Gulyás Gergely: Amit Magyar Péter művel, az nem egyszerű határátlépés, hanem a jogállam vége
Áll a bál az alkotmánymódosítás miatt, miután Magyar Péter szombaton bejelentette az Alaptörvény 17. módosítását. A tervezet már önmagában is rendkívül éles politikai vitát váltott ki, hiszen több olyan pontot tartalmaz, amely alapjaiban érintené a magyar közjogi rendszert, a parlamenti működést és több fontos állami intézmény jövőjét.
A javaslat értelmében a Tisza párt a kétharmados többsége birtokában korlátozná a választópolgárok jogát arra, hogy három ciklus után újraválasszák azt a képviselőt, akivel elégedettek voltak. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy több jelenlegi parlamenti politikus sem indulhatna újra, köztük például Hadházy Ákos vagy Szabó Tímea. A csomag emellett érintené a köztársasági elnök megbízatását is, mivel Magyarék a megbízási idejének lejárta előtt eltávolítanák az államfőt.
A módosítás nemcsak a parlamenti mandátumokat és a köztársasági elnöki tisztséget érintené, hanem belenyúlna az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanács működésébe is. Ezért a vita gyorsan túlnőtt egy egyszerű politikai üzenetváltáson: Gulyás Gergely szerint alkotmányos válsághelyzet alakult ki.
A benyújtott alkotmánymódosításról
A szintén jogász Gulyás Gergely, Magyar Péter egyetemi évfolyamtársa és korábbi barátja, a Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán értékelte a brutális volumenű csomagot. Bejegyzésében nem finomkodott, hanem egyértelműen úgy fogalmazott, hogy szerinte a javaslat már nem egyszerű politikai vita tárgya, hanem a magyar alkotmányos rend alapjait érinti.
Gulyás Gergely azt írta:
„A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon.”
Ez a mondat adta meg a megszólalás alaphangját. Gulyás szerint a mostani helyzet nem pusztán arról szól, hogy egy kormánytöbbség élni akar az alkotmányozó hatalmával, hanem arról, hogy olyan döntéseket készülnek meghozni, amelyek szerinte az alkotmányos intézményrendszer működését bontanák meg.
A köztársasági elnök eltávolítása
Gulyás Gergely külön kitért arra, hogy a javaslat értelmében a köztársasági elnököt megbízatásának lejárta előtt távolítanák el. Ezt a Fidesz frakcióvezetője politikai döntésként értékelte, amely szerinte veszélyes precedenst teremtene a közjogi tisztségek jövőjére nézve.
A bejegyzésben így fogalmazott:
„Politikai megfontolásból leváltják az alkotmányos megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt. Lefejezik az Alkotmánybíróságot. Korlátozzák a demokratikus választást, a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon.”
A kijelentés egyik legsúlyosabb eleme az, hogy Gulyás szerint a javaslat nemcsak egyetlen személyt vagy tisztséget érintene, hanem egyszerre több alkotmányos szereplőt is. A köztársasági elnök mellett az Alkotmánybíróságot és a parlamenti ellenzék jelentős részét is olyan helyzetbe hozná, amely Gulyás értelmezése szerint már túlmutat a normál politikai verseny keretein.
A választójog és az ellenzéki képviselők helyzete
A csomag egyik legtöbbet vitatott pontja a képviselői mandátumok korlátozása. A tervezet szerint három ciklus, illetve 12 év után egy országgyűlési képviselő nem lenne újraválasztható. Gulyás Gergely ezt nem egyszerű megújítási szabályként értelmezi, hanem a választói akarat korlátozásaként.
A vita lényege itt az, hogy ki dönthet arról, egy képviselő folytathatja-e a munkáját: a választópolgár, aki újra bizalmat ad neki, vagy az Alaptörvénybe írt időkorlát, amely automatikusan kizárná az indulás lehetőségéből. Gulyás szerint ez a szabály a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint felét is érintené, és ezzel érdemben átalakítaná a demokratikus politikai verseny feltételeit.
A Fidesz frakcióvezetője ebben látja az egyik legnagyobb veszélyt. Álláspontja szerint ugyanis ha egy politikai többség alkotmánymódosítással zárhat ki közéleti szereplőket a jövőbeli választásokból, akkor az már nem a választók döntésére bízza a politikai folytatás lehetőségét, hanem előre meghúzza a határokat.
Az alkotmányos intézmények átalakítása
A tervezet az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanács működését is érintené. Gulyás Gergely szerint ez azért különösen súlyos, mert ezek az intézmények nem egyszerű hivatalok, hanem az állam működésének fékei és ellensúlyai.
Bejegyzésében így folytatta:
„Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon.”
Ez a mondat már nemcsak a konkrét módosításokról szól, hanem arról a politikai következtetésről is, amelyet Gulyás levon belőlük. Szerinte ha a kétharmados többség ilyen módon nyúl hozzá a közjogi tisztségekhez és az ellenzéki szereplők választhatóságához, akkor az a teljes jogállami berendezkedés biztonságát kérdőjelezi meg.
A Fidesz frakcióvezetője ezért nem technikai módosításként beszél a csomagról, hanem olyan döntéssorozatként, amely szerinte egy új politikai korszak kezdetét jelentené. A bejegyzésben használt kifejezések is ezt mutatják: nem enyhe kritikát fogalmazott meg, hanem alkotmányos demokrácia végéről és önkényuralom kezdetéről írt.
A Fidesz válaszlépése
Gulyás Gergely a rendszerváltoztatás utáni parlamenti gyakorlatra is hivatkozott. Arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltoztatás óta ez a tizedik parlamenti ciklus, és hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak. Szerinte azonban eddig egyetlen kétharmados többség sem próbált olyan lépéseket tenni, mint amelyeket most Magyar Péter alkotmánymódosítási csomagja tartalmaz.
A bejegyzésben ezt írta:
„A rendszerváltoztatás óta ez a tizedik parlamenti ciklus és hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak. Eddig azonban senki meg sem kísérelte sem a köztársasági elnöknek, sem alkotmánybíráknak, sem az alkotmánybíróság elnökének eltávolítását. Senki meg sem kísérelte kizárni az ellenzéket a demokratikus politikai versenyből.”
Gulyás Gergely végül egy rövid, de rendkívül súlyos mondattal zárta értékelését:
„Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége.”
A Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről. Ez azt jelenti, hogy a vita várhatóan nem marad meg a közösségi oldalak és politikai nyilatkozatok szintjén: a kormánypárti frakció hivatalosan is napirendre veszi, milyen politikai és közjogi választ adjon a Magyar Péter által bejelentett Alaptörvény-módosításra.
A következő napokban így nemcsak az lesz a kérdés, hogy a Tisza párt milyen érvekkel védi meg a csomagot, hanem az is, hogy a Fidesz milyen eszközökkel próbálja megakadályozni vagy politikailag támadni azt. Gulyás Gergely megszólalása alapján a kormánypártok nem egyszerű törvényhozási vitaként kezelik az ügyet, hanem olyan alkotmányos válságként, amely szerintük a magyar jogállam egészét érinti.