Megjelent a rezsistop-rendelet: a vártnál jóval drágábban mentik ki a lakosságot a januári hideg miatt megugró számlákból
A kormány végre közzétette a januári rezsistop részletszabályait, amelyekről a múlt heti Kormányinfón már hallhattunk előzetes információkat. A lényeg: 30%-os mennyiségi és árkedvezményt kapnak a lakossági fogyasztók a januári gáz-, áram- és távhőszámlájukra, hogy mérsékeljék a szokatlanul hideg hónap miatt megemelkedett kiadásokat. A friss rendelet azonban világossá teszi, hogy a kompenzáció jóval összetettebb, mint azt elsőre gondolni lehetett – és jóval többe is kerül az államnak, mint az eredeti tervek szerint.
A földgázt használó háztartásoknál a kedvezmény fogyasztási helyhez kötődik, így minden gázzal fűtött ingatlan külön jogosult lehet a támogatásra. A bérlakások lakói és a társasházak is részesülnek belőle.
A kedvezmény érvényesítése azonban erősen függ attól, hogyan számláz a szolgáltató:
A januári számlán azonnal megjelenik a 30%-os kedvezmény. Ha a kedvezmény több lenne, mint maga a számla, a fennmaradó rész átcsúszik a következő hónapokra.
Ők csak 2026 májusától kezdődően, az éves elszámoló számlában kapják meg a teljes jóváírást. Ez sok háztartásnak okozhat meglepetést, hiszen a januári könnyítés nem jelenik meg már most.
A rendelet egyik legfontosabb pontja kimondja:
ha a fogyasztó 2025-ben nem lépte túl a kedvezményes sávhatárt, akkor a januári hideg miatti többletfogyasztást sem számlázhatják piaci áron.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy elkerülhető a 767 Ft/m³-es piaci gázár, és a szolgáltató köteles annyi kedvezményt adni, hogy a fogyasztó a kedvezményes sávon belül maradjon. Ez óriási teher az államnak – és óriási könnyebbség azoknak, akik épp a hideghullám miatt lépték volna át a keretet.
Míg a gázkedvezmény automatikus, az áramkedvezmény kifejezetten nem az. A háztartásoknak kérniük kell a 30%-os jóváírást:
Aki nem nyilatkozik határidőig, elveszíti a jogosultságát.
A távfűtésben élő lakosság értesítést kap február 20-ig. A kedvezmény azonban nem a teljes számlára érvényes:
Mivel sok lakásnál az alapdíj teszi ki a számla jelentős részét, a valós megtakarítás jóval 30% alatti lesz.
A rászoruló fogyasztók, akik előre fizetős gáz- vagy árammérőt használnak, 7000 Ft jóváírást kapnak, legkésőbb március 31-ig.
A rendelet kimondja, hogy a támogatást az energiapolitikáért felelős miniszter biztosítja, külön költségvetési keretből. A fedezet egyik része az energiacégekre kivetett extra adóból érkezik:
a nagy energiavállalatok 2024-es árbevételük 0,5%-át fizetik be különadóként – ez a „Robin Hood-adó” friss változata.
Az adó azonban nem haladhatja meg a vállalatok jövedelemadó-alapjának 50%-át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormány az energiacégek profitjának egy részét közvetlenül a lakossági számlák kompenzálására csoportosítja át.
A rendelet technikai okokból nem terjed ki a szilárd tüzelőanyaggal fűtőkre. Czepek Gábor miniszterhelyettes szerint a kormány csak szabályozott területeken tud gyorsan és pontosan beavatkozni.
A hivatalos álláspont szerint ezek a háztartások „végső soron így is részesülnek a segítségből”, hiszen a villanyszámlára ők is kérhetik a 30%-os jóváírást. Csakhogy:
Éppen ezért a kimaradók köre jelentős – főként vidéki, alacsonyabb jövedelmű háztartások, akikre a hideghullám különösen nagy terhet rótt.