonát is bevonná a kockázatelemzésbe. A normaszöveg ebbe a körbe sorolja többek között a házastársat és az élettársat, valamint meghatározott esetekben a közös háztartásban élő szülőt és gyermeket.

A NAV olyan személyt vagy gazdálkodó szervezetet is vizsgálhatna, akire vagy amelyre az érintett közvetlenül vagy közvetve vagyont ruházott át, ha az átruházás és a vagyonnövekedés között kapcsolat mutatható ki. A hatóság saját adatbázisai mellett más szervek, akár külföldi hatóságok adatait és nyilvánosan elérhető információkat is felhasználhatna.

A szeptember 17-i kormányzati bejelentés ennél azt is hangsúlyozta, hogy a NAV a vagyongyarapodást akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatná.

Fontos ugyanakkor, hogy a szeptember 22-én társadalmi egyeztetésre bocsátott, jelenleg nyilvános normaszöveg külön „húszéves” időtartamot nem nevesít. A végleges szabályozás tartalma ezért ezen a ponton még nem tekinthető lezártnak.

Adóellenőrzés és feljelentés is követhetné a kockázatelemzést

Az új eljárás első lépése nem automatikus büntetés, hanem kockázatelemzés lenne. A tervezet szerint ezt a NAV 60 nap alatt folytatná le.

Ha az elemzés alapján adóbevallási vagy adófizetési kötelezettség elmulasztására lehet következtetni, a NAV adóellenőrzést kezdene. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, értesíthetné saját nyomozóhatóságát, illetve feljelentést tehetne többek között a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál, az ügyészségnél vagy a rendőrségnél.

Ez nem jelentené automatikusan az érintett büntetőjogi felelősségének megállapítását. A kockázatelemzés és az esetleges későbbi hatósági vagy büntetőeljárás külön eljárási szakaszok lennének.

A tervezet havi statisztikák nyilvánosságra hozatalát is előírná a NAV számára. Emellett legalább 5 millió forint véglegesen megállapított személyijövedelemadó-hiány esetén az érintett politikus neve, tisztsége és a megállapított összeg is megjelenhetne a NAV külön közzétételi listáján.

A végleges szabályokról még nem született parlamenti döntés

A legfontosabb gyakorlati különbség jelenleg az, hogy a rendszer bevezetéséről szóló politikai döntés és a jogszabály hatálybalépése nem ugyanaz. A Pénzügyminisztérium által közzétett dokumentum jogszabálytervezet, amely jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll szeptember 30-ig.

A normaszöveg szerint a törvény – ha ebben a formában elfogadják – a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Vagyis jelenleg még nem lehet úgy fogalmazni, hogy az új rendszer alapján már megkezdődtek volna ezek az automatikus politikusi vagyonvizsgálatok.

A most nyilvános tervezetből ugyanakkor már látszik, hogy a kormány a hagyományos vagyonnyilatkozatoknál szélesebb ellenőrzési rendszert készít elő: a NAV kockázatelemzést végezne, vizsgálhatná a hozzátartozókat és bizonyos átruházott vagyonelemeket is, eltérés esetén pedig adóellenőrzés vagy további hatósági eljárás következhetne.

Felhasznált források

2026-09-23 07:14:32 - Mindenegyben Blog