Életének 87. évében, 2026. november 13-án elhunyt Sáry László, Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, a magyar kortárs zene egyik meghatározó alakja. A 86 éves művész halálhírét a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia november 16-án hozta nyilvánosságra. Egykori tanítványai, színházi kollégái és művészeti intézmények is megrendülten búcsúznak tőle.
Meghalt Sáry László – a magyar zenei élet kiemelkedő alakját gyászolják
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia hétfői közleménye erősítette meg a szomorú hírt: Sáry László november 13-án, pénteken hunyt el. A zeneszerző 1940. január 1-jén született Győrben, így 86 éves volt.
Sáry nem csupán elismert zeneszerzőként vált ismertté. Évtizedeken keresztül dolgozott azon, hogy a zenét egészen új módon lehessen megközelíteni, megszólaltatni és tanítani. Munkássága a koncerttermektől a színházakon át az oktatásig számos területen meghatározóvá vált.
Halálának okáról a megvizsgált közlemények nem közöltek részleteket.
Megrendítő szavakkal búcsúznak tőle egykori tanítványai
Sáry László halála különösen mélyen érintette azokat a színészeket és művészeket, akik személyesen tanulhattak tőle.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem november 16-án közzétett megemlékezésében több egykori tanítvány búcsúüzenetét is felidézte.
Nagy Ervin színművész egykori mesterének jókedvét és emberszeretetét emelte ki. Nyári Szilvia és Nyári Oszkár pedig arról írtak, hogy Sáry tanításai messze túlmutattak a hagyományos zeneoktatáson: megtanította őket a hétköznapi zajokban és a csendben is felfedezni a zenét.
Fullajtár Andrea színművész szintén búcsút vett egykori tanárától.
A Katona József Színház megemlékezésében hangsúlyozta, hogy Sáry nemcsak alkotóként, hanem gondolkodás- és ízlésformáló művészként is jelentős szerepet játszott a magyar színházi életben.
A magyar kortárs zene megújításának egyik úttörője volt
Sáry László 1966-ban szerzett zeneszerzői diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol Szervánszky Endre tanítványa volt.
Pályájának egyik legfontosabb állomása 1970 volt, amikor alapító tagja lett az Új Zenei Stúdiónak. A műhelyben többek között Jeney Zoltánnal és Vidovszky Lászlóval dolgozott együtt, és aktívan részt vett a magyar kísérleti zene megújításában.
Műveiben gyakran olyan hangzásokat alkalmazott, amelyek korábban szokatlannak számítottak a komolyzenében. A hagyományos hangszerek mellett a környezet hangjai, az ismétlődések, a ritmusok és a csend is fontos szerepet kaptak.
Gyermekkori élményeiből is születtek kompozíciók. A vasút és a gőzmozdonyok hangja például későbbi zeneműveiben is visszaköszönt.
Alkotói szemléletének lényege az volt, hogy a zene lehetőségei nem érnek véget a megszokott dallamoknál és hangszereknél.
Színésznemzedékeket tanított, különleges módszert dolgozott ki
A nagyközönség számára Sáry László neve a Katona József Színház történetéből is ismerős lehet. 1990-ben lett a budapesti teátrum zenei vezetője, és több jelentős előadás megvalósításában vett részt.
Zsámbéki Gábor Hamlet-rendezéséhez is komponált zenét, később pedig a színház fiatal művészeivel sajátos zenei produkciókat hozott létre.
Pedagógiai munkájának középpontjában a Kreatív zenei gyakorlatok néven ismert, később Sáry-módszerként elterjedt megközelítés állt.
A módszer különlegessége, hogy a résztvevőknek nincs feltétlenül szükségük előzetes zenei képzettségre. A közös feladatok az improvizációt, a koncentrációt, a ritmusérzéket és az egymásra figyelést fejlesztik.
Tanításai nemcsak Magyarországon terjedtek el, hanem külföldön, többek között Japánban is megismerték őket.
Díjak, elismerések és egy életmű, amely tovább él
Sáry László munkásságát pályafutása során számos rangos kitüntetéssel ismerték el.
1979-ben Kassák-díjat, 1986-ban Erkel Ferenc-díjat, 1993-ban Bartók–Pásztory-díjat kapott. 2000-ben érdemes művésszé, 2008-ban kiváló művésszé választották, 2016-ban pedig Artisjus-díjjal jutalmazták.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának 1999-től volt rendes tagja.
Sáry a helyi kulturális életben is aktívan részt vett. Nagykovácsi önkormányzata 2020-ban díszpolgári címmel tüntette ki. A település november 16-i megemlékezése szerint közreműködött a helyi zenei alapítvány és művészeti iskola létrehozásában is.
Az önkormányzat egy korábbi gondolatával búcsúzott tőle:
„A zene öröm, mely játékost és hallgatót egyaránt derűvel és jókedvvel tölt el.”
Sáry László halálával a magyar kortárs zene és a színházi világ egy jelentős alkotót veszített el. Művei, tanításai és az általa kidolgozott zenei gyakorlatok azonban továbbra is részei maradnak a magyar művészeti oktatásnak és kultúrának.